BKV-figyelő

Megérkezett a BKV reakciója a tegnap délelőtti bejegyzésemre. A BKV válaszából kiderül, hogy a rongálók évente 15 új busznyi kárt okoznak a cégnek, és arra is választ adnak, miként lépnek fel a bliccelők és a vandálok ellen. A cég szerint összefogásra van szükszég:

Tisztelt Gál Mihály!

Köszönjük a bejelentést! A Miért tűri a bliccelést és a rongálást a BKV? című bejegyzésében felvetett problémák nem ismeretlenek Társaságunk előtt. Célunk természetesen a bliccelés és a járműrongálás visszaszorítása; ebben azonban társadalmi összefogásra van szükség. A vandalizmus, a rongálások évente 1 milliárd forintnál is több kárt okoznak a BKV Zrt.-nek. A rongálók palettája színes: a karcolásokon, ülésfeltépésen túl arra is akadt több példa, hogy egy villamos ablak-, ajtóüvegeit rúgták ki, kapcsolószekrényeit rongálták meg. Az általuk okozott kárból Társaságunk évente 15 új buszt is vehetne. A BKV a lakossággal és a rendőrséggel szoros együttműködésben határozottan próbál fellépni a Társaságot megkárosító személyek ellen; az elmúlt időszakban több eredménye is volt a felhívásoknak és az összefogásnak, például a kábel- és színesfémlopások megelőzésében, illetve a rongálók tettenérésében. Szintén a rongálások, a kábellopások megelőzése céljából a BKV üzemidőn kívül változó menetrendű kémvillamosokat is közlekedtet. Emellett - lehetőségeinkhez mérten - a biztonsági őrök számát is növeljük, illetve sűrítjük jelenlétüket a BKV teljes vonalhálózatán. Mindemellett egyes villamosok kísérleti jelleggel karcolást gátló ablaküveget kaptak, amelyeken ráadásul a festék, graffiti sem marad meg, illetve könnyebben letisztítható róluk a szennyeződés.

Elbocsátotta két kiemelt főtanácsadóját Kocsis István, a BKV vezérigazgatója - írta az Index szerda délután. A portál információi szerint Molnár László műszaki-gazdasági főtanácsadónak és Futó Sándor elnöki főtanácsadónak kell távoznia a cégtől.

Az Index szerint mindkét főtanácsadó alapbére havi bruttó 1 millió 424 ezer forint. Felmondás esetén a munkavállalót 12 havi átlagkereset illeti meg, amely meghaladhatja a 40 millió forintot is.

"A BKV vezérigazgatója tavaly szeptemberi hivatalba lépése óta következetesen csökkentette a vállalatnál a tanácsadási költségeket. Ennek keretében most megkezdte a szervezeti egységekhez (igazgatóságokhoz, főosztályokhoz) nem tartozó, közvetlen vezetői tanácsadói munkaszerződések számának csökkentését" - reagált a BKV sajtóosztálya.

"E terv részeként a vezérigazgató úr megköszönte Molnár László főtanácsadónak és Futó Sándor koordinációs főtanácsosnak az eddigi munkájukat, együttműködésüket, és jelezte, hogy a jövőben nem tart igényt a tevékenységükre" - olvasható lapunkhoz eljuttatott közleményükben.

A vezérigazgató úgy döntött, hogy a BKV nem fizet végkielégítést, és a tanácsadói szerződések megszüntetése tovább folytatódik. Kocsis István elmondta, hogy "a több mint egymilliárdos tanácsadói szerződéseket máris nagyságrendekkel csökkentette hivatalba lépése óta, és - amint ez a sajtóban is megjelent -, a most említett tanácsadók távozása is lényegesen mérsékli ezt a költséget".

(Hírszerző - MTI)

Végre megtudhatjuk, miért kellett a BKV-nak cipőipari tanácsadásra elköltenie 700 ezer forintot, írja az Utazó kiskövet blog. A cég ugyanis kiírt egy közbeszerzési pályázatot munkacipő szállítására. Két év alatt összesen 7518 párat kell szállítania a nyertesnek, fele-fele arányban téli és nyári darabokat.

A cipőket majd azok az alkalmazottak viselhetik, akik az utcán, forgalomban dolgoznak. A tender érdekessége, hogy nem konkrét cipőt kell szállítani, hanem utalványos rendszerben kell a dolgozókat kiszolgálni - érdemben tehát a cipőkereskedők tudnak ajánlatot tenni. A pályázat értékelésekor 70 százalékban számít az ajánlati ár, 15 százalékot számít a bolt megközelíthetősége, és másik 15 százalékot ér a bolt(ok) nyitvatartási ideje.

Miért nincs beléptető kapu a metróban? Mennyi pénzt költenek egy évben felújításokra? Miért van szükség több alvállalkozóra? Miért nincsenek rendesen takarítva a buszok? Ilyen, vagy ehhez hasonló kérded van? Tedd fel nekünk bátran a hozzászólások között, vagy küldd el e-mailben a BKV-figyelőnek a bkvfigyelo@gmail.com címre, hogy a BKV megválaszolhassa. A blog és a BKV közötti együttműködésnek köszönhetően tisztább képet adhatunk a BKV-ról az olvasóink számára, és fontos kérdésekre is megadhatjuk a választ. A beérkezett kérdéseket nyomtatott formában az Akácfa utcai BKV-székház előtt adom át a cég szóvivőjének, Szilágyi Károlynak. Még mindig hiszek abban, hogy az utasészrevételeket összegyűjtve, publikálva együttes erővel javíthatunk a BKV-n!

BKV-figyelő – Utasok a tömegközlekedésért!

Olvasónk körülbelül tíz éve nem vette igénybe a BKV magas színvonalú szolgáltatásait. Néhány hete azonban újból buszra ült és meglepődött amikor tapasztalta, hogy a blogon leírt problémák igenis valósak. 6 pontban gyűjtötte össze kérdéseit, észrevételeit:

Tisztelt BKV-figyelő!

Elég régen vettem igénybe utoljára BKV-t (Kb. 10 éve). Most újra rákényszerültem, mert Rákoskeresztúrról Budaörsre járok melóba, és kocsival nem érné meg. Felfedeztem viszont néhány érdekes dolgot, érdekelne, hogy van-e rá értelmes magyarázat!

1. Mi az oka annak, hogy a járművek ilyen szinten retkesek, hogy ragadnak? Nálunk miért nem megoldható, hogy amíg a végállomáson várják az indulást, a vezető ahelyett hogy bagózik, legalább felsöpörne, ahogy fejlettebb demokráciákban szokás? Éjszaka a garázsban/remízben a takarítók dolgoznak is, vagy csak ott vannak, hogy meglegyen az óraszám? Mert egymás után 2 napon láttam ugyanazt a csikket, ugyanott, ugyanazon a buszon!

2. Hogy közlekedhet olyan busz (68-as vonal), amelyiknek a plafonon lévő Vészcsengő-gombjából, valamint a hátsó ajtóval szembeni kapaszkodó fölső rögzítési pontjából ömlik az esővíz, vagy a hátsó ajtóval szemközti sarokban be van szakadva a padlója a gumiszőnyeg alatt?