BKV-figyelő

Helló!
 
Be kell, hogy valljam nem igazán szeretem a BKV-t a sok bunkó vezető miatt, de egy kiemelkedik ezek közül. a 2-es villamos vonalán utaztam nővéremmel és beszélgetünk egy közös ismerősünkről, hogy sokszor utazik egy igen mókás vezetővel azon a vonalon. És éppen elcsíptük! Sajnos csak 3-4 megálló erejéig élvezhettük a társaságát az átépítések miatt. Minden megállónál és megálló közben hülyéskedett pl.: "Mivel ma rendesen viselkedtek elmondom a mai vízállást: a Duna egy kicsit apadt és ugyanarra folyik mint tegnap" vagy " balra a Budai Vár... várjon csak!", vagy éppenséggel egy rendes idegenvezetést hallhattunk tőle. Tudom nem ez a dolguk a vezetőknek de miből állna egy kicsit szabadabbam vezetni a síneken? :)
 
Athemil

Tisztelt BKV vezetőség!

Levelemmel egy igen komoly és elgondolkodtató esetre szeretném felhívni figyelmüket. Panaszlevelem egy autóbuszvezetőre vonatkozik, aki a KTK-398 rendszámú Volvo buszt (30-as járat), tegnap, 2008. április 02-án délután vezette.

Az eset tulajdonképpen két eset egyszerre. Az első incidens délután fél hat előtt nem sokkal történt a Futár u-i megállóban, ahol két gyermekemmel és egy műanyag játék motorral várakoztunk a buszra. A fent említett autóbusz begördült a megállóba, ahol összesen kb. 4-5 utas várakozott, velünk együtt. A hátsó ajtó volt előttünk, így azon szálltunk fel. Felszállásunk után az autóbuszon 10-15 utas volt velünk együtt összesen. Senki sem állt. Alig léptünk fel fél lábbal a felső lépcsőre a sofőr elindult, úgy hogy én és a gyerekek hátra estünk a hátsó üléshez. Az ott ülő fiatalok segítettek fel bennünket. Ekkor hangosan odaszóltam a vezetőnek, hogy "legalább azt várja meg, hogy rendesen felszálljunk, mielőtt elindul". Meghallotta, hogy szóltam, mert a benti visszapillantó tükörben megnézett bennünket, de különösebben nem reagált.

Három megálló múlva a Szegedi útnál akartunk kiszállni (második incidens). Időben megnyomtuk a leszállásjelző gombot. A busz megállt és én leléptem a buszról és visszanyúltam a kisfiamért, jobb kezemmel kitartva a motort a buszból, hogy látható legyen, még nem fejeztük be a leszállást. Eközben a kislányom önállóan lépdelt le a busz lépcsőjén (ezt naponta kétszer teszi meg). Már éppen leléptünk volna mindannyian, mikor a sofőr ránkcsukta az ajtót és elindult. Gyakorlatilag "megfelezett" bennünket az ajtóval. Kiabáltam én is, az utasok is, mire egy fél méter után megállt a vezető. Felháborodottan kiabáltam továbbra is, de úgy tűnt ki sem akar szállni a buszból. Végül, talán a felháborodott utasokra tekintettel, mégis kiszállt, és csak annyit kérdezett, hívjon-e mentőt? Engem csitítgatott, ahelyett, hogy minimum bocsánatot kért volna. Annyi észrevétele volt, hogy miért nem a középső ajtón szálltam fel? Nem is értettem a kérdését, hiszen egyrészt nem volt nálam babakocsi (a gyermekeim már kinőttek belőle régen), másrészt belegondolni sem merek, hogy mekkorát repültünk volna a gyerekeimmel, ha a középső ajtónál felszállva indít rögtön a sofőr, ahol még ülések sincsenek, hogy legalább azok feltartanának az eséstől. Tekintettel arra, hogy a sofőr bár látott bennünket a buszmegállóban beállásakor, mégis teljes felszállásunk előtt indított, a leszállásjelzőgomb megnyomása ellenére sem volt figyelmes leszállásunkkor (az első incidens ellenére sem), vélhetően a visszapillantótükröt sem használta, nem akart kiszállni a buszból, megnézni, hogy mi történt, személyes reakciójában a nemtörődömség volt tapasztalható, egy felháborodott utas "leköcsögözte", bocsánatot nem kért, a felelősségét nem látta a helyzetben, két dologra tudok következtetni csak. Vagy SZÁNDÉKOSAN, vagy HANYAGSÁGBÓL követett el ekkora hibát a sofőr. Bármelyik is igaz, ez az ember nem alkalmas tömegközlekedési eszköz vezetésére, feltétlen veszélyt jelent az utazókra nézve.

Megjegyzem, hogy fel- és leszállásunkkor semmilyen fennakadást nem okoztunk, a gyermekeim napi rendszerességgel közlekednek buszon és villamoson. Eddig soha, ilyesmi nem történt velünk. A sofőrök és vezetők nagyrésze egyébként is igen figyelmes a kisgyerekekkel utazó közönséggel.

A fenti esetre tekintettel kérem Önöket, hogy a legszigorúbban járjanak el az adott sofőrrel szemben, hogy ilyen eset ne fordulhasson elő többet. Belegondolni sem merek, hogy mi történt volna, ha valamelyik gyerekem kiesik a buszból, vagy egyéb fizikai vagy lelki sérülést szenved. Az eset óta a kislányom retteg és remegve-sikítva száll le a buszról.

Budapest, 2008. április 03.

Tisztelettel Kisné Cs. G.

Az első kérdésem már egyértelmű azoknak, akik olvasták az előző két interjút: Miért lesz valaki metróvezető?

A kérdésre nehéz válaszolni. Vannak akik megélhetésből, a biztos munkahely miatt, mások a vasút szerelmesei, hiszen ez egy "kisvasút".

A BKV-nál az egyik legfelelősségteljesebb munka a tiéd. Egyszerre több száz ember életéért felelsz. Nehéz volt megszerezni a vizsgát? Mesélj erről.

Nem tennék különbséget, hogy a BKVn belül melyik munka felelősségteljesebb. Minden munkának megvannak a specialitásai, melyek esetenként több figyelmet érdemelnek. Ennek köszönhetően szigorú elvárásokat támasztanak a metróvezetőkkel szemben. Pszichológiai alkalmassági, teljes körű orvosi vizsgálat. A kettes metróra a leendő kollégának egy három hónapos tanfolyamot kell elvégeznie mely szabályzatokból, járműismeretből és egyéb más fontos tantárgyakból áll. A tanfolyam elvégzése után segédvezetőként dolgozhat vezető mellett és ha egy éves rutint szerezett segédvezetésből és éppen van lehetőség, hogy vezető lehessen, akkor egy újabb három hónapos tanfolyamot kell elvégeznie. A hármas metró esetében többször un. "utcáról jött tanfolyam"-ot indítottak, amikoris a leendő vezetőnek kétszer három hónap alatt kellett elsajátítania a segédvezetői majd a vezetői tananyagot. Hogy képet kapjunk, hogy mennyire nagy a követelmény: az utolsó ilyen jellegű tanfolyamra 22 ember jelentkezett, ebből 5 fő végezte el. A metróvezetőknek 2 évente megerősítő vizsgákat kell tenniük, tulajdonképpen 2 évente újra megszerzik a jogosítványukat.

Több pozitív visszajelzést is kaptam az

előző ellenőrös interjú után, többen követelték a folytatást. Felhívásomra több BKV dolgozó is jelentkezett, közülük választottam ki a mostani riportalanyt.

Kicsit óvatosabb voltam, és kevesebbet is kérdeztem, mert az előző interjú igen hosszúra, terjedelmesre sikerült. Amennyiben az olvasók igénylik, megbeszélek a riportalannyal egy folytatást, reméljük ugyan ilyen segítőkész lesz! Ezúton is köszönöm neki az együttműködést!


Kezdjük is akkor talán a legfontosabb kérdéssel: Miért lesz valaki buszvezető?

Kell egy kis megszállottság hozzá, hogy valaki buszvezető legyen. És hogy szeressen vezetni. Mert aki egy kis csepp undorral csinálja ezt, az hosszú távon nem marad meg ennél a foglalkozásnál, szerintem. Engem mindig a nagy járművek érdekeltek, ezek közül is inkább a buszok. Autószerelő végzettségemet is a BKV-nál szereztem meg, így már elég korán testközeli kapcsolatba kerültem a buszokkal. És azért pont a BKV-nál, mert egy viszonylagosan biztos, stabil és kiszámítható munkahely.


Mikor kerültél a BKV-hoz? Dolgoztál előtte máshol?

Mint az előbbi válaszomba is mondtam, a szakmámat a BKV-nál szereztem és a szakközép után is a megszűnt Mező garázsban dolgoztam még három évig. Utána egy hirtelen ötlettől vezérelve és egy jó lehetőséggel élve váltottam, és egy kft-nél helyezkedtem el operátorként, ami két évig remekül ment, mígnem a kis cégekre jellemzően be nem csődőlt. Ekkor munkanélküliként jelentkeztem BKV-nál trolibuszvezetői tanfolyamra (busz ágazatnál nem volt felvétel), sikereses vizsgák után 3 és fél évig troliztam. 2000-ben mikor buszok kerültek a troli garázsba lehetőségem adódott a szakmámban vonalszerelőként dolgozgatni. Három év után anyagi megfontolásból átkértem magam vissza buszvezetőnek. 2003 óta tehát buszozok azon belül két éve állandó éjszaka.


Szeretsz a BKV-nál dolgozni?

Mikor a Héven, metrón, villamoson megbámulnak, mint a "véres" húst, mikor dolgozni megyek nem szeretek a BKV-nál dolgozni. Mikor karácsonykor, szenteste, szilveszterkor, ünnepnap dolgozni kell menni nem szeretek. De hát ezt vállaltam, ezt el kell viselni, ezzel jár ez a munkakör. De még mindig ez az egyik biztos pont az életemben.


Mi a véleményed a mostani, és az előző "Aba féle" vezetésről?

A mostani vezetés egy év alatt sikeresen véghez vitt egy olyan rombolást, amit az előző vezetéseknek hosszú idő alatt nem sikerült. De hát ez már politika, sokkal magasabb érdekeltek diktálják a feltételeket. Az utolsó szempont mindig az az ember akiről szól az egész: utasok, dolgozók.


Sofőrök között van kedveltebb és kevésbé kedveltebb vonalak?