BKV-figyelő

Az Orczy tér közelében lévő egykori BKV-telep közelében lakik a BKV-figyelő egyik olvasója, aki immár 10 éve tanúja a terület pusztulásának, vagy épp módszeres pusztításának. Mielőtt olvasónk levelét közöltük, megkerestük az ügyben a BKK-t, tisztázandó, ki is a terület tulajdonosa, mik a tervek az elhanyagolt, egyre csak romló állapotú ingatlannal.

Kérdéseinkre a Főpolgármesteri Hivatal válaszolt. Az alábbiakban előbb olvasónk levelét olvashatjátok, majd a kép alatt a bejegyzés a főváros válaszával folytatódik.

A terület,  amiről szó van a VIII. kerületben található és az Orczy kert - Korányi Sándor utca - Diószeghy Sámuel utca által határolt. Úgy tudom, hogy anno buszgarázsként szolgált a terület sok-sok évvel ezelőtt. Nekem 10 éve "van szerencsém" nyomon követni a hely hanyatlását, de a régebb óta itt lakók szerint is már legalább 15 éve nem történt itt semmi - leszámítva egy talajcserét, de arról majd később.

A Google térképén jól látható a terület nagysága, érdemes megnézni. A hatalmas üres területen kívül egy nagyobb csarnok illetve egy kis (talán személyzeti) ház található rajta, mára már mindkettő katasztrofális állapotban. Őrzés, felügyelet nincs. Az utóbbi években exponenciálisan nőtt a hanyatlás. Az épületeket hajléktalonoktól kezdve a drogosokon át mindenki a "birtokába" vette, illetve a "hasznosítható" elemek bontásra/lopásra kerültek.

Többször tűz ütött ki, bent tüzelik el az ablakkereteket és egyéb éghető dolgokat, és nem egyszer sikerül nagyobb tüzet rakniuk a kelleténél, és az épület is lángra kapott, füstben úszott az utca, jöhettek a tűzoltók. (Erre csak az utóbbi 3 hónapban 3-szor volt példa). Emellett az épületek melletti terület lassan szemétdombokká alakul annyi hulladékot "gyűjtenek" oda, amiből az első nagyobb szellő könnyen felkapja a kisebb darabokat, szétfújva az utcában (meg persze a tűzeseteknél is jól ég).

Most épp a tetőt bontják, mert rájöttek hogy értékes fémből van. Fényes nappal, illetve este is. Szerintem 1-2 hét és eltűnik az egész. A csatorna már hasonló sorsra jutott. Többször volt dolgunk a rendőrséggel, mivel bejelentettük a rongálásokat, lopásokat, amik nem csak éjjel történnek, hanem fényes nappal is teljes nyugalommal állnak neki a bontásnak.

Viszont a rossz tapasztalatok miatt mára már nem sokan "szeretnek" telefonálni a rendőrségnek, mert a bejelentőt sokszor beviszik vallomásfelvételre, és az igazat megvallva nincs kedve az embernek a rendőrségen ülni azért, mert annak próbált segíteni (BKV), hogy ne szedjék szét az épületét, aki igazából tojik az egészre. Másrészt pedig 2 nappal később ugyanazok járkálnak bent akiket előzőleg bevittek. Tehát hiába történik lakossági bejelentés semmi sem változik.

Márpedig a BKV hivatalos értesítést kap a rendőrségtől, hogy az épületeit illetéktelenek használják, bontják, lopják...

Sőt, a lakóktól is kap értesítést a BKV, de az inkább komikus történet: egyszer a rendőrség megérkezéséig az egyik lakó hívta a BKV-t is. Az telefonos menürendszeren illetve pár kapocsláson keresztül nagy nehezen sikerült is egy illetékessel beszélni, akinek vázolva lett, hogy épp sörösüvegek repkednek ki a kerítésükön belülről, ki az utcára (szerencsére épp nem jött autó, gyalogos, babakocsi), illetve ordibálások közepette szedik szét épp az épületet.

A meglepő, naiv válasz az volt, hogy: "De hát az a terület le van zárva, hogy juthattak oda be?". Az ilyen beszélgetések során kicsit elgondolkozik az ember! Egy a témában illetékes ember nem tudja, hogy már az ajtókat is ellopták, és lényegében szabad a ki- és bejárás? Illetve nem okozott semmilyen feltűnést az hely állapota és a szeméthalom? Valamint a rendőrségi értesítéseknek sem volt semmilyen hatásuk, legalább annyi, hogy képben legyenek az aktuális helyzetről? Ezek szerint azt hiszik, hogy az le van zárva és virágok nőnek bent?

Kb. 5-6 évvel ezelőtt nagyszabású talajcsere volt - mondván, hogy a terület aktív évei során (20 évvel ezelőtt...) szennyezett lett a talaj. Biztos pályázat vagy "egyéb" anyagi források voltak épp akkor arra, lényeg, hogy valaki jól járt (talán lehet, hogy a BKV?). Hetekig teherautók vigyél el a szennyezett földet és hoztak helyette mást. A fura viszont az, hogy azóta sem történt semmi - kivéve, hogy a gaz és a parlagfű beette magát az új földbe.

Na de akkor miért érte meg a BKV-nak talajt cseréltetni? Lehet, hogy neki nem is érte meg, viszont másnak igen... A BKV-nak láthatólag ezzel a telekkel 20 éve semmi terve. 10 éve (vagy legalább a talajcsere óta) megtehette volna, hogy eladja, és kézenfekvő lett volna, hogy az Orczy kerthez csatolják, mert csak egy drótkerítés választja el tőle. Könnyedén és viszonylag olcsón parkosítani lehetett volna - füvesítés, fák, padok. Semmi nagy durr, de mégis nagyobb zöldövezettel lett volna gazdagabb a város, egy omladozó, romos, szeméttel teli hely helyett.

De ez csak egy elképzelés (igaz, nem csak én látnám örömmel ha így lenne). A kérdés az, hogy mégis mi lesz a sorsa a helynek? A nemrég elindult Ludovika felújítás valószínűleg már érinti, de az is csak 3 év múlva lesz kész. És eddig miért nem volt semmi? És addig mi lesz? Legalább takarítás lesz-e? Rendben tartja-e a területét a BKV? Hogy lehet hogy a szemük előtt szedik darabokra és hordják el az épületeket? Esetleg rendszeres ellenőrzés, hova tovább őrzés lesz-e? Mert most sajnos úgy látszik, hogy semennyire nem érdekli a BKV-t ez a hely...

A Fővárosi Közgyűlés 1997-ben döntött arról, hogy az Orczy kertben, a BKV által felhagyott buszgarázs helyén közparkot kíván létesíteni, számolva azzal, hogy a parkosítás előtt környezeti kármentesítést kell végezni. A Főváros megszerezte a terület használati jogát a BKV-tól.

A buszgarázsban folytatott gépjárműszervizelés, üzemanyagfeltöltés, járműalkatrész-tisztítás, autóbuszmosás következtében jelentős mértékű környezeti kár keletkezett. Kőolajból és tisztítószerekből származó vegyületek szennyezték el a talajt és a talajvizet. A környezetvédelmi hatóság részletes tényfeltárásra és környezeti kármentesítésre kötelezte a Fővárosi Önkormányzatot.

A közbeszerzéssel kiválasztott kivitelező 2005 decemberében megkezdte a bontási munkálatokat (épületek, vezetékek, tartályok, térburkolatok, támfalak, alaptestek, stb.) és 2006. június elején befejezte az előírt talajcserét és egyidejűleg megkezdte a talajvíz tisztítását.

A talajvízben felhalmozódott káros vegyületek kiszűrése a felszín alatti víznyerő kutakból, felszín alatti szikkasztókból valamint szivattyúkból és víztisztító konténerekből álló rendszer közel négy éves folyamatos üzemeltetésével valósult meg. A mintegy négy évig tartó talajvíztisztítás ideje alatt egyéb munkálatok nem folytak a területen, a talajvíztisztítás zárt, részben felszín alatti létesítményekben folyt, ezért külső szemlélő számára a területen semmi sem történt.

A környezetvédelmi hatóság 2010-ben elfogadta a terület környezeti kármentesítéséről szóló záródokumentációt és négy évig tartó utómonitorozásra kötelezte a Fővárosi Önkormányzatot. Az utómonitorozás jelenleg is tart, várhatóan 2014-ben fog befejeződni.

Az utómonitorozás célja az, hogy akkreditált mérésekkel alátámasztva még négy évig ellenőrizzék a talajvíztisztítás eredményességét, vagyis azt, hogy a talajvíz áramlásával a területen nem jelentkezik-e ismét talajvízszennyezés. Az utómonitorozás ideje alatt nem folyik egyéb tevékenység a területen, tehát külső szemlélő számára ez idő alatt sem történik semmi.

Időközben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elhelyezésével kapcsolatban felmerült a kármentesített terület, vagy annak egy részének igénybevétele. Ezen tervek megváltoztatták a korábban tervezett funkciókat, így a parkosítás az eredeti elképzelés szerint nem kezdődhetett meg. A területre vonatkozó tervek az állami beruházás keretei között jelenleg készülnek.

A területen a buszgarázs megszűnte óta rendszeresek a behatolások, elsősorban a fémtárgyak leszerelése és eltulajdonítása. Az utóbbi években, amikor nem szükséges a napi jelenlét a kármentesítési munkákhoz, ezek az események gyakoribbá váltak annak ellenére, hogy a kivitelező többször cserélte a kapun a záró szerkezetet, a kapulemezt, s a rendőrség is több ízben tetten ért elkövetőket.

Bízunk abban, hogy a Közszolgálati Egyetem elhelyezésével kapcsolatos munkálatok hamarosan megkezdődnek, s a kivitelező jelenléte távol fogja tartani a területen nem kívánatos elemeket, s a terület rendezése befejeződik.

Ami a budapestieknek rutinból megy, a vidékieknek vagy a külföldieknek korántsem. Zsolt Miskolcról utazott a fővárosba, s amellett, hogy csaknem eltévedt a Keletinél, rengeteget kellett sorban állnia a jegypénztárnál is. A kialakult tömegről fotót is küldött.

Múlt szombaton ismét Budapestre kényszerültem utazni, Miskolcról. Azt már korábban jeleztem, közöltétek is, hogy a Keleti pályaudvarnál a metró megváltozott megközelítési helye SEHOL nincs jelezve. Jelentem, azóta sem, de most már legalább én tudom, merre kell menni, gondolom, van még olyan, aki kínlódik ezzel a kérdéssel, mint én tavaly nyáron. Főleg, aki ritkán utazik fővárosunkba, netán-tán külföldi.

Sajnos nem volt budapesti buszjegyem, lementem az aluljáróba, és az EGYETLEN üzemelő jegyértékesítő ablak előtti sor a mozgólépcsőkig ért. Nem mértem, de 20-30 perces sorban állás után juthattam jegyhez, miközben a mozgólépcső bejáratánál 4 unatkozó ellenőr beszélgetett. Ha abból 2 esetleg jegyet is árul, a másik kettő kényelmesen tudta volna ellenőrizni a gyér forgalmat (mivel mindenki sorban állt).

Volt egy működésképtelen jegykiadó automata is, felirat nem volt rajta, hogy nem működik, így folyamatosan próbálkozott rajta valamelyik türelmetlen utas. Nem érdeke a BKK-nak a jegyeladás? Nagyon úgy tűnik…

Egyébként nagyon tetszenek a fehér metrók! Hazafelé a Deák térnél mentem le a metró aluljáróba, a 3-as metró nagyon sok helyen ki volt táblázva, az 1-es is egy helyen, a 2-es metróra semmiféle utalás nincs, hogy merre kell venni az irányt. Tudom, ez Nektek teljesen egyértelmű, valami nekem is rémlett, de inkább megkérdeztem. Nem lehetne azt is kitáblázni?

András azt hitte, hogy a 15 kilométeres hévjegyet bármelyik irányba felhasználhatja. Tévedett.

Tegnap (február 5.) Szentendrén jártam biciklivel. Az Árpád hídnál néztem, hogy mindjárt jön egy HÉV, és vettem rá jegyet. A HÉV közben elment, én pedig úgy döntöttem, hogy inkább kitekerek.

Megnéztem azért a jegyemet, megnyugodtam, hogy aznap "egyszeri, útmegszakítás nélküli utazásra" érvényes 15 km távon – tehát jó lesz hazafelé.

Ehhez képest a visszaúton (17:06) a kalauz tájékoztatott, hogy a megváltott jegyem visszafele irányba nem érvényes (sőt először megvádolt, hogy biztos csak nem kezeltettem idefelé – de végül elhitte, hogy nem használtam). Így választhattam, hogy megveszek még egy jegyet, vagy pótdíjaz, vagy leszállít.

Hál’Istennek 155 forintot kibír a zsebem, úgyhogy rövid zsémbelődés után vettem még egy jegyet. Még eszemben volt, hogy leszállás után a jegypénztárnál eladom valakinek, de nem akartam, hogy csalónak nézzenek, meg inkább siettem.

Az ellenőr amúgy korrektnek tűnt, viszont azt továbbra sem értem, hogy nekem honnan kellett volna tudnom, hogy a jegy adott irányba szól – se a jegyemen, se az utazási feltételekben nem találtam erre utaló szöveget. Köszönöm, ha kapok választ.

Írhatnék bevezetőt Zsuzsi leveléhez, de felesleges.

Jól kicselezett a magyar bürokrácia. Két héttel ezelőtt pénteken (január 25.) az érvényes, felsőoktatásban tanulóknak kedvezményes Budapest bérletemmel együtt elhagytam a diákigazolványomat. Míg előbbit nem volt nehéz pótolni, addig az utóbbi hiánya már jelentős problémát okozott számomra.

Jelen rendszer szerint ugyanis már nem a felsőoktatási intézményedben kell igényelni a diákigazolványt, hanem valamelyik kerületi okmányirodában. Én ezt meg is tettem, ahol kaptam egy fényképes igazolást arról, hogy új diákigazolványt igényeltem.

Ezzel a dokumentummal befáradtam az egyetemem Központi Tanulmányi Hivatalába, ahol tájékoztattak, hogy nem áll módjukban ez alapján nekem ideiglenes igazolást kiállítani, azt a Neptunon (egységes tanulmányi elektronikus rendszer) keresztül tudom igényelni egy kérvény segítségével, miután szintén a Neptunban igényeltem az új diákot és befizettem az 1400 forint költséget. (A Neptunon keresztüli befizetés úgy működik, hogy a gyűjtőszámlára kell utalni a megfelelő összeget, amit általában 2-3 nap alatt írnak jóvá a saját Neptun egyenlegemen.)

Tehát ott tartunk, hogy az okmányirodában kapott dokumentum alapján a Neptunban igényeltem az új diákigazolványt (hétfőn, január 28-án), még aznap elutaltam a pénzt, amit az utalástól számított 2. munkanap (szerdán, január 30-án) folyósítottak a Neptun egyenlegemre, ahol még ugyanazon a napon befizettem a díjat és leadtam a kérvényt egy ideiglenes diákigazolványra.

Eközben egy hallgatói jogviszony igazolással, az okmányirodában kapott dokumentummal és az ideiglenes diákigazolványt igénylő kérvénnyel, valamint természetesen egy érvényes, felsőoktatásban tanulóknak kedvezményes Budapest bérlettel használtam a BKV-t és megbüntettek (csütörtökön, január 31-én).

Tisztában vagyok vele, hogy ezt a kedvezményes bérletet csak diákigazolvány vagy a 362/2011. (XII. 30.) kormányrendelet szerinti igazolás ellenében használhatom, mondjuk azt, hogy bár el nem fogadom, de lenyelem, hogy megbüntettek. Igazolás bemutatása esetén 2000 forintra.

Neptun kérvényemet az ideiglenes diákigazolványra azonban csak a következő héten hétfőn (február 4-én) fogadták el, amely igazolást át is vettem és a mai napon (február 6-án) bemutattam a BKV Akácfa utcai irodájában.

Mi a problémám? Az, hogy a fentiekben említett 2000 forint bírság csak a 2 munkanapon belül bemutatott igazolás esetén érvényes díjszabás, ezt meghaladóan a bírság nem kevesebb, mint 16 000 forint. Az ügyintéző hölgy szerint pedig nekem legkésőbb szombaton (február 2-án) be kellett volna mutassam az igazolást.

Igazságtalannak érzem, hogy befizetném a szerintem már amúgy is jogtalanul kiszabott büntetést - hiszen jogosan illet meg a kedvezmény, amit igazolni is tudok, érvényes BKV bérlettel rendelkezem, okmányirodában és Központi Tanulmányi Hivatalban töltöm az időmet, hogy pótoljam diákigazolványomat -, aminek az ára időközben önhibámon kívül a nyolcszorosára emelkedik a rugalmatlan bürokrácia miatt.

A BKV-s ügyintéző javaslata: fizettessem ki az egyetememmel. Az egyetemmel, akitől - kis túlzással - naponta több milliárd támogatást von meg a kormány - ez nyilván már más téma.

Nem tudom, miért éppen a diákokkal szúr ki a rendszer, 16 000 forintból már repülőjegyet vehetnék Nyugat-Európa szinte bármelyik pontjára, ahol meg sem kottyanna egy ekkora összeg kifizetése, de a szívem Magyarországhoz köt - no meg a tanulmányi szerződés...

Legfeljebb integetni tudott a 97E busznak Péter, mivel az januárban rendszeresen előbb ment el, mint a menetrend szerint kellett volna. Az esetről be is számoltunk. Olvasónk panaszát nemcsak a BKV-figyelőnek küldte el, hanem a BKK-nak is.

A Budapesti Közlekedési Központ kivizsgálta a történteket, s kiderült: Péter panasza - legalábbis részben - jogosnak bizonyult. Az eset nem maradt következmény nélkül; a BKK kezdeményezte a BKV mint szolgáltató kötbérezését. Íme, a BKK vizsgálatának eredménye.

Társaságunk kiemelt feladatának tekinti az utazóközönség minél pontosabb és részletesebb tájékoztatását, ezen belül is a menetrendek részletes kommunikálását. Ennek részeként ma már valamennyi tömegközlekedési megállóhelyen a tényleges, menetrend szerinti indulási időpontokat tüntetjük fel az utastájékoztató táblákon, de ezekkel az adatokkal számolnak az útvonaltervező alkalmazások is.

A menetrend meghirdetése mellett nagy hangsúlyt fektetünk annak tényleges betartására is, szolgáltatóinkat pedig rendszeresen ellenőrizzük és szükség esetén akár kötbér kiszabásával is ösztönözzük a pontosabb közlekedésre.

A városi közlekedésben azonban a menetrend sohasem tekinthető kész ténynek, a tervadatok megvalósulását külső és belső akadályozó tényezők egyaránt nehezíthetik. Külső tényező lehet például az időjárás vagy a városban kialakuló közúti torlódás, amely késést okoz, belső akadályozó tényező lehet például a járművek meghibásodása, amelynek lehetősége még gondos karbantartás mellett sem kerülhető el, a BKV közismerten rossz állapotú buszparkja pedig sajnos napi szinten állít komoly akadályokat a menetrendszerűség megtartása elé.

A BKK forgalomirányítási szakterülete 24 órás diszpécserszolgálattal, hálózati forgalomirányítással és a tevékenységet koordináló fődiszpécserrel igyekszik úrrá lenni a város tömegközlekedését nehezítő valamennyi problémán, azonban lehetőségeink korlátozottak. A hiányzó járművek pótlására a város számos pontján tartalék járművek állnak rendelkezésre, azonban ezek száma véges és rendre előfordulnak olyan szituációk, amikor egy-egy meghibásodás vagy forgalmi zavar esetén az adott térségben nincs elérhető szabad tartalék jármű.

Ilyen esetekben a diszpécserek vagy más vonalról próbálnak járművet átcsoportosítani a hiányzó jármű helyére, vagy a meglévő járművek indulási időpontjainak elosztásával törekednek az egyenletes közlekedés fenntartására, sőt minden igyekezet ellenére az is előfordul esetenként, hogy egy-egy indulás törlésre kerül. Ez utóbbi a leginkább elkerülendő helyzet, hiszen ilyenkor utasaink kénytelenek a követési idő kétszeresét eltölteni várakozással a megállóhelyen.

Mindemellett sajnos előfordulnak olyan esetek is, amikor ésszerű okkal nem magyarázható egy-egy járat közlekedésének elmaradása, mert például a járművezető az előírtnál korábbi időpontban indul el a végállomásról vagy indokolatlanul gyorsan haladva a vonali közlekedés során kerül a menetrendben meghatározottól eltérő pozícióba.

Az ilyen eseteket – amennyiben azok kiderülnek és bizonyíthatóak – minden esetben szigorúan szankcionálunk, ezen túl pedig rendszeresen ellenőrizzük a szolgáltatókat a menetrendi pontosság tekintetében, hogy lehetőség szerint ne csak utólag dokumentáljuk, hanem meg is előzzük az ilyen, kiemelten közösségellenes magatartást.

A konkrét eset kapcsán megvizsgáltuk a 97E viszonylat 2013. január 4-ei és 8-ai közlekedésének rögzített tényadatait. A rendelkezésre álló adatok tanúsága szerint 4-én a 97E viszonylat menetrend szerint közlekedett a reggeli órákban, így semmi sem indokolhatta a 8:11-es járat korábbi indulását.

A forgalomirányító rendszer helyazonosító funkciója által rögzített lokalizációs adatok ennek ellenére azt mutatták, hogy az érintett jármű a meghirdetettnél korábban, 8:09-kor elindult a végállomásról. Tekintettel arra, hogy az egyébként menetrendszerű forgalom miatt a korábbi indulásra a forgalomirányító diszpécsertől utasítást nem kapott, a járművezető magatartását elfogadni nem tudjuk, ezért kezdeményeztük a szolgáltató kötbérezését.

Egyszersmind az adott helyszínen rejtett célellenőrzést végeztünk több napon keresztül arra vonatkozóan, hogy előfordul-e más napokon is hasonló eset. Az ellenőrzések – szerencsére – nem tártak fel újabb szabálytalanságot, más napokon a menetrendtől való önkényes eltérést nem tapasztaltunk.

Más volt a helyzet január 8-án, amikor utasunk szintén a 8:11-es járat eltérő időpontban történő közlekedését tapasztalta, ugyanakkor ezen a napon az eltérő közlekedés objektív okokkal magyarázható volt. A reggeli órákban kettő autóbusz is hiányzott a 97E viszonylatról, így az irányító diszpécsernek a menetrendben szereplő 13 db helyett 11db járművel kellett biztosítania a vonal közlekedését.

Tekintettel arra, hogy a reggeli csúcsidőszakban – amikor a szolgáltatók valamennyi üzemképes járművek forgalomban van – tartalék jármű nem állt rendelkezésre, a diszpécser a meglévő járművek egyenletes közlekedtetésére törekedett. Így fordulhatott elő, hogy a reggel 8 óra körüli időszakban a menetrendben szereplő 9-10 perces követés helyett a buszok ténylegesen csak 12-13 percenként tudtak indulni a rákoskerti végállomásról.

A 8:11-es időpont közelében 8:05-kor és 8:18-kor indult 97E járat, azonban ez a konkrét esetben nem róható fel sem a járművezetők, sem a munkáját az előírásoknak megfelelően végző forgalomirányító hibájául. A két eset tehát, bár mindkét esetben a 8:11-es járat elmaradásaként volt érzékelhető, különböző okokra volt visszavezethető.

A Budapesti Közlekedési Központ mindent megtesz a hasonló esetek számának csökkentése érdekében, azonban azt kénytelenek vagyunk hangsúlyozni, hogy a megállóhelyeken és az interneten meghirdetett menetrendjeink valóban tájékoztató jellegűek, az adott forgalmi helyzet függvényében akkor is előfordulhat eltérés a menetrendtől, ha ennek oka elsőre nem nyilvánvaló a szemlélő szempontjából.

Az objektív okkal nem magyarázható, fegyelmi problémákra visszavezethető eseteket azonban társaságunk elítéli és minden esetben fellép a szabályok ellen vétővel szemben, legyen az a szolgáltató vagy társaságunk alkalmazottja.