BKV-figyelő

Kedves BKV-figyelő!

Ma (V. 29.) történt az a megdöbbentő eset, ami jól mutatja a BKV-dolgozók egyre közönyösebb és bunkóbb hozzáállását a drága bérletet megvásárló utasokhoz.

Az Árpád-híd felől utaztam metróval a Deák tér irányába. A Lehel térnél egy idős hölgy próbált mankóval felszállni a metró kocsiba, de sajnos lassú mozgásának következtében nem sikerült ezt időben megtenni, ezért a záródó ajtók rácsapódtak.

A néni az ütéstől elesett, a fejét beverte a márványba, és szinte magatehetetlenül terült el a gumiperonon. Az ajtók ettől ki is nyíltak, mire többen odaszaladtunk, hogy segíthessünk az idős hölgynek. A metró közben állt, és valahol azt vártam, hogy jön majd a metrószerelvény vezetője, és kötelességből illetve emberiességből megkérdi ő is, hogy megsérült-e súlyosan, és hogy segíthet-e valamiben?

De nem ez történt. Kb. fél perc dilemma után az ajtók záródtak, majd a szerelvény megindult úgy, hogy a fekvő hölgy és még vagy három ember a peronon tartózkodott.

Ha jól tudom, ilyenkor a vezetőnek kötelessége volna a segítségnyújtás, de ha ez derogál is esetleg neki, addig tilos elindulnia, amíg tartózkodnak a peronon. Pláne, ha többen is, köztük egy félig eszméletlen néni. Ez minimum életveszélynek tett ki bennünket a felelőtlen és gondatlan vezető.

A szerelvény számát a döbbenettől sajnos nem tudtam felírni, de az egyik fiatalember - aki szintén ott segédkezett - elmondta, hogy pontosan 9.46-kor indult el Kőbánya-Kispest irányába.

Nagyon remélem, hogy ezt a barbár, tahó metróvezetőt elbocsátják az állásából, s legközelebb nem az én nagymamámat, vagy a terhes nővéremet hagyja cserben és teszi ki ekkora veszélynek.

Üdv,
Nóra

Kedves Figyelő!

Egy kellemes élményemet szeretném megosztani Veletek, ami tegnap, május 20-án esett meg a 156-os buszon. Rendszáma BPI-060, és 3/4 6 körül indult el a Moszkva térről. A buszsofőr nagyon kedvesen üdvözölt minden utast, majd minden megállóban elbúcsúzott a leszállóktól, kellemes napot kívánva a szakadó eső ellenére, valamint mindenkit köszöntött, aki felszállt. Menet közben pedig mesélt: a naphoz kötődő történelmi eseményekről, névnapról, időjárásról. Gondolom magát is szórakoztatta ezzel, de az utasokat mindenképp. Sajnos a hangszóró nem túl jó minősége, valamint a busz zaja miatt rosszul lehetett hallani, de mindenki mosolygott, láthatóan szerzett a sofőr egy kellemes élményt. Én is letettem az újságot, és füleltem, mert nagyon feldobott.

Persze nem kell, hogy minden buszsofőr így viselkedjen, de a sok bunkó között igazán kellemes meglepetés ez. Nekem mindenesetre feldobta a napomat, és ezennel szeretném megköszönni a sofőrnek, hogy egy kellemes délutánt szerzett.

Köszönettel:

Judit

2008. május 13-án kb. 08:50 perckor Kőbányán a temető irányából tekertem a Jászberényi út irányában. Ez egy lejtős szakasz ahol szaladnak a kerekek. 35 km/ó engedtem magamnak mivel a jelzőlámpa tiltó jelzést adott.

Az út padkától kb. 80 centire haladtam. A lámpánál a záróvonaltól kb. 2 m távra megálltam s míg várakoztam, arra lettem figyelmes, hogy egy nagyobb járműből szitkok hallatszanak mögülem: "mi a kurva anyádért kell erre jönnöd" stb. Kb. a 3. szitokáradat után hátralestem s megdöbbenve tapasztaltam, hogy a 68-as viszonylatban közlekedő BKV-busz az (BPI-739). Meglepett, de figyelmen kívül hagytam s várakoztam tovább a szabad jelzésre. Arra lettem figyelmes, hogy a tilos jelzés ellenére elhalad mellettem a busz. Az első kereke akkor került velem egyvonalban mikor a lámpa sárga színűre váltott. A busz hátulja a kerékpáromtól max. 40cm-re haladt el.

A buszöbölben állt mikor elhaladtam mellette s ekkor felkiáltottam neki,hogy "Csak szabályosan!" s haladtam tovább. Hamarosan megelőzött, de úgy hogy ha nem lassítok (37km/ó) frontálisan ütközök vele a jobb hátsó kereke tájékán.

Ezt követően balszerencsémre a következő öbölnél értem utol őt, ahol az ablakon keresztül félig kihajolva felém KÖPÖTT! Megrökönyödésemben előtte kb. 10-15 méterre megálltam, mire Ő nemzetközi obszcén karjelzéseket mutatott nekem.

Délután mikor hazafelé tekertem egy BKV-s busz került mellém. A pilótája az ablak irányába mozdul. Egyből satut rántottam s felkészültem a nyálfürdőre. A sofőr csak a visszapillantó tükörbe kívánt belenézni.

Tisztelt Cím!

Az alább leírt esemény kapcsán szeretném szíves segítségüket kérni.

2007. 07. 14-én (szombaton) a Szigethalom-Gyártelep HÉV megállóban vártam a párommal az utolsó Budapest felé tartó HÉV szerelvényt. A szerelvény 23.00-kor meg is érkezett. A szerelvény utolsó ajtajához mentünk, mind a kettőnk biciklivel volt. A párom felszállt a biciklijével a HÉV-re, majd le akart szállni, hogy az én kerékpáromat is felemelje, amikoris a szerelmény elindult, az ajtóba "odacsípte" a páromat, engem pedig kerékpárostul a peronon hagyott. Hiába integettem jelezvén, hogy álljon meg, pár méter múlva csupán azért állt meg, hogy az ajtót ismételten becsukja, így a párom ki tudta venni a kezét és a lábát az ajtó szorításából, de sem leszállni, sem engem felsegíteni nem tudott.

Meg kell jegyeznem, hogy az eset rendkívüli módon felháborító, nemcsak azért mert a szerelvény nem várt meg mindkettőnket, vagy mert a páromat odacsípte, hanem mert ha a párom leszáll az én biciklimért, és esetleg akkor csukja be az ajtót, akkor az ő már felhelyezett kerékpárja mindkettőnk nélkül utazik a "semmibe", benne többek között egy nagy értékű fényképezőgéppel. Ez végül ugyan szerencsére nem történt meg, és egy megálló után a párom leszált, és visszajött értem, de így is rendkívül kellemetlen helyzetbe hozott minket a türelmetlen HÉV sofőr, arról nem is beszélve, hogy páromat elég csúnyán megütötte a rá csapódó szerelvény ajtó, és a késő éjjeli országúti hazabiciklizés sem volt igazán élmény.

Szeretném kérni, hogy a fent leírt eseményeket legyenek kedvesek kivizsgálni, és annak eredményéről tájékoztatni.

Köszönettel:
Annamária

Tisztelt BKV!

Az alábbi eset történt velem április 29-ről 30-ra virradó éjszaka. Valamivel fél 3 előtt érkeztem a Blaha Lujza téri megállóba, ahonnan a Hűvösvölgy felé tartó 956-os busz éppen kigurult a piros lámpához. A buszhoz lépve kopogtattam az ajtón, kérve a sofőrt, hogy engedjen fel. Ő rámnézett, és elfordította a fejét. Tudom, hogy a sofőröknek megállón kívül nem kötelességük kinyitni az ajtót, de már számos esetben volt példa arra, hogy ez mégis megtörtént, és tekintettel arra, hogy a következő busz egy órával később érkezik, most is nagy segítség lett volna. Eddig nem is volt probléma; a lámpa viszont még piros volt, így ismét próbálkoztam, hangsúlyozom, hogy semmilyen sértő vagy provokatív megjegyzést nem tettem a sofőrnek. A harmadik próbálkozásom után azonban kinyitotta az ajtót, és az ülésből felállva elindult felém. Gondoltam, most kapok egy kis szidalmazást, de ami ekkor következett, az minden várakozásomat felülmúlta. A sofőr ugyanis egyetlen szó nélkül nekem támadt, többször felém rúgott illetve ütött. A megdöbbenésem ellenére szerencsére hárítani tudtam a próbálkozásait, de ő újra támadott. Rövid dulakodás után visszaszállt a buszra, én pedig a még nyitott ajtón keresztül felszálltam. Ekkor ismét kilépett a vezetőfülkéből, és újra nekem támadt, a busz lépcsőjén, majd az úton újabb dulakodás történt, a sofőr többször belém rúgott, majd visszaszállt a buszra, és elindult.

Kérem, tájékoztassanak, hogy milyen szankciókat érvényesítenek a sofőrrel szemben! (Az esetet több tanúval tudom igazolni.)

A levelemet a BKV Figyelő blognak is továbbítom.

Üdvözlettel:

Rigó Áron

Helló!

Köszi hogy kiraktad!

Látom a kételkedőket, végigolvastam a kommenteket! Hát mit mondjak, lehet hogy én sem hinném el az egészet, mondjuk rendszeres olvasótokként láttam már a blogon durva történeteket, és szerintem mind bőven megtörténhet...

Személyleírás: a sofőr elég zömök volt, kb 165 centi, barna rövid hajú - én egy jó fejjel magasabb vagyok nála, ennek is köszönhető, hogy meg tudtam védeni magam. Felmerült bennem a gondolat, hogy szólni kéne a rendőrségnek, de nem hinném hogy foglalkoztak volna az üggyel - nyilván más lenne a helyzet, ha többször/erősebben eltalál, de szerencsére nem igy történt, igy inkább próbáltam megnyugtatni a barátnömet, aki eléggé ki volt borulva, miután végignézte az egészet az út széléről...

A buszon sokan voltak. amennyire hallottam, volt utas, aki azt kiabálta, hogy "fejezzék már be", és olyan is, aki nekem mondta, hogy menjek már innen...

Amikor elindult a busz, akkor láttam meg egy ismerösömet a buszon, aki másnap irt egy emailt, hogy történt-e bajom, illetve hogy a vele levö srácok már épp indultak volna elöre lecsillapitani a sofőrt, amikor elindult...

A barátnőm, illetve a másik ismerösöm tud igazolni. Ezen kívül gondolkoztam rajta, hogy a nevemmel vállaljam-e a történetet, és arra jutottam, hogy ez talán hitelesebbé teszi.

Örülök, hogy ilyen sokan elolvasták, ez talán hat annyira a bkv-ra, hogy kivizsgálják az esetet..(nem tudom mik a tapasztalatok a hasonló esetekkel kapcsolatban) ha feljelentem a sofőrt, az annyi plusz szívást jelentene a különböző rendőrségeken/mittudomén milyen hivatalokban, hogy egyszerűen nem érné meg nekem - ha a bkv ránéz a sofőrre, már az is nagy siker lenne szerintem - éljen a nyilvánosság!

Ha esetleg válaszol a bkv, szólok mindenképp!

üdv:

Áron