BKV-figyelő

Tisztelt BKV Zrt!

2008. július 7-én a 956-os igazolványszámú ellenőrjükkel találkoztam.

Mosolyától, pozitív kisugárzásától egyből feldobódtam, kedvesen elkérte a jegyet, ezután illedelmesen, továbbra is mosolyogva megköszönte, majd továbbment. Ezután egy egyetemistát ellenőrzött, aki otthon felejtette kéthetes bérletét. Elmondta neki a lehetőségeit, mi történik ha nem lesz meg a bérlet a 8 nap alatt, és mindent hivatalosan vezetett, nem úgy mint néhány kollégája - ahogy az a bkvfigyelo.blog.hu internetes oldalon olvasható. Ezután egy másik ellenőrnő is megnézte a bérletem, erre kedélyesen megjegyezte, hogy a srác - azaz én - aztán nagyon rendes, kétszer is bemutatja a bérletét, más meg egyszer sem...

Az ellenőrök a Petőfi hídon szálltak le.

Kérem, részesítsék kollégáját és az e napon vele együtt dolgozó ellenőröket dicséretben! Ezzel nem csak ők kapnának elismerést, hanem ösztönözésként hathatna azon kollégáinak is, akik nem veszik a fáradtságot arra, hogy ilyen minőségben végezzék munkájukat.


Köszönettel: Szente Ákos

Mióta bezárták a Lipótot, érdekesebbnél érdekesebb emberek mászkálnak Budapesten, és utaznak velünk, buszon, villamoson, mindenhol. Egy ilyen érdekes lény támadt rá Miklós nevű olvasónkra is, a 46-os buszon.

Sziasztok!

Szeretném veletek megosztani a ma reggel (06.27) velem történteket. Nem célom a BKV és dolgozóinak egyoldalú pocskondiázása, egyszerűen nem tartom megfelelőnek a helyzet kezelését, és szeretném megismerni mások véleményét is.

A szituáció nem új, sőt maga az egész sztori lezajlik nap mint nap. Ma épp velem, amikor is 3/4 8 körül utaztam a 46-os jelzésű autóbuszon a Margit utcától a Csömöri útig (ahol is kényszerleszállást kellett végrehajtanom, jóval úticélom elérése előtt). Rögtön előrebocsátom, hogy a buszon rajtam kívül nagyrészt nők utaztak, nem kifejezetten izompacsirták, és én is jóval átlag alatti vagyok, ami a magasságomat és a fizikumomat illeti.

Amikor felszálltam, hamar felfigyeltem rá, hogy az első dupla ülés külső felén egy erősen ittas személy tartózkodik, világvégéről szónokolva, belül pedig egy hölgy volt, aki próbált nem tudomást venni róla. Az első ülés ilyen szempontból igen szerencsétlen, mivel nehéz onnan kikászálódni. A férfi ekkor még nem tűnt agresszívnek (higgyétek el, ha tudom, hogy mi következik, azonnal leléptem volna), csak tolakodónak, viszont jól láthatóan a figyelem felkeltésére törekedett. A hölgy végül összeszedte a bátorságát, kijött a szorításból, és a busz hátuljába ment.

Ekkor a férfi - látva, hogy nem maradt közönsége - követni próbálta őt. Nem igazán sikerült, eldőlt, és én lehettem a szerencsés, akire ez a koszos, büdös ember rázuhant. Kb. 3-4 másodperc után nem bírtam tovább, és jeleztem egy egyszerű, sértő és indulatszavaktól mentes mondatban, hogy szálljon le rólam. Erre bekattant, ordítozni kezdett velem, erősen marokra fogta a hajamat, néhányszor megrángatta a fejemet, az arcomba törölte a kezét, közben hangosan szidalmazott. Egy ideig még szövegelt, kezében a hajammal. Hozzátenném, hogy ez egy nem csuklós busz, és én elölről a 2. szimpla ülésen foglaltam helyet.

Miközben az engem érintő rész történt, jött egy megálló, és egy, az első ajtónál leszálló nő szólt neki, hogy ne cirkuszoljon. Nem igazán érdekelte. Miután elengedte a hajamat, terpeszben leült a szemben lévő ülésre, és egy kis ideig sakkban tartott. Egy-két mondatban elhebegtem, hogy nem akartam rá rosszat mondani, csak hagyjon békén. Némi kínos méregetés után eszébe jutott korábbi "beszélgetőtársa", és hátrament. Én ekkor már teljes pánikban voltam, hátra se mertem fordulni, nem tudom, pontosan mi történt, de hamarosan újra begőzölt, és elkezdte a busz falát irdatlanul rugdosni, közben hangoskodott (még mindig nem álltunk félre!). Nem sokkal ezután az egyik hölgy beszólt a vezetőnek, hogy csináljon már valamit. Ezután értünk ki a Csömöri úthoz, az utasok jó része - köztük én is - pánikszerűen menekülni kezdett (hogy mindenki leszállt-e, nem tudom, nem volt kedvem hátranézni). Közben még annyit láttam, hogy a vezető végre kijött a fülkéjéből, és felszólította a leszállásra.

Miért is írtam ezt meg? Mert nem tartom helyesnek, hogy egy jócskán előre láthatóan elfajulni látszó szituációban a vezető, mintha mi sem történt volna, ment tovább. Egy mozgó buszban bekattanó ember pedig nem életbiztosítás se az utasoknak, se a sofőrnek. Nem vártam el tőle (ahogy utastársaimtól sem), hogy kijöjjön hősködni vagy megvédeni, de basszus, ahogy ez a hülye először elvesztette az önuralmát, a vezetőnek rögtön az első megállónál félre kellett volna állnia, és ha úgy érzi, nem tudja egyedül megoldani a helyzetet, akkor szálljon ki ő is és jelezze a megfelelő helyen, hogy gond van. Szigorú menetrend ide vagy oda, felelőtlenség továbbmenni, hogy még több felszálló legyen veszélyeztetve.

Az akciódús rész kb. 5-10 perc alatt zajlott, mintegy 4 megállónyi terjedelemben, a gépjárművezető pedig semmilyen intézkedést nem tett, egészen addig, amíg a másodszorra felszólaló hölgy erre felszólította. Pedig ha mást nem, a hangoskodást és az első ajtóból a még korábban, az érdekemben felszólalót biztosan hallania kellett. Már akkor félre kellett volna állni és nem továbbmenni.

Nektek erről mi a véleményetek?

Üdv: Miklós

Nekem annak idején megtanították, hogy aki a földön fekszik, ahhoz oda kell menni. Távolról senkiről nem lehet megállapítani, hogy részeg, vagy beteg. A 86-os busz vezetője csak annyit mondott a melegtől összeesett fiatalra: "Biztos részeg"!

Tegnap 2008.07.03,-án olyan 17 óra körül utaztam az FKU-9?? -es számú 86-os Volvo buszon Óbuda, Bogdáni út felé. Elhagytuk a Nagyszombat utcai megállót, éppen az Amfiteátrumnál tartottunk, amikor egy nő felkiáltott, hogy:" -Egy ember rosszul lett! Nyomják meg a vészcsengőt! Nyomják meg a vészcsengőt!"

Én a második ajtónál álltam az eset a csukló mögötti részen történt, így akkor még nem láttam kiről van szó, csak hallottam egy puffanást a padlóra, ekkor tudtam, hogy nagy baj van. Egy női utastársammal együtt rögtön megnyomtuk a vészcsengőt. Az érdekes és bicskanyitogató rész innen jön.

A vezető olyan kényelmes landolásban és lassan állt meg, mintha nem emberélet forogna kockán a csengőt folyamatosan hallotta. Miután megálltunk tovább ült a helyén, mintha nem lenne semmi baj. A mikorofonba bele se szólt, csak ült tovább a helyén és várt...és várt...és várt. Ekkor eldurrant az agyam, mert sugárzott a passzivitás a vezetőről, hiszen én pont láttam őt.

Elüvöltöttem magam, hogy: "Egy utas rosszul van!" (Mintha ez nem lett volna nyilvánvaló, hiszen először egy hölgy kiabált, aztán mi nyomtuk meg a vészcsengőt, tehát a vezető már tudta, hogy nem véletlenül nyomta meg valaki a gombot).

A válasz ez volt, egy teljesen érdektelen ember szájából "-Azt én tudom, de akkor most mit csináljak?" - "Talán kikellene mászni a vezetőfülkéből és kinyitni az ajtókat, hogy kapjon levegőt!"- üvöltöttem.  A válasz ez volt: "-Ez nem úgy működik!" Mondtam neki, hogy: "Vagy kinyitja az ajtókat és hátramegy megnézni az embert, vagy a kulcslyukon szedem ki!!!

Ekkor már orvosért kiabáltak azok akik a rosszullétes körül voltak. Elkezdődött a buszon a nyüzsgés, voltak olyan utasok, akik hátra kezdted furakodni, hogy segítsenek. A "csoda" megtörtént: Kinyíltak az ajtók a vezető hátrament. Ilyen közjáték és harc kellett ahhoz, hogy egy ájult emberhez egyáltalán odamenjen a vezető vagy hogy egyáltalán kinyissa az ajtókat, hogy kapjon levegőt a beteg, a 33 fokban.

Kiderült, hogy a légkondis (!) buszon egy 14-16 éves srác egyszerűen összecsuklott a melegben. Adtak neki vizet az utasok, mentőt nem kellett hívni, de a vezető azért hozzátette: "Biztos részeg"!

Elmondanám, hogy ezután a vezetőt majdnem az utasok lincselték meg.

K.

A metrók és az éjszakai buszok után a 4-6-os villamos, illetve a 7-es busz végállomásaira telepítene orkokat a BKV. A társaság ettől a lépéstől nagyobb bevételt remél, ugyanis a járművekre csak azok az utasok szállhatnak majd fel, akiknek lesz jegye, bérlete. Ha a terv beválik, a többi villamosmegállóban is lesznek biztonsági őrök, hogy védjék a BKV tulajdonát a bliccelőktől. Akár egy épület őrzésénél, ugyanígy joguk van az arányos testi erő alkalmazásával visszatartani a bliccelőket - mondta Tóth Sándor, a BKV szakszolgálatának vezetője.

Amikor a metrónál elindult az ellenőrzés, akkor először több jegyet, majd több gyűjtőjegyet vettek az emberek. Amikor két-három hónap elteltével sem mentek el a biztonsági őrök, akkor kezdtek el az utasok bérletet vásárolni - mondta az RTL Híradónak Regőczi Miklós, a BKV kommunikációs vezérigazgató-helyettese.

A BKV-figyelő kérdése: Hogyan fogja ellenőrizni a biztonsági őr, hogy a felszállás után lyukasztottam-e vagy nem, amikor a megállóban fog állni? Ha a piros hetes vonalán is bevezetik ezt az ellenőrzést, mi lesz a garancia arra, hogy a bliccelő utasok a Kelenföldi pályaudvar helyett nem a Bártfai utcánál szállnak fel a buszra, ami néhány méterre van?

Szívesen megnézném egyszer a 950-es buszon, hogyan utazik Tóth „arányostestierő” Sándor szakszolgálat vezető.

A jegyellenőrök képzéskor kapnak egy kis füzetet (A jegyellenőri feladat ellátásával kapcsolatos szolgálati utasítás), melyet magam is végigolvastam már. Ebben a kis füzetben le van írva, hogy a külföldi utasokat csak a legvégső esetben lehet megbünteti (pótdíjazni), nem szabad kihasználni, a „tudatlanságukat”. Kár, hogy az ellenőr kolléga nem olvasta ezt a füzetet. (A füzetből kiszedett részletet a levél közepén megtalálod)

A napokban egy külföldi csoport szállt fel az Oktogonon a 6-os villamosra, s annak rendje-módja szerint kezelték jegyeiket. Az ellenőr pár méterről élvezettel végigszemlélte az eseményt, majd kérte a jegyeket ellenőrzésre. Kaján vigyorral a száján a jegy hátulján lévő angol nyelvű szövegre mutogatva - mert angolul mi a fenének, vagy egyáltalán valamilyen idegen nyelven minek beszélne egy ellenőr - megpróbálta elmagyarázni, hogy a jegyük érvénytelen, mert hát azok Metro szakaszjegyek, és rögtön húzta elő a büntetőcédulákat. A turisták hiába próbálták  elmagyarázni, hogy ők villamosjegyet kértek a vásárláskor, arról pedig nem tehetnek, hogy Metro szakaszjegyet kaptak, de ellenőrünket ez nem hatotta meg –mert nem is értette-, ragaszkodott a büntetés kifizetéséhez, annak ellenére, hogy szerencsétlen flótások felajánlották, hogy kifizetik a jegyek közötti különbözetet. A büntetést csak az utazóközönség felháborodása akadályozta meg, de ellenőr barátunk így is letessékelte a csoportot a Nyugatinál.

 

 

Az BKV újabb szégyenletes, gyalázatos trükkje arra, hogyan szívassuk meg a külföldi turistákat; adjunk el nekik rossz jegyet (ráadásul jegytömböt), majd büntessük meg őket! Építsük az ország jó hírét, mert az amúgy is olyan jó! Mi lenne, ha a BKV pénztárakban idegen nyelvet beszélő pénztárosok, a járatokon idegen nyelvet beszélő ellenőröket alkalmaznának? Hja, többet kéne fizetni nekik és nem jutna különféle tanácsadói munkákra! De igaz is, attól még el lehetne adni ezt a trükköt!