BKV-figyelő

Vajon az a buszvezető, amelyikkel olvasónk találkozott vak, vagy szórakozásból csukja oda a busz ajtajához a babakocsival felszálló anyukákat és a segítőjüket? Nem csak ők ragadtak az ajtók között. Szinte minden megállóban volt egy olyan utas (legyen fiatal vagy öreg) aki nem kapott elég időt a felszállásra, és a buszvezető rácsukta az ajtót:

Kedves BKV-figyelő!

Egyszer már írtam neked kismamás sztorit, ma gyűjtöttem még egyet. Délelőtt fél tizenegykor mentünk a 206-os, -volt 6-os busszal- Óbudára. Dugó nem volt, a busz a menetrend szerint, pontosan érkezett. A sofőr ennek ellenére rettenetesen siethetett, mert először elszálláskor csapta rá kis híján arra a nőre az ajtót, aki segített felemelni a babakocsit (rajtam plusz egy gyerek, hason), majd a következő megállóban, a budai hídfőnél vágta rá egy pasira, aki kicsit sietve kapott fel az utolsó ajtóra, végül amikor a Tímár utcánál szálltunk le, akkor rám csukta ismét az ajtót, pedig normál tempóban emeltem le a kocsit. Konkrétan a kocsi oldala fogta meg az ajtókat, szerencsére sem nekem, sem a benn ülő, sem a rám kötött gyereknek nem lett baja.

Segített a többi utas leszállni ezek után, a sofőr meg persze rohanva tovább hajtott. Azért megnéztem a rendszámát, BPO 830, 10:43, Tímár utca, 206-os.

Régebben, amikor nem volt ilyen rossz helyzetben a BKV a közlekedés sokkal kiszámíthatóbb volt. A garázsból minden reggel kiadták az X darab járművet, amire jutott Y darab tartalék. Sajnos mostanában az X darabot sem tudják kiadni, mert rengeteg a használhatatlan gép. Ha egy busz kiesik, nem tudnak helyette tartalékot küldeni, ezért borul az egész menetrend.

Kedves BKV-figyelő!

Bizonyára már sokan írtak róla, mennyire nehéz babakocsival közlekedni Budapesten - most én is hozzátenném a magam történetét.

Két kisfiú anyukája vagyok, a nagyobbik 3 éves, a kicsi 9 hónapos, őt egyelőre egy mélykocsi jellegű nagy babakocsiban tolom, ha megyünk valahová. Ezzel kizárólag alacsonypadlós járműre tudunk felszállni, mert nagyon nehéz, egyedül képtelenség magasra emelni. Így nagyon örültem, hogy az elmúlt hónapokban megjelent buszmenetrendekben jelölik, mikor indul alacsonypadlós busz egy adott vonalon. Ki is használtuk már nem egyszer, hogy időre mentünk ki a buszmegállóba. Tegnap a 98-as busszal terveztünk egy utazást a cipőboltig meg vissza. Odafelé nem is volt gond, jött az alacsonypadlós busz, ám visszafelé - menetrend ide vagy oda -, a 12:09-kor induló buszként hagyományos, régi 3 ajtós busz jött. Kérdésemre, miszerint miért nem alacsonypadlós busz érkezett, a sofőr a vállát vonogatta, de szerencsére megvárta, míg két jólelkű utas segítségével fel-, néhány megálló múlva pedig lekászálódtunk. A dolog azért bosszantott, mert külön ehhez a buszhoz mentünk oda, és a kérdéses megállóban (Újhegy) a következő egy órában még menetrend szerint sem volt esedékes alacsonypadlós busz.

Most elbizonytalanodtam - mi lesz, ha egy hosszabb kirándulást tervezünk, aztán ottragadunk "a világ végén", mert nem jön a menetrend szerinti alacsonypadlós busz?!

Üdv, Kriszta

A Szabadság híd felújításával párhuzamosan átépített Fővám téri villamosmegálló a 47-es és 49-es villamos vezetőit képviselő szakszervezet szerint a lehető legrosszabb megoldás volt. Az átalakítást tervező cég szerint a vádak nem reálisak, a szakszervezetet inkább az érzelmek vezérlik.

Az átépített Fővám téri villamosmegálló rengeteg problémát okoz és veszélyhelyzetet teremt mind az utasok, mind a vezetők számára, áll abban a közleményben, amelyet a BKV Fürst Közlekedési Szakszervezet, mint a 47-es és 49-es villamos vezetőinek legnagyobb képviseletével rendelkező szakszervezet juttatott el az Indexhez az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján.

A szakszervezetnél az verte ki a biztosítékot, ahogy a tervező az Index egy korábbi, Szűk a villamosoknak a felújított Szabadság híd című cikkére reagált. Mint írták, megdöbbentek azon, hogy a cég szerint főleg utasbiztonsági okokból volt szükség a Fővám téri középperonos megállóra.

További képekért kattints a képre!

A több mint négymilliárd forintból felújított Szabadság híd pesti hídfőjénél úgy sikerült átépíteni a Fővám téri villamosmegállót, hogy a szembejövő villamosok visszapillantó tükrei összeérnek, tudta meg az Index. Az ok a tervezők szerint: ez a híd adottsága.

Külön intézkedési tervet készített a BKV a villamosvezetőknek arra az esetre, ha a Szabadság hídon mennek át a 47-es és a 49-es villamosokkal.

Az Index értesülése szerint az utóbbi időben kiderült ugyanis, hogy a Fővám téri megállóperon végénél lévő ívben előfordulhat, hogy a Deák tér felé haladó szerelvény kihajtott hátsó tükre összeér a szemből érkező szerelvény első tükrével. A megállót a felújítás során középperonosra építették át.

A törések elkerülése érdekében múlt hét szombattól a szerelvényeken a hátsó tükröt be kell hajtani. (A tapasztalatok szerint ez nem mindig egyszerű, ráadásul a visszaállítás is nehéz, mert ki-be kell szállni a fülkéből hozzá.) Ha a műszaki feltételek nem teszik lehetővé a hátsó tükör behajtását, akkor a járművezetőknek kerülni kell az ívben való találkozást a szembejövő szerelvénnyel.

 Az Index megkereste a Szabadság híd felújítását tervező Főmterv Zrt.-t, hogyan fordulhatott elő, hogy szűkre szabták a pályát. Keszthelyi Tibor közlekedéstervezési igazgató elmondta, hogy a pályát valóban nem a szabvány szerint építették át, mégpedig azért mert ilyen a híd adottsága.

Keszthelyi hozzátette, hogy ha a szabvány szerinti szélességeket vették volna alapul, akkor 50-80 centivel meg kellett volna szélesíteni a hidat, ami egy műemlék esetében nagyon sokáig tartott volna, és nagyon sok pénzbe került volna, ha egyáltalán kapnak rá engedélyt örökségvédelmi hivataltól.

Keszthelyi szerint ez nem egy ritka jelenség a világban. Számos városban fontosabbnak találták a műemlékvédelmi szempontokat, például Prága szűk belvárosi utcáin is megvárják egymást a villamosok.

Vitézy Dávid, a VEKE szóvivője szerint a Főmterv válasza kikerüli a lényeget, hiszen korábban nem volt ilyen probléma, csak a szélső peronos megálló középperonosra építése után keletkezett. A megálló - véleménye szerint öncélú - átépítését szerinte a főpolgármesteri hivatal sem támogatta.

 

(Index)

Mindenkinek, aki jeggyel vagy bérlettel veszi igénybe a BKV „szolgáltatását” van egy utasbiztosítása. Mindenkinek, kivétel a 27. életévüket betöltött diákoknak. Legalábbis a szerződési szerint:

Kedves BKV figyelő!

A minap a metrón utazva olvasgattam az utas- balesetbiztosítás feltételeiről (ez szinte minden buszon, metrón, villamoson ki van ragasztva) és feltűnt, hogy van egy réteg akinek hiába van érvényes bérlete mégsincs biztosítva. Ez pedig a 27. életévüket betöltött, de diákigazolvánnyal jogosan utazók talán nem túl nagy létszámú csapata. Mivel én is közéjük tartozom- tehát elmúltam 27, de munka mellett főiskolára járok, így jogosan használok diákigazolványt - elgondolkodtam, hogy vajon egy esetleges baleset esetén ki térítené meg a káromat?  Érdekes kérdés, nem? De ki tudja rá a választ?

Üdvözlettel, Judit

A Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság járművein utazók balesetbiztosításáról, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. és a BKV Zrt. között létrejött balesetbiztosítási szerződésről (részlet):

Tanulóbérlettel rendelkezo diákok közlekedési balesetbiztosítása

Biztosított az a személy, aki a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a 27. életévét nem töltötte be, érvényes diákigazolvánnyal és tanulóbérlettel rendelkezik.

A biztosítás hatálya az alábbi, munkanapokon, reggel 6.00 és este 22.00 óra között bekövetkezett közlekedési balesetekre terjed ki:

* a BKV Zrt. járatain, az utazás tartama alatt elszenvedett közlekedési balesetekre, * Budapest területén gyalogosként elszenvedett közlekedési balesetekre, * Budapest határain kívül a BKV Zrt. tulajdonát képező vonalakon közlekedő tömegközlekedési eszközökkel kiszolgált településeken a gyalogosként elszenvedett közlekedési balesetekre, feltéve, hogy a település a diák lakóhelye vagy iskolahelye.