BKV-figyelő

BKV-sztrájk lehet január utolsó napjaiban, ezúttal azonban nem a buszosok, hanem a cég dolgozóinak, illetve tevékenységének egyaránt 60 százalékát lefedő kötöttpályás szakszervezetek szervezésében - tudta meg az MTI pénteken városházi és BKV-forrásokból.

Az érintett 11 érdekképviseleti vezető hétfőre egyeztetést kezdeményezett Kocsis István vezérigazgatóval, jórészt az általuk elhibázottnak tartott HÉV-kiszervezési terv kapcsán, illetve a dolgozók gazdasági és szociális érdekeinek, juttatásainak és munkakörülményeinek védelme érdekében.

Készek a sztrájkra

Gulyás Attila, a BKV-nál működő legnagyobb létszámú szakszervezeti szövetség elnökhelyettese, a metródolgozók szakszervezetének elnöke elmondta, hogy az egyeztetés eredménytelensége, vagy elmaradása esetén a munkavállalók érdekeinek megvédésére készek sztrájkot is hirdetni. A törvényi szabályozás szerint ha ez az egyeztetés hét napon belül nem vezet eredményre, sztrájkot is hirdethetnek - jegyezte meg.

Hozzátette, hogy várhatóan hétfő délelőtt folytatják a héten megkezdett bértárgyalásokat, ahol egyelőre még a múlt évi működési adatokat várják a cégvezetéstől. Hétfő délután pedig az általuk előkészítetlennek tartott HÉV üzletági kiszervezés lesz napirenden.

Érdekeket sért a kiszervezés

Az érdekképviseletek szerint nincs garancia arra, hogy a HÉV kiválásától pozitívvá válik a BKV közép- és hosszú távú gazdálkodása. Az viszont bizonyos, hogy egy ilyen lépés mind a BKV, mind a HÉV dolgozóinak gazdasági érdekeit jelentősen sértheti. Érdekesnek tartják azt, hogy egy olyan, számozás nélküli kormányhatározatra hivatkozva készíti elő a BKV vezetése a HÉV kiszervezését, ami a kormánydöntésként megjelölt napon, december 17-én meg sem jelent a Magyar Közlönyben. Az a 30 milliárd forint pedig, amit ez a kormányhatározat kilátásba helyezett a HÉV többségi tulajdonának megszerzése ellenében, aligha oldja meg a BKV gondjait.

Elsőként a Budapesti HÉV Zrt. létrehozását javasolja a BKV vezetése, amelyben a BKV mellett a Máv-Start és a Volán is részt venne, áll abban a javaslatban, amelyet a város vezetése hétfői ülésén megtárgyalt. A terveket kocsis István, a BKV vezérigazgatója ismertette.

A BKV 2008-as költségszerkezetét ismertetve Kocsis István vezérigazgató a kabinet hétfői ülésén elmondta, hogy a tavaly kiadott 130 milliárd forint 44 százaléka bérre, 16 százaléka üzemanyagra, 12 százaléka az értékcsökkenés pénzügyi leírására (azaz amortizációra), 5 százaléka pedig kamatkiadásokra ment el.

Ez azt jelenti, hogy - ezen nehezen befolyásolható tételeken túl - a költségek egyötöde az, ahol valamilyen módon költségmegtakarítást lehet elérni. Ilyen takarékossági intézkedés lehet a cégstruktúra átalakítása, kisebb költséggel működő, holdingszerkezetű szervezetté.

Az átalakítási javaslatot a Közlekedéstudományi Intézet, a Corvinus Egyetem, a Műegyetem, szakértő cégek és civil szervezetek bevonásával készítette elő a társaság. A holdingrendszer kialakításának célja a legkisebb költség elvének érvényesítése, a társaság által végzett közel ezer résztevékenység újragondolása.

A vezérigazgató jelentősen, 350 fővel csökkenteni kívánja a mintegy 850 fős központi szervezet létszámát is. A holdingcéghez tartozó leányvállalatok önálló jogi személyek lennének, feladatuk az egyes közlekedési eszközök üzemeltetése, karbantartása.

Elsőként a Budapesti HÉV Zrt. létrehozását javasolja a BKV vezetése, amelyben a BKV mellett a Máv-Start és a Volán is részt venne. Emellett a BKV Autóbusz Zrt., a BKV Kötöttpálya Zrt., a BKV Metró Zrt., a BKV Trade Zrt., a BKV Felújítási Zrt. és a közlekedésszervezésért felelős BKV Szolgáltató Központ Zrt. létrehozását tartalmazza a javaslat.

Kocsis István szerint a folyamatok újraszervezésével évi 4-5 milliárd forint költség takarítható meg, és átláthatóbb, gyorsabb reagálóképességű szervezet alakítható ki. A leginkább elöregedett buszok cseréjére is javaslatot tett a vezérigazgató, ehhez hosszú távú bérleti konstrukciót dolgoznának ki.

A Főpolgármesteri Kabinet első olvasatban tárgyalt a beszámolóról, és a bemutatott konstrukció előzetes, elsősorban pénzügyi vizsgálatára tett javaslatot. Elhangzott: ebben a kérdésben kulcsfontosságú lehet a Főváros hitelminősítését végző nemzetközi auditorcégek véleménye. A szükséges döntéseket a 2009-es üzleti terv elkészítéséig kell meghozni. A kabinet várhatóan két-három hét múlva tárgyal újra az átalakítási tervekről.

(Index)

A BKV elővárosi üzletágainak átadását szabná az állami segítség feltételéül 2009-re a kormány. A Népszabadság szerint az immár 80 milliárd forintos adósságot görgető társaságnak elsőként a helyi érdekű vasúti személyszállításból kellene visszavonulnia.

978 BKV-sból csinálna vasutast a kormány. A többmilliárdos extra támogatás kiutalásáért cserébe a budapesti közlekedési cégnek legkésőbb 2010 elejéig meg kellene szabadulnia a szentendrei, a gödöllői és a ráckevei HÉV üzemeltetésétől, amelyeket a MÁV-Start venne át. Elképzelhető azonban, hogy a csepeli HÉV is a vasúttársasághoz kerül.

A Népszabadság szerint a társaság a szolgáltatás és a járműpark átadásáért 35 milliárd forintot kér, de ezt a MÁV és a közlekedési tárca is sokallja. Az üzletág egyébként több mint 2,5 milliárdos veszteséget termel évente annak ellenére, hogy a szerelvényekkel tavaly 56 millióan utaztak. A kocsik kihasználtsága viszont nem érte el a 18 százalékot sem.

A BKV-nak ellenszolgáltatás nélkül kellene feladnia agglomerációs buszjáratait is. Leghamarabb a jövő év második felében, legkésőbb 2010 elején a társaságtól 55, Budapest közigazgatási határain kívül közlekedő buszjáratát venné át várhatóan a Volánbusz. Az sem zárható ki, hogy üzemeltetésükre pályázatot írnak ki, vagy önálló elővárosi busztársaságot hoznak létre.

A BKV 80 milliárdos mínuszban gazdálkodik. 2007-ben 32 milliárd forint normatív támogatást kapott, de a kormány az idén már igyekezett véget vetni a főváros folytonos kéregetésének, ezért kemény feltételeket szabott az újabb támogatás kifizetéséhez.

 

(Index)

30 milliárd forinthoz juthat a BKV, ha a MÁV a teherszállítási üzletág eladásának 102 milliárd forintos bevételéből megvásárolja a HÉV eszközeit - tudta meg a Napi Gazdaság.

A helyi vasút üzemeltetésének átadásával a Budapesti Közlekedési Vállalat az évi mintegy 10 milliárd forintos veszteségtől is megszabadulna. A tervek szerint április végére készül el a dokumentum arról, hogy az állam milyen garanciális feltételek mellett adja át a BKV-nak az összeget.

A 80 milliárd forintos adóssággal küzdő budapesti társaságnak jól jönne a pénz, miközben a költségvetésből is több forráshoz jut - írja a lap. A BKV ugyanis az idei 32 milliárd után jövőre 42 milliárd forintra számíthat a közösségi közlekedés normatív támogatásának megemelése miatt.

(hírTV)

Vajon egy utasszámláláskor hogyan kaphatunk hiteles adatot, ha a felmérésben szereplő vonalon több járat is kimarad? Több vagy kevesebb utasunk lesz-e akkor, ha 4 HÉV-szerelvény helyett csak 1 jön? Olvasónk szerint kevesebb, mert az emberek egyszer csak megunják a várakozást, és alternatívát keresnek.

Kedves BKV figyelő!

Érdekes, bár manapság csöppet sem váratlan eljárásra szeretném felhívni figyelmetek. Múlt hét csütörtökén (16-án) reggel 7:20 tájékán gyerekeimmel ácsingóztam a Szentendrei HÉV Filatorigát nevű megállójában és egy megállót szerettünk volna utazni a belváros felé. De a HÉV nem jött. Pontosabban három vagy négy szerelvény kimaradt.

Mondanom sem kell mindannyian elkéstünk. Ahogy ezt már megszokhattuk a kiépített kihangosítás és LCD TV rendszer sem adott tájékoztatást. A méreg nem is pontosan ekkor öntött el, hanem amikor megláttam, hogy a vonalon pontosan a reggeli csúcs utasadatait gyűjtő utasszámlálás folyik. Csak később eset le, hogy ha Pl. a megálló/utas/óra -le/fel adatgyűjtésben van egy 20 perces kiesés, (mely időtartam alatt az utasok alternatív közlekedési módot kényszerülnek választani), akkor kimutathatóan javulnak a BKV bizonyos statisztikái.

A valós heringesdoboz, kényelmes utazást biztosító járművé tud változni. Legalábbis statisztikailag. Ugye rosszindulatú vagyok?

Üdvözlettel: Vadler Gábor