BKV-figyelő

Kedvenc közlekedési cégünk a napokban ünnepelte az idén elfogott 300 ezredik bliccelőt, akit ezennel mi is köszöntünk. A BKV-t nagyobb számban használják fizető utasok, akiket mindig próbálnak megszívatni. Katalin olvasónk ismerősének vett bérletet, amit vissza akart váltani, ugyanis félretájékoztatták. A bérletet persze sehol sem váltották neki vissza, annak ellenére sem, hogy vissza kellene. /Aki blicceli,ilyen problémája tuti nem lesz:)/.

Kedves BKV-figyelő,

A következő, kafkai történetbe illő eset történt meg velem:

Egy külföldi, EU állampolgár ismerősöm fog a közeljövőben Budapestre érkezni, hogy hosszabb időt töltsön itt, érvényes, külföldi diákigazolvánnyal rendelkezik. A BKV honlapon nem találtam információt arról, hogy EU államok diákjai igénybe vehetik-e a diákkedvezményt, erre vonatkozóan sem megengedő, sem tiltó információt nem olvastam a tájékoztatók között (ellentétben a 65 év felettiek kedvezményével, ahol külön megemlítik, hogy azt EU állampolgárok is igénybe vehetik) sem magyarul, sem angolul. Ezért felhívtam az ügyfélszolgálatot, ahol egy hölgy arról értesített, hogy igénybe vehető a diákkedvezmény EU-s országok diákjai számára (ezt a beszélgetést az elhangzott információ szerint rögzítették, 2008.06.27-én történt).

Ezen információ birtokában múlt hét pénteken, 2008. július 11-én megvettem előre a diákbérletet az ismerősöm számára egy bérletárusító ’bódéban’ az Arany János utcai megállónál, de szerettem volna írásban is látni valamilyen hivatalos tájékoztatóban, hogy valóban érvényes a kedvezmény. Ezért, a BKV honlap teljes tartalmának újbóli, eredménytelen átolvasása után ismét telefonáltam az ügyfélszolgálatra, hogy megkérdezzem, hol találhatom meg az erre vonatkozó írásos információkat. Egy újabb hölgy azonban arról informált, hogy csak nemzetközi diákigazolvánnyal vehető igénybe a diákkedvezmény (ezt a beszélgetést nem rögzítették, vagy arról nem informáltak).

Az ellentmondó információk miatt úgy döntöttem, hogy visszaváltom a diákbérletet. Erre minden elérhető információ alapján lehetőségem kellett volna, hogy nyíljon, hiszen több mint egy hét volt még hátra az érvényessége kezdetéig. A már említett Arany János utcai ’bódéban’ azonban az eladó hölgy nem volt hajlandó a visszaváltásra, és nem tudta megmondani, hol tudnám ezt megtenni. Illetve beküldött a metró állomásra, ahol pénztár nem, csak forgalmi ügyelet működik. A forgalmi ügyeleten azt az információt kaptam, hogy semmit sem tudnak tenni, ’szerintük’ csak az Akácfa utcai Központi Jegy- és bérletpénztárban válthatom vissza a bérletet. Ez azonban számomra nem érhető el kényelmesen, és nem is nagyon hittem el, hogy valós az információ, ezért felhívtam a Központi Jegy- és bérletpénztárat, ahol arról tájékoztattak, hogy BÁRHOL vissza kell, hogy váltsák a bérletet. Ezért a következő útba eső állomáson, a Deák Ferenc téren, a jegypénztárban próbálkoztam. Itt az eladó hölgy arról tájékoztatott, hogy mivel bérletárus bódéban vettem a fölöslegessé vált bérletet (ez számára látható abból, hogy tintával írták rá a dátumot), ahol viszonteladók dolgoznak, ő nem válthatja vissza. Ugyan nem értettem, hogy ha a nyugtán a BKV szerepel, akkor miért nem válthatja vissza a BKV, és azt sem, hogy honnan kellene tudnom a BKV és viszonteladói közötti különbségről, de hallgattam rá és tettem egy újabb próbát a Deák téri ’bódéban’, ahol egy fiatalember szintén azt közölte velem, hogy nem tudja a bérletet visszaváltani valamilyen sorszámok miatt, csak ott válthatom vissza, ahol vásároltam, ott viszont szerinte biztosan. Megadott egy telefonszámot is (a viszonteladóét), ahol érdeklődhettem volna a saját telefonszámlám terhére, itt azonban senki sem vette fel a telefont. Végül egy harmadik metró állomáson sikerült visszaváltanom gond nélkül a bérletemet, amelyet csakis azért vettem meg, mert a BKV-tól először kapott információk alapján azt gondoltam, fel tudja használni az ismerősöm. Így végül happy enddel végződött a történet, de végtelenülkimerített, és azt gondolom, sokkal kevesebb utánajárással meg kellett volna oldódnia a problémámnak.

Apró adalék, hogy írtam e-mailt is a BKV ügyfélszolgálatára a diákkedvezmény igénybe vételéről 3 munkanappal ezelőtt, erre várom az írásos választ, azt gondoltam, gyorsabban reagálnak. Kíváncsi lennék, hogy ha ugyanezt a kérdést külföldi ismerősöm szerette volna közvetlenül megérdeklődni, akkor kapott volna-e információt…

Egyébként nincs komoly bajom a BKV-val, sokat használom és sok fejlődést tapasztaltam az utóbbi időszakban. Azonban ha a BKV minden második, honlapján megjelentetett közleménye arról szól, hogy végtelenül utasbarát vagy az szeretne lenni, akkor úgy gondolom, van még hová fejlődni.

Üdvözlettel: Bodnár Katalin

Sokan, sokszor bíráltátok már az ügyfélszolgálat-vezetőt a sablonos levelei, mellébeszélései miatt. A BKV-figyelő már megszokta, hogy fontos leveleire mellébeszélés a válasz, éppen ezért fordul az utóbbi időben a főpolgármester-helyetteshez, mert a titkárnője mert ő veszi a fáradtságot és válaszol rá.

Szia!

Kiderült, hogy az ügyfélszolgálat-vezető mégsem egy robot. Egy levélváltás után feltettem neki a kérdéseket, hogy hogyan tud megbüntetni a biztonsági szolgálatos, ha nem szedhet pótdíjat, nálam viszont nincs bérlet, de a pótdíjat hajlandó vagyok kifizetni, illetve azt is, hogy ez esetben ledobhatnak, és hogy milyen jogosítványokkal rendelkeznek.

Erre a válaszuk az volt, hogy az előző levelükben tartottakat fenntartják. Válaszul megírtam nekik, hogy nem értem mit tartanak fenn, amikor három kérdést írtam, legyenek szívesek és válaszoljanak. Megdöbbentő, de nem valami formalevéllel válaszoltak, hanem foglalkoztak az üggyel, ha más nem, legalább 10 percet biztosan.

Gondolom ez a levél is be fog kerülni a sablonok közé, de legalább készítettek egy újat, és vették a fáradtságot:

Tisztelt BKV figyelő!
 
Még 2008 március 03-án kézhez kaptam egy levelet amiben a BKV azt állította, hogy még 2007 novemberében jegy nélkül utaztam a 6-os villamoson. Ez nekem elég képtelen hazugság, mivel,

1) 2007 novemberében elszakadt a bokaszalagom és elég nehéz lett volna közlekednem, mivel nekem Gyálról kell bejárnom Hűvösvölgybe iskolába. 2) a 6-os villamost nem is használom, mivel az nekem teljesen kiesik.

Ezért írtam egy levelet a tisztelt BKV-nak március 6-án hogy nem ismerem el a jogsértést. A választ ma 2008. június 19-én kaptam meg. Amit mellékelve csatolok a levelemhez. A gond itt is az, hogy meg sem említi, hogy kivizsgálták volna az esetet ellenben kapok egy 125.435 Ft-ról szóló számlát, hogy fizessem azt be, erre személyes egyeztetésen kerülne rá sor. Engem életem során összesen kétszer büntettek meg, egyszer azt helyszínen kifizettem és egyszer, mert nem volt nálam a diákom, mivel azt akkor még nem kaptam kézhez, azt másnap kifizettem az Akácfa utcában ami 2000 Ft volt. Tehát nem értem, hogy én hogy kaphattam ezt a számlát erről az összegről. Másrészről ugyanez történt a barátnőmmel is.

Még hány emberrel fog ez a szemét cég ilyen eljárásokat kezdeményezni míg végre történik valami. Ez az egyetlen mód, hogy pézhez jusson a BKV... nevetséges.... Én úgy gondolom, hogy a BKV csak úgy találomra kiszed embereket, hogy kicsit pótolj a hiányzó büdzsét, ami a vezetők zsebébe vándorol végkielégítés címén.

Tisztelettel: Péter

A levélhez mellékelt képekért (levelekért) kattints ide és ide!

Tisztelt Hagyó Miklós Úr! Tisztelt BKV Zrt. Ügyfélszolgálat!

Más európai nagyvárosokhoz hasonlóan Budapesten is javasolnám az elsőajtós felszállás bevezetését az autóbuszokon. Felháborítónak tartom, hogy a BKV Zrt. tűri, hogy hajléktalanok piszkítsák be a járműveket, ahol fizető utasok próbálnak kulturáltan utazni, felháborít továbbá az is, hogy fizetni nem hajlandó utasok veszik el a helyet (ülő és állóhelyet egyaránt) azoktól, akik több ezer forintot fizetnek havonta a bérletért (vagy borsos, 270 Forintos áron vonaljegyet váltanak). A BKV jelenlegi állapotában nem nevezhető „közösségi közlekedésnek”  az olykor embertelen utazási körülmények miatt. Kérném Önöket, hogy a paraméterkönyv bevezetésével együtt vezessék be az elsőajtós rendszert is. Ehhez szeretnék építő jelleggel, külsősként tanácsokat adni, melyeket remélem, megfogadnak.

Ha bárkinek megemlítem az elsőajtós rendszert, egyből a 7-es buszt hozzák elő: véleményük szerint ezen a vonalon megvalósíthatatlan a rendszer, az első napokban megbukna. Mindig ki kell emelni, hogy az elsőajtós felszállást nem a túlzsúfolt, hanem a kihasználatlanabb járatokon célszerű bevezetni. A túlzsúfolt járatokra a rendszer bevezetése helyett kulturált biztonsági őröket kell elhelyezni. (Csuklós busz esetén kettő (kocsiszekrényenként egy) szóló autóbusz esetén egy őrt). A biztonsági őr felszállás után elkéri az utas bérletét, jegyét, és amennyiben ezekkel nem rendelkezik, kizárhatja az utazásból. A Rendőrség bevonásával elkerülhetők lennének a mindannyiunk által jól ismert verekedések, orr betörések.

Elsőajtós felszállás

A rendszer lényege, hogy a járművekre csak érvényes utazási igazolvánnyal rendelkező utasok szállhatnak fel. Felszálláskor a busz vezetőjének a bérletet meg kell mutatni, kérésre át kell adni. A jeggyel rendelkező utasok a vezetőfülke oldalára elhelyezett (a jármű belsejéből előrehozott) illetve az ajtó melletti kapaszkodón elhelyezett lyukasztón érvényesítik a kezeletlen menetjegyüket. Az utasnak felszálláskor ügyelnie kell arra, hogy a többi felszállót ne akadályozza. Felszállás után a jármű belsejébe kell menni, helyet kell hagyni a többi felszállónak is.

Az autóbusz többi – csak leszálláshoz használt - ajtaján nagy matricákkal fel kell tűntetni: „Leszállás. Felszálláshoz kérjük, fáradjon az első ajtóhoz.” Amennyiben a járművezető látja, hogy az egy, kettő vagy három leszálláshoz használt ajtó valamelyikén utas szállt fel, hangos utastájékoztató rendszeren keresztül meg kell kérni, hogy fáradjon előre, mutassa meg jegyét vagy bérletét. Amennyiben ennek nem tesz eleget, leszállásra kell felszólítani, és fel kell hívni a figyelmét, hogy a jármű addig nem megy tovább, míg le nem száll. Az első hónapokban kellemetlen lesz, de biztos vagyok benne, hogy a fizető utasok a járművezető mellé fognak állni, és segíteni fognak neki a szabályok érvényesítésében. Budapest lakosai pár hónap, maximum fél év alatt megszoknák a rendszert, és bizonyára megértenék, hogy ez közös érdekünk. A bliccelők kiszűrésével a cég jelentős plusz bevételre tehet szert, melyből fejleszthetik a meglévő vonalakat, járműveket, és talán tisztább körülmények között fogunk tudni utazni.

Korábban is volt kísérlet az első ajtós felszállás bevezetésére Budapesten: volt olyan időszak, amikor este 8 óra után az első ajtóhoz kellett menni. Ez a próbálkozás megbukott. A bukás oka a rendszer kiforratlansága volt, a buszvezetők hanyagsága, mely párosult az ellenőrzésük hiányával. Törekedni kell arra, hogy az elsőajtós felszállás technikai háttere biztosítva legyen. Ez alatt nem csak a fent elhelyezett tájékoztató matricákat kell érteni, de ide tartozik az is, hogy nagyobb méretű tükröket kell felszerelni, hogy a buszvezető szemmel tarthassa a hátsó ajtókat. Illetve a leszállásra kijelölt ajtók záródását automatizálni kéne. Ez persze minden buszon drága lenne, de kezdetnek elég lenne az újabb járműveken (pl. Localo, Solaris trolibuszok, stb.) megvalósítani ezt. Az elsőajtós rendszert nem szabad időponthoz kötni, ez ugyanis igazságtalanná teszi a rendszert (t.i.: az elöző megállóban még lehetett bliccelni, sőt egész nap lehetett bliccelni, 20.02 perckor meg már nem).

Amennyiben önök a „fontolva haladás” hívei, a rendszert fokozatosan is be lehet vezetni, pl. úgy, hogy eleinte csak a trolibuszokon ellenőrizné a sofőr a jegyeket. A trolibusz ugyanis az utas számára is könnyen elkülöníthető járműtípus, így könnyebb az alkalmazkodás az új szabályokhoz.

A BKV-figyelő és olvasói a rendszer bevezetéséhez további támogatást is nyújtanak, akár szakmai tanácsok, utas vélemények, akár egyszerű hírközlő formájában.

 

Köszönöm, hogy levelem elolvasták. Várom megtisztelő válaszukat!