Az elmúlt időben kevés időm volt "interjúkat" készíteni, így a blogot inkább az utasészrevételekre építettem. Beköszöntött a nyári szünet, időm is több lett, és nekiálltam interjúalanyokat keresni. Eddig egy buszvezetőt és egy villamosvezetőt találtam, lentebb egy buszoshoz feltett kérdéseket és válaszokat találtok. Akit érdekel, miért robbannak le folyton a buszok, miért nincs alkatrész, és milyen ma Budapesten buszt vezetni, az mindenképp olvassa végig.
Hamarosan a villamosvezetőt faggatom ki. Ha van olyan kérdésed, amit szívesen feltennél neki, írd meg a villamos szakmai topicba, és a következő "interjú" végén felteszem neki. Az eddig elkészült anyagokat a blog jobb oldali sávjában megtalálod.
Kezdjük a legfontosabb kérdéssel: Miért lettél buszvezető? Mi kell ahhoz, hogy valaki buszvezető lehessen?
Szüleim mesélték, hogy a csattogós lepkével is buszost játszottam: a kertben megálltam minden fánál. Kétféle buszvezető létezik: aki a pénzért, és aki a szíve miatt választja ezt a hivatást. Az egyik kategóriának semmi nem kell, hogy buszvezető legyen, végig kell ülnie az oktatást, és meg kell állnia a megállókban. Azt veszem észre sajnos, hogy ezekből az emberekből van egyre több a cégnél. A második kategória már nehéz kérdés. Van, aki a vezetés élménye miatt, van, aki az emberek kiszolgálása miatt, és van, aki a buszok miatt jön a céghez. Én azt hiszem mind a három miatt lettem buszvezető.
Mikor kerültél a BKV-hoz? Szeretsz itt dolgozni?
2005-ben jöttem ide. Szeretek, mert szeretem a társaságot, az embereket. Akkor a legjobb, ha pótolni, sűríteni kell valami miatt egy vonalat. Tudom, önző vagyok, mert ez az utasnak nem jó, hiszen esemény volt, de ilyenkor kiélhetem azt, amit csak úgy hívnék, hogy udvariasság vagy kedvesség. Ezekben az esetekben van ezekre a legnagyobb szükség, és ilyenkor a "legnyitottabbak" ezekre az utasok.
A buszvezetői munka nem lehet könnyű. Egész nap ülni egy zárt fülkében, kis pihenőkkel. Mindig azt figyelni, hogy mindenkinek jó legyen, ne kapj utaspanaszt. Te hogy bírod?
Hát klausztrofóbiásoknak nem könnyű, az biztos. De hál' Istennek nekem semmi problémám nincs. Szeretek vezetni, szinte "honvágyam" van, ha egy-két hétig nem vezetek buszt. Az utas egy roppant kiszámítható ember. Ha rámosolyogsz, visszamosolyog, ha köszönsz neki, visszaköszön, a mondod a megállókat, átszállási lehetőségeket, mosolyog és csodálkozik. Persze vannak kivételek, de ugye, a kivétel erősíti a szabályt. Egyetlen dolgot nem könnyű elviselni, ezek az állandó torlódások. (Az oktatóm mondta még, hogy a dugót nem ismeri a buszvezető a munkaidejében, mert az a borosüveget zárja le.) Olyan vonalon járok, ahol mindkét irányban lassú a haladás a vonal felétől feléig, de a maradékon szerencsére "kiélem" magam.
Látom, hogy állandó felvétel van. Ez minek köszönhető? Sok embert rúgnak ki, vagy elmennek maguktól?
Ez a hivatás olyan, mint Európa: öregszik. Ezt gondolom, bárki megtapasztalhatja, aki csak buszra száll. Sokkal több a nyugdíjas korú, mint a fiatal. Ez azért lehet, mert a cég minden fillért rendesen elszámol, nem úgy, mint az alvállalkozói, vagy bármelyik maszek cég. Ezért jobban "pörög" a nyugdíj, de ez csak a közép és öregkorúakat érdekli. A fiatal inkább most keres többet, hogy kiélhesse magát, gyűjtögetni ráér "ősszel". Persze sokak ki is lépnek, mert elegük lesz, nem bírják idegileg. Ezt helyesnek vélem, mert ezt a hivatást csak úgy lehet elvégezni, ha valakinek van hozzá elég lelkiereje és türelme.
Már egy ideje üres Kátra villamosok járják az éjszakát. A fantomvillamosokkal a kábelmaffia után kémkednek, és a céljuk az, hogy rajtaüssenek, elriasszák a fémtolvajokat. Idén egyre többet hallottunk arról, hogy HÉV és villamosvonalakon szünetel a szolgáltatás azért, mert valakik kábeleket rongáltak meg, vagy loptak el. A hasonló „maffia-akciók” évi több száz milliójába kerülnek a BKV-nak és az adófizetőknek.
Utolsó kommentek