BKV-figyelő

Tisztelt Asszonyom/Uram!

2005.március 14-én este az 56-os villamossal utaztam Hűvösvölgy végállomás és Moszkva tér között. A Moszkva téren az érkező villamos megállójában maradtam a barátaimmal, ugyanis valamit még meg akartunk beszélni. Én az ott lévő zöld korlátnak támaszkodtam, körülbelül kétméternyire a villamossínektől. A megbeszélés elhúzódott: 18. 20 környékén értünk a Moszkva térre és nagyjából 19. 20-ig maradtunk. 19. 00 körül (nem pontosan) érkezett egy villamos. A villamosról leszálltak az utasok, majd a villamosvezetőnő (alacsony volt, fekete haja össze volt fogva) hátrafele indult (az utolsó kocsi magasságában álltunk), útközben a villamos biztonsági őröket (akik ezzel a villamossal utaztak) is magával hívta. Hátrajött hozzánk, majd közölte a villamosvezetőnő, hogy "ő volt" és rám mutatott.

Két biztonsági őr két oldalról a karomnál megragadott, kihúzott a barátaim alkotta körből. Közölték, hogy beszélni akarnak velem. Ezután letámadtak, hogy "mit firkálod a villamost". A villamosvezetőnő rákontrázott: "láttam, ahogy összecsuktad a zöld tolladat", "lelassítottam, majdnem meg is álltam melletted". A biztonsági őrök nyilvánvaló célja az volt, hogy rámijesszenek, ugyanis amikor felajánlottam, hogy kiürítem a zsebeimet és a táskámat, mert nincs nálam semmilyen zöld toll, azt "gálánsan" elutasították. Ezekután a biztonsági őrök még többször elmondták, hogy ne merészeljem többet a villamos ablakát firkálni. Eközben barátaim értetlenül álltak és mondták, hogy nem én voltam, ugyanis ők végig velem voltak és tudják, hogy nem célom a közvagyon tönkretétele. A biztonsági őrök rájuk sem hederítettek. Végül elengedtek, de miközben visszavonultak, még az egyikőjük elárulta, hogy: "150 000 Forint egy ilyen kib... ablak, úgyhogy ha legközelebb Hűvösvölgyből jössz, akkor busszal!".

A villamosvezetőnő, ha látja, amint állítása szerint "épp firkálom az ablakot" miért nem áll meg teljesen és kéri HELYBEN az utasok, vagy biztonsági őrök, netán a rendőrök segítségét? Ha ezt mégsem teszi meg, akkor miért vádol meg később egy, a megállóban tartózkodó ártatlan utast (a vád képtelenségét mi sem jelzi jobban, mint hogy az elkövető nyilván azonnal elhagyja a helyszínt)? Milyen joggal szabja meg bármilyen BKV dolgozó, hogy én, az érvényes bérlettel rendelkező utas milyen közlekedési eszközt vegyek igénybe? Hogy képzeli bármelyik biztonsági őr, hogy - a tettenérés esetét kivéve - hozzámér? Megfordult a fejemben, hogy rendőrt hívok, de a biztonsági őrök annyira fenyegetően léptek fel, hogy jobbnak láttam, ha ezt nem teszem meg. Nem lepődtem volna ugyanis meg, ha e kérésem elhangzása után esetleg tettlegességre vetemednek.

A XII. kerület és a BKV közös terve a fogaskerekű vasút meghosszabbítása. A Moszkva térrről indulna és egészen a Normafáig felkapaszkodna a különleges jármű.

Mindkét irányba meghosszabbítaná a fogaskerekű vasutat a XII. kerületi önkormányzat és a BKV. A csütörtökön bemutatott terv szerint már a Moszkva téren fel lehetne szállni a járműre, és egészen a Normafáig lehetne utazni vele. A beruházást EU-s támogatásból fizetnék, illetve egy svájci alapra is számítanak.

Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármester azt mondta, hogy a Moszkva tér és a mostani Városmajor végállomás között a villamossíneken közlekedne az új fogas. Ehhez mindkét síntípuson működő új szerelvényekre lesz szükség. A BKV a pályázatok megírásához ad majd segítséget. Az ötletet támogatja a VEKE is.

Egyelőre a meglévő peronokat és a városmajori végállomást újítják fel, ehhez a kerület hétmillió forintot adott a BKV-nak.

Forrás: index

Hello BKV Figyelő!

Az utastájékoztatás javításáról írnék egy keveset. A BKV egyik legnagyobb rákfenéje, az utastájékoztatás, vagyis annak a hiánya. Persze áll előtte pár fontosabb dolog is - úgy mint borzasztó átszállások, takarítás hiánya, szervezetlenség -, de ez se egy lényegtelen téma.

Az utasokat 4 módszeren keresztül lehet tájékoztatni. Ezeket lehet két alcsoportba tenni. Egyrészről meg kell különböztetnünk az audális (hangi) és vizuális (képi) tájékoztatást. Ezeknek két típusa lehet: statikus (állandó) és dinamikus (változó). Persze az általam felsorolt lehetőségek előfeltétel a rendszeres karbantartás és frissítés. Talán sok ember számára túlbonyolítottnak tűnhet a rendszer, de semmiképpen sem felesleges. Gondoljunk csak a nagyothallókra, gyengénlátókra, vagy turistákra.

1) Vizuális tájékoztatás. Erre van szükség elsőképpen, hiszen a külvilágból érkező jelek köze 80 százaléka képi jel. Hogyan is lehet tájékoztatni az utast vizuálisan? Kezdjük a táblákkal. Mindenki találkozott vele a megállókban, viszont az utas ismeretlen környezetben csak megtippelni tudja, hogy hova is tud átszállni. Jó lenne tudni ezt már felszállás előtt, nem? Ugyanez érvényes a buszon található táblákra. Vagyis nem található, ugyanis az Ikarus 400-as család megjelenésével eltűntek ezek a táblák. Valószínűleg már beolvasztották, ugyanis az előkerülő régebbi Ikarus 200-as családon alig találkozni olyan busszal, ahol egynél több tábla található. Helyettük van kézzel írt A4-es lap, vagy régebbi táblák módosítása, például 239->139 letakart kiinduló állomással, papíron átírt viszonylatszámmal. Nem túl profi megoldás egy ekkora cégtől. Aztán emellett, vagy részlegesen felváltva használható dinamikus kijelző, mely az aktuális, illetve következő megállóról ad információt. Párás ablakú buszból elég nehéz megnézni a megálló nevét - amelyet nagyon helyesen feltüntetnek - pláne egy csuklós busz hátuljából. Ezeken a kijelzőkön ugyancsak fel lehet tüntetni az átszállásokat, és az időt. Erre jó példa a működő FOK-GYEM , vagy a Volvo buszok kijelzői. A dinamikus kijelző előnyei, hogy könnyen frissíthetőek, ha pótlóként használják a buszt, vagy az átszállási kapcsolatoknál történik változás. Például a metróépítés miatt nem áll meg mondjuk a Móricz Zsigmond körtéren a 18-as villamos. Fontos még, hogy a járműveken megfelelő távolságban legyenek elhelyezve ezek, ugyanis bentről is olvashatóaknak kell lenniük, illetve kintről is érdemes tudni , hogy milyen buszra szállunk fel. Ne kelljen a csuklós busz, hosszú villamos elejéhez rohangálni, hogy megtudjuk: milyen járat is ez. Valamint a jármű végére is kell elhelyezni egy tájékoztatós zemközt , hogy látjuk elmenni, akkor tudjuk milyen járatról maradtunk le. Külső, dinamikus kijelzőket is lehet alkalmazni - ilyeneket találhatóak a Csepeli HÉV-nél, a Boráros téren, illetve a 86-os vonalán - melyeken járat-információk lennének kiírva. A jelenlegi négy opció található meg. Vagy csak a következő indulásig számol vissza (már ha visszafelé számol, lásd metró), vagy túl sok értelmetlen információt ad (nem hiszem, hogy bárkit is érdekelne, hogy hány méterre van tőle egy busz, inkább az a fontosabb, hogy mikor ér oda). Vagy nem működik, vagy azt írja ki, hogy "Figyelje a menetrendet" Ettől eltérően ezeken a táblákon a járat számát lehet jelezni, illetve hogy mikorra várható. Külső esemény esetén kaphatnak az utasok tájékoztatást, hogy egy adott járat késik dugó vagy baleset miatt. Illetve akár a járműre várakozva lehet olvasni a BKV híreit, vagy akár hirdetőit.

2) Audális tájékoztatás. Másrendűként állandóan kell tájékoztatni az utasokat, például a megállók nevéről, illetve átszállási kapcsolatokról, valamint a végállomási indulás időpontjáról. ezután dinamikusan lehet információt adni az eltérésekről. Statikus lehet, amikor a kellemes női hang bemondja, hogy mikor indul a következő metró a végállomásról, vagy előre beprogramozva bemondják a megállókat. A dinamikus és statikus közti átmeneti állapot, amikor alacsonypadlós járműnél felhívják a figyelmet, hogy mozgássérült számára biztosítsák a szükséges helyet. Dinamikus tájékoztatás lehet, amikor elromlik a tájékoztatás, ekkor bemondja a sofőr a megállókat, illetve ne csak a körúti hangosbemondó próbáját hallja az ember, hanem mondják is be, ha baleset miatt nem közlekednek a villamosok.


A BKV megfogadhatná ezeket a tanácsokat, mivel ezek jóval több utast vonzanak, mint a jelenleg futó, értelmetlenül pénzt felemésztő kampányok.

Rocko

Tisztelt BKV Figyelő!

Elhatároztam, hogy nem fogom értékelni, azt ami történt, hanem csak tényszerűen leírom. Ennyi surmóságot 10-15 percen belül lehetetlen szavakkal kifejezeni.A sokszor már-már abszurdumba forduló történet azzal kezdődött, hogy egy ember csúnyán elesett a Népligetnél, Kőbánya felé vezető oldalon. Sietősen, jobban mondva szaladt a lépcsőn lefelé, hogy elérje az épp akkor beérkező metrót. Nagyjából a lépcső felénél megbotlott és ijesztően csúnyát esett. Szemöldöke több helyen felszakadt és eléggé észrevehetően vérzett. Én barátnőmmel és anyukájával utaztam. Mi viszonylag későn szálltunk le, így abban a szerencsés helyzetbe jutottunk, hogy végignézhettük, ahogy a férfi lezuhan, és ahogy a leszálló utasok 80%-a közönyös arccal elsétál mellette, a másik 15% meg fölé hajol, kicsit vár és tovább megy. Arra még a mai napig nem jöttem rá, hogy mit gondoltak, mi járt a fejükben: Látták, hogy lélegzik még, nincs nagy baj?! Vagy, szakadt csöves, úgy kell neki ?! De kezdek eltérni a tárgyiasságtól. Egy néni volt az, aki lehajolt hozzá elöször és kiabált az embereknek, hogy hívja valaki a mentőket, mert neki nincs telefonja. Ekkor értünk mi nagyjából oda. Barátnőm és én is rögtön elkezdtük felváltva a 104 ill. 112-es számot hívni. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy 3-4 percig egyik helyen sem vették fel. Mindkét helyen végtelenített hallgathattuk angolul ill. magyarul azt, hogy a beszélgetés rögzítve lesz. Eközben barátnőm anyukája kezdete el kezelni a sérültet. Ő egyébként és szerencsére orvos. Barátnőm végül beszélt a mentőkkel. A zuhanás óta eltelt kb. 5 perc, amikor kezdtek odaszállingózni a biztonságiak. Az egész mtróállomás be van kamerázva, de az nem fordult meg egyikőjük fejében sem, hogy esetleg a mentőládát is hozzák. Megkértük rá őket. Egyikőjük ugyanolyan kényelmes tempóban visszaballagott, és hozta a mentőládát. Miközben a barátnőm anyukája elkezdte a sebet tisztítani, sebtapasszal a vérzést csillapítani, két biztonsági őr azt vitatták meg, hogy vajon el kell-e kérni ilyenkor a sérült papírjait. Végül abban állapodtak meg, hogy igen. Miközben épp kezelték, felszólították, hogy mutassa meg a papírjait. Nem tudom, mit vártak, vagy mit tettek volna, ha nincsenek nála paírok, de voltak. Ezekután azzal hozakodtak elő, hogy fel kellene vinni, itt nem maradhat, zavarja az utasforgalmat. Ekkor barátnőm anyja közölte velük, hogy talán a fontossági sorrendet illendő lenne betartani. Miután nagyjából kész lett a kötözés, próbálta magát a férfi felvonszolni, mi akik ott voltunk, próbáltuk támogatni. Az őrök ebben sem segítettek. A forgalmi irodában a néni és orvos-ismerősöm megmosták a kezüket a vértől és talán ez inspirálta az újabb kérést: Valakinek fel kéne mosni a vért...mert a takaritók csak este 11 után jönnek, addig így nem maradhat, ők meg a fertőzésveszély miatt nem nyúlhatnak hozzá. Természetesen nemet mondtunk, de nem akarták feladni. Barátnőm mondta végül, ha adnak felmosóvödröt, vízet, meg felmosószert, akkor femossa ő, csak hagyjuk már végre egymást békén. "Nem áll módukban vízet biztosítani a művelet elvégzéséhez", vagy valami hasonló stílusú volt a válasz. Ekkor szedelődzködtünk, hogy eltűnjünk. Ekkor jött a felszólítás, hogy aki kihívta a mentőket, az nem mehet el. Az egyik ott dolgozó "lélek"jelenléte segített elkerülni a botrányt, ondta, hogy majd ő elvállalja. Ennyi.

Üdv:
keplib