BKV-figyelő

Tisztelt BKV!

Tájékoztatni szeretném Önöket egy sajnálatos esetről, és természetesen várom az Önök reakcióját esetemmel kapcsolatban.

2008. február 29.-én péntek hajnalban, egy utasokkal teli éjszakai 950-es busz első ajtaján szálltam fel, az Astoria megállóban 02:40 körül.

A buszon kb. nyolc "Biztonsági szolgálat" feliratú mellényt viselő, már első ránézésre sem barátságos ember volt. A nagy csomagjaim ellenére már felszálláskor kezemben volt a kezelésre váró menetjegyem, de mivel az előttem felszálló sráccal épp szóváltásba elegyedtek, vártam a soromra, hogy odajussak a jegykezelőhöz. Eközben a busz elindult, és a Kálvin téri megállóig jutott. Az előttem felszálló fiú menetjegyet szeretett volna vásárolni, de nem értette, hogy milyen jogon kérnek tőle 270 Ft-ot, ha nem kap cserébe sem jegyet, sem számlát.

A Kálvin téri megállóban ezt a fiatalembert (szinte rajtam keresztül), lelökték a nyíló ajtóból. Ekkor szóvá tettem, hogy ezt nem tehetik, igenis számlát kell adniuk a szolgatatásért cserében, hiszen ez egy "utazási szerződés" a BKV és az utas között.

Ekkor igazán meglepett az a fordulat, hogy a kezemben lévő érvényes jegy ellenére, a mögöttem lévő csomagomon keresztül, engem is lelöknek a buszról, majd mikor megkíséreltem a visszaszállást ütlegelni kezdtek és üvöltöztek velem, hogy takarodjak. Ahányszor próbáltam tisztázni a helyzetet, hogy "hiszen nekem érvényes jegyem van", annyiszor löktek le és egy utasokkal teli busz előtt megalázó helyzetbe kényszeríttettek. Még egyszer megkíséreltem a visszaszállást. Már a sofőr is kiüvöltött valami "Takarodj a ****!" mondatot, és többször direkt rám csukta az első ajtót. Ettől a busz ajtó bizonyára nem sérül meg úgy, mint az én nyakam, hátam, kabátom, ugyanis miközben beszorultam, három "biztonsági" a lábával rugdosott a lépcsőről. Pár kollegájuk a hátsó ajtón leszállva odasietett, hogy a hátamon lévő bakelitlemezekkel teli, igen nehéz és értékes táskámnál fogva cibáljanak. Végül is egy ajtónyitást kihasználva felpattantam a lépcsőre, és hangosan kérdeztem a szemtanúktól, hogy "Ugye látják a kezemben az érvényes jegyemet?" Valószínűleg kitartásom, és ez a mondat józanította ki egy percre azokat az agresszív ellenőröket, akiken mindenki látta, hogy némi örömet is találnak munkájukban.
Ekkor végre felengedtek a buszra, leültem az első ülésre, de természetesen még ott állt három mellényes mellettem. Elindult a busz.

Felkértem az ellenőröket, hogy igazolják magukat, hisz egyiken sem volt jelvény, sem kitűző. Ekkor igen agresszívan jött a válasz, hogy semmi közöm hozzá. És utaltak rá, hogy jobban teszem, ha csöndben maradok, mert leszálláskor megbánom.

Ez volt az a pont amikor már komolyabban megijedtem, és telefonon hívtam a 112-őt, ahol a diszpécser továbbította hívásom az illetékes rendőrségre. A rendőrségtől segítséget kértem, megbeszéltük, hogy a kiérkező rendőrök, a határúti megállóban várni fognak.

A hátralévő út során végig vonalban voltam a rendőrökkel, amiről természetesen tudtak a "biztonságiak". Hallottam mikor egymásnak odasúgták, hogy értesítettem a rendőrséget, és megbeszélték, hogy leszállnak, amint lehet. Ekkor már a Határ út megálló következett, ezért előttem, gyorsan egy csoportban leszállt a körülbelül 8 mellényes. A távolban feltűnt a kiérkező rendőrautó. A mellényesek sietősen az úttesten és korláton át lementek az aluljáróba.

A rendőrökkel tisztáztam, hogy én hívtam őket, igen segítőkészen betették a csomagjaimat a kocsijukba, majd közösen lementünk az aluljáróba a menekülők után. A csoportot már nem találtuk ott, de egy szemtanú látta, hogy sietve elmentek egyik oldalról a másikra.

A kiérkező rendőrök felvették a jegyzőkönyvet az egész estémről, rendőrségi bejelentést tettem.

Sziasztok!

Egy ellenőrös esetet osztanék meg ami pár órája történt velem: Este (04.29) 8-9 óra között Westendből igyekeztem hazafelé 2 jóbarátommal a kék metró irányába. Mikor beértünk a metró területére láttuk, hogy 3 kellemesen diskuráló a honi legnépesebb kissebbséghez tartozó ellenőr áll a mozgólépcső lejáratánal. Ránézésre azok a "rosszarcú" fajták, akikről minden előítélet-mentes embernek a fejében is azonnal valami negatív gondolat fogalmazódik meg. Ahogy közeledtünk és szedtük elő a bérletünket feltűnt, h velünk együtt egy divatos huszonéves lány is a bérletét keresgéli menet közben.

Amint felmutattam a bérletet kiderült, h ellenőreink nem is hazudtolták meg önmagukat. A mögöttem jövő lánynak hangos: "Mutasd meg a csöcsödet is!" kiáltással adták tudtára a BKV új utasbarát politikáját. Ezek után nem is csodálkoztam mikor mellettem elsuhanva leparasztozta őket magában.

Kérdem én: A BKV-nál már ENNYIRE alacsony a szint?! Nincs ember aki egy 5 perces elbeszélgetés alatt kiszűrné a nem megfelelő embereket, vagy már ennyire minden mindegy csak fel kell tölteni valahogy a létszámkeretet?

Üdvözlettel: Dani

Tisztelt BKV!

Minden nap utazok a 2-es metróval a Blaha Lujza tér és a Moszkva tér között. Mióta bevezették a biztonsági őrös beléptetést, csak negatív tapasztalataim voltak. Kollégájuk rendszeresen tépi ki a kezemből a bérletet, hogy megnézze, érvényes-e, melyet minden böffentés nélkül visszaad.

Tegnap este (április 21.) 18:00-kor haladtam a mozgólépcső felé a Moszkván, amikor a következőt tapasztaltam:

3 fő biztonsági, 1 nő és két férfi teljesít szolgálatot, melyből csak az egyik dolgozik. Szegény szemüveges kisöreg nézte sorra az emberek bérletét és jegyét, miközben a másik fiatal srác biztonságihoz odament egy hölgy (talán a barátnője) csókolgatni kezdte, falták egymást, majd odébb mentek. A srác leszedte a karszalagját, kivonta magát a forgalomból, majd a hölgy is eltűnt.

Tényleg sajnálom az idősebb urat, aki ezek után egyedül dolgozott, de láttam benne az akarást, így egy dicséretet mindenképp megérdemel.

Amennyiben nem hisznek nekem, a mozgólépcsőt figyelő kamera felvételeit nézzék vissza, ugyanis az egész eseményt rögzítenie kellett, hisz jól láthatóan azt a részt figyeli.

Kérdésem már csak annyi lenne, hogy önöknél az Akácfa utcában is ilyen a munkamorál? Elképzelem, ahogy az ügyfélszolgálati asszisztens feláll az asztalra és miniszoknyába táncol, közben a munkatársának a férje betör az irodába, és kicsábítja röpke percekre. Önök szerint ez lenne a normális?

Arra szeretném kérni Önöket, hogy az üzletszabályzattal együtt, hozzák nyilvánosságra azokat a papírokat, amiben le van írva, hogy az ellenőrzést végző személyeknek mik a kötelességeik, milyen szabályoknak kell, hogy megfeleljenek, és adott helyzetekben miképp kell cselekedniük.

Reakciójukat előre is köszönöm!

Tisztelt BKV-figyelő!

Először is szögezzük le: nem járok BKV-val. Ha mennem kell valahová a városban, akkor bringázok, munkába meg a céges busszal járok. Ha néha igénybe is veszem a közösségi közlekedés szolgáltatásait, akkor mindig veszek jegyet. Ez így normális, szerintem.

Tegnap éjjel viszont kénytelen voltam az éjszakai járatot választani - taxira már nem futotta, elittam . A körúton szálltam fel, jeggyel a zsebemben, de mivel zsúfolásig tele volt a busz, a lépcsőig jutottam. Az ajtó két oldalán a buszon láthatósági mellénybe öltözött emberek voltak, hátukon "Biztonsági Szolgálat" felirattal, bomberdzsekijük alsó részén "Ellenőr" karszalaggal. Ahogy elindult, rögtön szólt is egy ilyen öltözetű hölgy, udvariasan:

-Jó estét! Jegyet vagy bérletet kérem! - Odanyújtottam jegyem, amiből egy darabot letépett és visszaadta. A letépett darabot laza mozdulattal elejtette.

-Bocsánat, leesett egy darab…- szóltam neki, mire ő:

-Igen, tudom, direkt dobtam le! - és rám mosolygott, majd visszafordult és beszélgetett tovább a társával.

Nem értettem. Többek közt azért vannak az éjszakai járatokon, hogy a rendet fenntartsák. A rendbe meg beletartozik a tisztaság. Vagy nem? Nézegettem, nézegettem, és sehol nem láttam a kitűzőjét. Mint rendes olvasó - és utas - tudom, hogy akkor ellenőrizhet jogosan, ha a szabályoknak megfelelően van felszerelkezve: karszalag a felkaron, kitűző a mellkason. A következő megálló után feljebb tudtam lépni, így meg is tudakoltam:

Tisztelt Cim,
 
Egy korábbi incidensről szeretnék beszámolni. Sajnos eddig nem tudtam az oldal létezéséről, így nem volt módom leírni az alábbi történetet.
 
Napi rendszereséggel utazom a kék metróval és általában az első kocsiba szállok be, hogy a Lehel téri megállónál az elsők között szálljak le. Számos alkalommal előfordult, hogy dohányfüst szagot éreztem a metró kocsiban. Mivel én nem dohányzom és kifejezetten utálom a dohányfüstöt rögtön körül is néztem, hogy melyik az az elvetelmült utas, aki menetközben rágyújt. Hát nagyon megdöbbentem, amikor a Lehelnél leszálltam, és látom, hogy a metróvezető volt az, aki fújta a füstöt. Rögtön értesítettem a "biztonsági" szolgálatot és rámutattam, hogy melyik szerelvény az, amiben a vezető dohányzik.

További meglepetés és döbbenet ért, amikor az észkombájnnak nem nevezhető "biztonsági" alkalmazott egy vállrándítással elintézte az ügyet és azt mondta, hogy képzeljem el magamat a szerencsétlen helyébe egésznap ül a sötét alagútban, ennyi öröme már csak legyen. Erre én azt feleltem, hogy egy orvos sem dohányzik műtét közben, ez totál képtelenség. A "biztonsági" észkombájn csak annyit kérdezett, hogy talán én orvos vagyok.? Igen hát persze.
 
Csalódottan és kiábrándultam sétáltam hazafelé és azon tűnődtem, hogy vajon hova tart ez az ország, mert, hogy a vesztébe az biztos.
 
Ja és akkor nem is beszélek az 5-ös buszon rendszeresen IPOD-ot hallgató sofőrről. A sok büdös koszos jegy nélkül utazó hontalannak miért van joga felszállni a buszra? Rendszeresen utaznak az 5-ös busszal az utasok pedig ájuldoznak a szaguktól. Miért veszi fel a söfőr az ilyen embert?
 
Megveszem a jó drága BKV bérletet és cserébe csak annyit kérek, hogy biztonságban és kulturáltan utazhassak.
 
Üdv
K.B.