BKV-figyelő

Naponta jár Törökbálintról Budapestre Marietta, aki sokáig elégedett volt a két város közötti tömegközlekedéssel, ám a közelmúltban meggyűlt a baja a menetrenddel. A helyzetet lerobbanó buszok és tanácstalannak tűnő járművezetők súlyosbították.

Az agglomerációs közlekedés mostanában kedvelt téma, lehet, hogy átveszi a Volán, sokan ódzkodnak ettől, sokan reménykednek a javulásban, optimalizálásban. Meglátjuk. Mindenesetre hadd osszam meg "élményemet" a nagyérdeművel a törökbálinti agglomerációs lét egyik sarokköve, a 272-es járattal kapcsolatban.

A járat alapvetően egy kifogásolhatatlan járat lehetne a BKV életében. Hisz ahhoz képest, hogy körülbelül 23 kilométert közlekedik, viszonylag gyakori a járatsűrűség, értelmes időn belül ér a város egyik jó közlekedésű csomópontjára, a Kosztolányi Dezső térre.

Mégis, az elmúlt egy-másfél évben tapasztalom, hogy a hétköznap reggeli járatok esetében nemegyszer előbb indítanak járatot vagy lerobban indulás előtt a busz. (A busz problémájáról természetesen már a garázsban is tudnak!) De mentesítő járatot nem, vagy lehetetlen időben küldenek. De inkább nem küldenek.

Legutóbbi "élményem" hatására ragadtam tollat, azt hiszem, nálam ekkor telt be a pohár. A menetrend szerint Törökbálintról Budapestre 6 óra 40-kor, és 50-kor, illetve 7 órakor indulnak járatok. (Persze előtte, utána is, de most ezek a relevánsak.) Ezen járatok a legkihasználtabbak a reggeli órákban, ezzel közlekednek a munkába igyekvők és a diákok.

Én a 7:00-s járattal szerettem volna menni, 6:56-kor értem le a végállomásra. Ekkor látom, hogy áll bent egy busz (szinte üresen), mely egyszer csak becsukja az ajtaját, és elmegy. Az utazóközönség meg csak áll a megállóban, értetlenül. Egy úr is nézegette a menetrendet, hogy akkor ez most melyik volt... A 6:50-es vagy a 7 órás?

Közben láttam, hogy hátrébb áll egy busz, kiírva rá: "szerelőre várva". Konstatáltam, hogy van egy lerobbant busz (már megint), oké. 7:01-kor beállt a következő busz, mely menetrend szerint Budapestről jött. Felszállunk. A sofőr meg kiszáll a vezetőülésből és bezárja a fülke ajtaját. A következő párbeszédet folytattuk le ekkor a sofőrrel:

Én: Ez nem a 7:00-ás?

Sofőr: Nos, 7:02 van, tehát ez semmiképpen nem lehet a 7 órás, ez a 7:10-es.

Én: Akkor hol a 7:00-ás? Merthogy 6:56-kor elment egy busz, ami nem lehetséges.

Sofőr (sztoikus, flegma válasz): Hát, megváltozott a menterend március 1-től.

Én: De ilyen járat nincs kiírva. Nincs kirakva a megváltozott menetrend? (WTF???)

Sofőr (már türelmetlen, rohan a pihenőbe): Fogalmam sincs, kérdezze a központot!

Ekkor már szerintem torzult a fejem, így bekopogtam a pihenőszobába (vagy irodába, pontos funkcióját nem tudom). Sofőr2 kijön. Párbeszéd:

Én: Jó napot kívánok. Nincs kint az új menetrend? 6:56-kor elment egy busz, ez most melyik volt?

Sofőr2: Ami kint van, az az új menetrend, és azért ment el előbb a 7:00-ás, mert előbb elindították. (WTF???!!!) Lerobbant egy kocsi, én beszóltam 6:41-kor, hogy rossz. Küldtek mentesítőt, és előbb elindították.

Én: De ne haragudjon, ez milyen eljárás? Akkor most szeretnék beírni a panaszkönyvbe, mert nem ez az első eset!

Sofőr2: Nincs panaszkönyv.

Én: Akkor mégis hol lehet reklamálni? Vagy egyáltalán szólni?

Sofőr2: Ott a telefonszám, fel lehet hívni. Vagy a központban.

Én: De önök vannak itt, önök koordinálnak, akkor most mi van?

Sofőr2: Én nem tehetek semmiről, ez van.

Nos. Nem feltétlenül baj tíz perc, ha az ember mondjuk

- nem Budapestre, annak huszonöt másik szegletébe jár dolgozni,

- nem reggel van,

- nem dugóidőszak.

De reggel volt, ráadásul péntek, amikor különösen magas a dugófaktor az M7-esen, és szerintem jó pár utas nem a Kosztolányira jár dolgozni vagy intézni a napi ügyeit. Hanem mondjuk Kőbányára. Vagy Óbudára. Tökmindegy.

Ehhez hozzáfűzném, hogy a férjem a Törökbálintról 5:24-kor induló busszal ment volna (leért a végállomásra 5:20-ra), és szintén közölték vele, hogy az említett buszt ELŐBB ELINDÍTOTTÁK!

Szeretném megkérni a BKV-t, hogy legalább olyan időszakban tartsák a menetrendet, amikor tényleg fontos, hogy mennyi idő alatt ér be a busz. (Megjegyzés: a menetrendek összeállításáért és a forgalomirányításért nem a BKV, hanem a BKK felel - a szerk.) Mondjuk 6-tól 9-ig. Sok ember életét könnyítenék meg.

Egy környéki 10 kilométeres bérlet 9800 forint, a Budapest-bérlet 10 500. A 10 kilométeres jegy 250 forint, a vonaljegy 350 forint. Kutya drága. Ezért már szolgáltatást és panaszlehetőséget várunk el. Ezzel csak azt érik el, hogy az utazóközönség is ugyanolyan ad hoc jelleggel álljon a jegyvásárlásra, mint amilyennel ők a menetrendet illetően.

Lábjegyzet, mielőtt bárki belém kötne, hogy túl sokat parázok: igen, van egy másik járat Törökbálintról, 172E néven fut. Ez más útvonalon közlekedik, a városka más részéből szedi össze az utasokat, amerre a 272 nem jár. A 172E is betér a végállomásra (Munkácsy Mihály utca néven fut). Reggelente nagyjából egyazon időben indul mindkettő a végállomásról. Sokan azért nem szeretik, mert csak rövid buszt indítanak, és már a végállomás előtti megállókban megtelik utassal, így zsúfolt, kényelmetlen, hering-busz.

Amennyiben levelem felkeltette a BKV-figyelő figyelmét, kérem, közöljék az oldalon, hátha normalizálni lehetne a szitut.

(Fotó: Wikipedia)

Várhatóan 2014 második felében, illetve 2015-ben valósul meg az észak- és dél-budai villamosvonalak összekötése, azaz a budai fonódó villamos – hangzott el a projektről szóló lakossági fórumon csütörtökön. A két fejlesztésből álló projekt összértéke csaknem 13 milliárd forint.

A 2-es metró elkészültével a kötöttpályás összeköttetés megszűnt Buda északi és déli része között, átszállás nélkül ma csak a 86-os busszal járható végig az útvonal – idézte fel csütörtökön Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója. A ma még széttagolt villamoshálózat összekapcsolása 1999-ben vetődött fel ismét.

A vonalak összekötésére korábban három elképzelés volt. Ezek egyike a Bem rakparti összeköttetés, amely várhatóan a közeljövőben megvalósul. A Frankel Leó úti kapcsolódást, illetve a villamosoknak a HÉV-alagútba való levezetését elvetették.

A tervek szerint a jelenlegi 17-es villamos vonalát a Bem rakparton új vágányok építésével összekötik a ma még Batthyány téri végállomású 19-es és 41-es villamosokéval, továbbá a Török utcán keresztül kapcsolatot hoznak létre a 4-es és 6-os villamosokkal, így a 61-es villamos is Észak-Budáig közlekedhet majd. Ezzel párhuzamosan a 17-es villamos megszűnik.

A 19-es, a 41-es és a 61-es villamosok a jövőben a mostaninál jóval sűrűbben, átlagosan 4 percenként követik majd egymást. A BKK számítása szerint a 17-es villamost ma naponta 7-8 ezren használják a Frankel Leó úton, az Árpád fejedelem útján 14-15 ezren utaznak busszal, a HÉV forgalma ugyanitt körülbelül 68-70 ezer fő naponta. Budapest vezetése azt várja, hogy a vonalak összekötésével a villamosok napi forgalma 33-35 ezer főre emelkedik.

A 86-os busz kapacitása ezzel párhuzamosan visszaesik, így a Fő utcán megszűnik majd a buszsáv, a helyén parkolóhelyeket alakítanak ki; a BKK egyebek mellett így tudta garantálni a II. kerületnek, hogy nem lesz kevesebb parkolási lehetőség. Vitézy Dávid szerint a közúti kapacitás sem csökken majd a fonódó villamos megvalósulásával.

A tervek szerint a 19-es vonalon minden, a 61-esen pedig minden második villamos lesz alacsony padlós. (A főváros a közelmúltban írt ki közbeszerzést 37 alacsonypadlós villamos beszerzésére, a beruházást döntően az Európai Unió finanszírozza.).

Mint ismert, a főváros, illetve a BKK vitába keveredett a II. kerület vezetésével, így a terveket átdolgozták. A kerület több feltételt is szabott a hozzájáruláshoz, ezeket beemelték a projektbe. Ezek legfontosabbika a 17-es villamosok belső szakaszának teljes felújítása, amelyre a BKK – a teljes beruházáshoz hasonlóan – uniós támogatást nyert.

A projekt műszaki részleteiről szólva Takács Miklós, a Főmterv igazgatója elmondta: a Bem rakparton 1,1 kilométer hosszú új vágánypárt építenek a jelenlegi parkoló helyére. A fasor és a kerékpárút megmarad, az út két oldalán parkolósávokat alakítanak ki, de a közúti forgalmi sáv leszűkül, a kettőből csak egy marad meg. Takács szerint ez nem okoz majd dugókat. A Bem téren új villamosmegálló létesül.

A tervezők számára a legnagyobb kihívást a villamosok Margit híd alatti átvezetése jelentette. A szerelvények akkor haladnak majd át, amikor a gyalogosoknak zöldet jelez a lámpa. A szűk hely miatt azonban egyszerre csak az egyik irányban tudnak áthaladni a villamosok, de a tervezők szerint ez nem jelenti azt, hogy hosszú perceket kell majd várni.

A BKK által szervezett nyílt fórumra sokan nem jutottak be. A Bem rakparti Novotel szálló 100 fős konferenciatermébe biztonsági okokból legfeljebb 120 embert engedtek, a BKV-figyelő tudósítója is alig jutott be. Sokan tehát az utcán rekedtek, amiből kisebb, a rendőrség kihívásához vezető balhé lett.

(Látványtervek: BKK)

A XVII. kerületi Kucorgó tér átszállási nehézségeiről írt levelet nekünk olvasónk, Ágnes.

Régóta készülök, hogy valamely hivatalos szerv felé megírjam észrevételemet, de eddig mindig halogattam, mondván: az én bajom, én vagyok a peches. Illetve, hogy majdcsak feltűnik másnak is, ha más nem: a buszvezetők megunják, hogy korán reggel a komplett családfájukat emlegetik a tisztelt utasok. De nem.

Hogy mi is a probléma? Budapest, XVII. kerület, Kucorgó tér. A városba befelé átszállási csomópont, itt találkozik a 161-es, a 201E és a 97E jelzésű autóbusz, valamint a Volán jó néhány, Örs vezér teréig közlekedő, BKSZ-szolgáltatást nyújtó járata. Ezért a mezei honpolgár azt gondolná, hogy át tud szállni egyik járatról a másikra kényelmesen. Álom, álom...

Ugyanis a megálló tábláján csak egy darab "M" betű szerepel, ezért 2 busz egyszerre nem nyitja ki az ajtaját. Mármint két BKV busz. Olyan még csak-csak előfordul, hogy ha BKV-busz áll be előbb a megállóba, akkor a mögé érkező Volán is kinyitja az ajtót, biztosítva az átszállást. Fordítva azonban nem működik a dolog (vagy legalábbis sofőrfüggő).

Az Ecser felől érkező és nagyívben kanyarodó (97E, Volán) buszokat a Csaba vezér tér felől jövő és kis ívben befoduló járatok (161, 201E) mindig előre engedik a kereszteződésben, mert egyszerre kapnak zöldet. Ennek következtében "páholyból" nézhetjük, ahogyan a gyorsjáratok elhagyják a megállót.

Pedig a reggeli csúcsforgalomban nem mindegy, hogy a jászberényi úton haladó(?), minden fánál megálló buszon megy-e az ember, vagy az E(xpressz) busszal. Véleményem szerint csak néhány méteren és egy kis rugalmasságon múlna, hogy a megállót előrébb helyezzék, így biztosítva lehetőséget két csuklósbusz egyidejű ajtónyitásának.

És nem, nem elég, hogy Rákoskeresztúr városközpontban át lehet szállni, mert addigra rég lemaradnak egymástól ezek a járatok.

Nem tudom, megfelelő helyre írtam-e, de legalább kiírtam magamból. Valamint a reakciókból esetleg felmérhető lesz, csak az én problémám-e ez a dolog, vagy mást is idegesít. Gyanítom, hogy az utóbbi...

Netti kisgyerekes anyuka, Zuglóban lakik. Rendszeresen jár babakocsival az Örs vezér terére, ami a hivatalos menetrend szerint több módon is megközelíthető alacsony padlós járatokkal. A hivatalos menetrend szerint, de mint azt számtalan korábbi levél bizonyítja, a valóság gyakran mást mutat.

Újdonsült anyukaként tapasztalom igazán, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie Budapesten a gyermekekkel közlekedni vágyóknak. Az eredmény sokszor elképesztő.

Mi Zuglóban lakunk, az Amerikai és a Róna utca között. Innen az egyik legközelebbi központ az Örs vezér tere, ahová babakocsival eljutni igencsak nagy nehézségekkel jár - mint kiderült.

A legközelebb a 82-es troli, vagy messzebb a 3-as villamos, illetve - mint megtudtam - a 32-es busz megállója van, amelyek abba az irányba visznek. Úgy hallottam, hogy a troli vonalán alacsonypadlós járműveket indítanak végre, és naivan nekivágtam az útnak babakocsival.

A Szugló utcai megállóban 50 percet vártam - magam sem tudom miért -, de nem jött egy sem... Ez nemcsak azért kellemetlen, mert a találkozómat lekéstem - létre sem jött -, de egy pár hónapos babával az etetési időkkel is kalkulálni kell, ha az ember útra kel.

Mindez két hete csütörtökön (2013. február 21. - a szerk.) történt, 13 és 14 óra között, amikor a menetrend szerint 2 darab alacsonypadlós troli is járt volna a nagyérdeműnek.

A villamosra egyértelműen lehetetlen felszállni a magas lépcsők és a korlátok miatt, a 32-es buszt néha szoktam látni, az többnyire alacsonypadlós, szóval feltehetőleg azt kell majd választanom a későbbiekben.

Nem tudom, lehet-e az ilyen és hasonló információkkal mit kezdeni, de úgy gondolom, ha nem beszélünk ezekről az "apróságokról", nem is fog változni semmi. 

(A kép illuszráció; forrás: BKK)

Folyamatosan vezetik be az elsőajtós felszállási rendet a budapesti buszokon és egyes trolijáratokon. A cél értelemszerűen a bliccelők kiszűrése.

Tény, hogy a rendszer több vidéki nagyvárosban bevált, és ha például a 7-es buszokon nem is lehet megvalósítani, egyes kisebb forgalmú vonalakon a fővárosban is működhet.

Ám mint minden rendszer, ez is csak akkor működik, ha megfelelően használjuk. Olvasónk, Ági nemrég a Facebook-oldalunkon összefoglalta, miként tud megfelelően működni az elsőajtózás. Hasznos lehet.

Kedves emberek! Néhány naponta tapasztalt problémát szeretnék ezzel a bejegyzéssel elkerülhetővé tenni.

1. Jegyünket/bérletünket/pénzünket (lehetőleg kiszámolva) előkészítjük.

2. Köszönünk a sofőrnek (mert ő is ember és jól esik neki).

3. Jegyünket kezeljük.

4. Nem állunk meg az első, második ajtóban. (Ha mégis, nem háborodunk fel azon, ha valaki ésszerűen hátra akar menni.) Hátulról töltjük fel a járművet.

5. Leszállásra a második és a harmadik ajtót használjuk, az első ajtót meghagyjuk az adott megállóban felszálló utasoknak.

Ha ezeket betartjátok, sok ember utazását könnyítitek meg! :)