BKV-figyelő

Megjött a melegebb tavaszi idő, egymás után türemkednek ki a villamossínek Budapesten. Szerdán Angyalföldön a 14-es vonalán szünetelt emiatt a villamosforgalom, csütörtökön pedig az Árpád híd hídfőjénél az 1-es villamos vezetője nézegette tanácstalanul a sínpúpot. Pedig a napi átlaghőmérséklet még csak 13 Celsius fok.

A képsorozatot egy olvasónk küldte be az alábbi levél kíséretében:

A Felügyelő Bizottság következő ülésén hoz döntést a beszámolóról

A BKV Zrt. Felügyelő Bizottsága mai ülésén tárgyalta a tanácsadói szerződésekről szóló beszámolót, majd az erről szóló döntést elnapolva a következő ülésére kérte az anyag - DBR Metró Projekt Igazgatóság által kötött tanácsadói szerződésekkel történő - kiegészítését. A szakmai anyag szerint 2007. évhez képest a Társaság tanácsadói szerződésekre jóval kevesebbet fordít; 2008-ban a tavaly előtti szintnek közel 50%-ára csökkentek a díjak, és továbbra is arra törekszik a Társaság vezetése, hogy csak olyan megbízásokat adjon ki, amelyek a BKV számára megtérülnek. A beszámolóból kiderül az is, hogy a megfelelő partnerrel kötött tanácsadói szerződések révén akár 1 milliárd forinttal csökkenthető az anyagköltség és az egyéb szolgáltatások ára a BKV Zrt. üzemi eredményében.

Tudtad,

...hogy a BKV az üzemi bevételeinek 47 százalékát a jegybevételekből fedezi? Ez körülbelül 14 százalékkal több, mint az európai átlag.

...hogy Budapesten azért drága a tömegközlekedés, mert kevés az állami és az önkormányzati támogatás?

...hogy a főváros és a kormány évről-évre csökkenti a BKV-nak adott támogatásokat, ezért a cég a kiesést kénytelen az utasoktól beszedni?

...hogy más európai nagyvárosok tömegközlekedési cégeinek bevételeit 33 százalékban az utasok, 33 százalékban az állam és 33 százalékban az önkormányzat fizeti?

A BKV rossz helyzetéről nem csak a cégvezetés, az önkormányzat és az állam is tehet. A jegyárakat a cég kénytelen az inflációnál nagyobb mértékben emelni, hogy a működéshez szükséges minimális bevétel meglegyen. Ha a városvezetés és az állam a megfelelő mértékű támogatásokat megadná a BKV-nak az utasok számára a cég jobb szolgáltatást nyújthatna, olcsóbban.

Egy neve elhallgatását kérő szegedi villamosvezető keresett meg levelével a hétvégén, aki arra panaszkodik, hogy Szegeden nagyobb problémák vannak a tömegközlekedéssel, mint Pesten.

Az ottani tömegközlekedési cég, az SzKT folyamatosan leépíti a dolgozóit. Eddig csak a tartalékosokat küldték el a cégtől, és villamosvezetőből sincs elég. Helyettük időnként a karbantartók vezettek. A járművezetők már meg sem mernek szólalni, mert főnökeik minden rossz szóért kirúgással fenyegetik meg őket. Pedig lenne mire panaszkodniuk, mert a túlóra is megszűnt, a beteg villamosvezetőket nem pótolják, így egyre kevesebb villamos közlekedik a városban. Remélem nem haragszotok meg, ha a hétfő reggelt nem BKV-val, hanem SzKT-val kezdem:

Kedves BKV figyelő!

Ez nem BKV-s, de SzKT-s történet, viszont gyanítom, hogy ilyen a BKV-nál sem történik:

Én Szegeden vagyok villamosvezető, az utóbbi időben egyre nagyobb problémák és egyre kevésbé érthető dolgok történnek velünk. Legyen szíves egy posztot szentelni, mert a helyzet kezd tarthatatlanná válni:

Ugyanis az SzKT takarékoskodni szeretne, állítólag a gazdasági válság hatásai miatt. Korábban a villamosnál két tartalékos volt egy Rókuson és egy Tarjánban. Ez összesen 4 szolgálatot jelentett, mert ugye mindkettőből volt délelőttös és délutános is. A Rókusi tartalékot már valamikor februárban megszüntették.

Két éve csinálom a BKV-figyelőt, szinte feleslegesen. Megismertek az emberek, jókat lehetett itt anyázni, de a blog az igazi célját nem igazán érte el. Voltak sikertörténetek szép számban, de szerintem ez kevés. Ezeket a kis sikereket általában nem a BKV-nak, hanem a különböző hatóságoknak köszönhettem. A blog célja az, hogy a BKV felfigyeljen a saját hibáira és javítson azokon.

Az első egy évben szinte semmilyen kommunikáció nem volt a BKV és a blog között. Néhány levelet váltottunk, de ezen kívül semmi más nem volt. A BKV-sok között hamar elterjedt a blog híre. Ennek köszönhető, hogy láthatóan csökkent a szabálytalankodó BKV alkalmazottak száma. De ez sem az együttműködésünk érdeme volt sajnos, hanem a nyilvánosságé.

Regőczi Miklós (volt kommunikációs igazgató) eltávolítása, és Kocsis István kinevezése óta sokkal tárgyalóképesebb a BKV. Ahogy az elmúlt hetekben is láthattátok a cég a bejegyzések egy részére válaszolt, és a blogon leírtaknak köszönhetően utasbarát intézkedéseket vezettek be. Hogy a cég és a blog között a kommunikáció még jobb lehessen személyes találkozókat fogok kezdeményezni, ahol az általatok felvetett problémákra a cég emberei fognak választ adni. Tervben van egy bejegyzés, ahol a legégetőbb problémákat hozzászólás formájában leírhatjátok. Ezeket én kinyomtatva elviszem a BKV-nak, és megpróbálunk rá megoldást keresni.

Hagyó Miklós már hónapokkal ezelőtt egy nekem írt levelében elmondta, hogy a BKV-nak szerinte komolyabban kellene foglalkoznia a bloggal. Úgy néz ki a két év alatt most jutottunk el odáig, hogy a cég komolyan veszi a blogot, és a lerírt problémákat kivizsgálja, megoldást keres rájuk. Bízom benne, hogy ez nem csak szemfényvesztés, hanem komolyan érdekli őket az utasok észrevétele, panasza. Én ezt már az elején szerettem volna elérni, ám kezdő bloggerként  nem csodálom, hogy nem vettek komolyan. Volt egy olyan stílusom, amit a BKV nem fogadott el, lehet, hogy jogosan.

Bízom benne, hogy az utasok ezentúl is megtisztelnek bizalmukkal, megírják nekem panaszaikat, észrevételeiket, hogy segíthessek nekik. Az elmúlt két évben sikerült elérnem, hogy a blog a tömegközlekedők és a fővárosiak számára ismert lett, így majdnem minden BKV-járművön van legalább egy „BKV-figyelő” :)