Tisztelt BKV!
Tájékoztatni szeretném Önöket egy sajnálatos esetről, és természetesen várom az Önök reakcióját esetemmel kapcsolatban.
2008. február 29.-én péntek hajnalban, egy utasokkal teli éjszakai 950-es busz első ajtaján szálltam fel, az Astoria megállóban 02:40 körül.
A buszon kb. nyolc "Biztonsági szolgálat" feliratú mellényt viselő, már első ránézésre sem barátságos ember volt. A nagy csomagjaim ellenére már felszálláskor kezemben volt a kezelésre váró menetjegyem, de mivel az előttem felszálló sráccal épp szóváltásba elegyedtek, vártam a soromra, hogy odajussak a jegykezelőhöz. Eközben a busz elindult, és a Kálvin téri megállóig jutott. Az előttem felszálló fiú menetjegyet szeretett volna vásárolni, de nem értette, hogy milyen jogon kérnek tőle 270 Ft-ot, ha nem kap cserébe sem jegyet, sem számlát.
A Kálvin téri megállóban ezt a fiatalembert (szinte rajtam keresztül), lelökték a nyíló ajtóból. Ekkor szóvá tettem, hogy ezt nem tehetik, igenis számlát kell adniuk a szolgatatásért cserében, hiszen ez egy "utazási szerződés" a BKV és az utas között.
Ekkor igazán meglepett az a fordulat, hogy a kezemben lévő érvényes jegy ellenére, a mögöttem lévő csomagomon keresztül, engem is lelöknek a buszról, majd mikor megkíséreltem a visszaszállást ütlegelni kezdtek és üvöltöztek velem, hogy takarodjak. Ahányszor próbáltam tisztázni a helyzetet, hogy "hiszen nekem érvényes jegyem van", annyiszor löktek le és egy utasokkal teli busz előtt megalázó helyzetbe kényszeríttettek. Még egyszer megkíséreltem a visszaszállást. Már a sofőr is kiüvöltött valami "Takarodj a ****!" mondatot, és többször direkt rám csukta az első ajtót. Ettől a busz ajtó bizonyára nem sérül meg úgy, mint az én nyakam, hátam, kabátom, ugyanis miközben beszorultam, három "biztonsági" a lábával rugdosott a lépcsőről. Pár kollegájuk a hátsó ajtón leszállva odasietett, hogy a hátamon lévő bakelitlemezekkel teli, igen nehéz és értékes táskámnál fogva cibáljanak. Végül is egy ajtónyitást kihasználva felpattantam a lépcsőre, és hangosan kérdeztem a szemtanúktól, hogy "Ugye látják a kezemben az érvényes jegyemet?" Valószínűleg kitartásom, és ez a mondat józanította ki egy percre azokat az agresszív ellenőröket, akiken mindenki látta, hogy némi örömet is találnak munkájukban.
Ekkor végre felengedtek a buszra, leültem az első ülésre, de természetesen még ott állt három mellényes mellettem. Elindult a busz.
Felkértem az ellenőröket, hogy igazolják magukat, hisz egyiken sem volt jelvény, sem kitűző. Ekkor igen agresszívan jött a válasz, hogy semmi közöm hozzá. És utaltak rá, hogy jobban teszem, ha csöndben maradok, mert leszálláskor megbánom.
Ez volt az a pont amikor már komolyabban megijedtem, és telefonon hívtam a 112-őt, ahol a diszpécser továbbította hívásom az illetékes rendőrségre. A rendőrségtől segítséget kértem, megbeszéltük, hogy a kiérkező rendőrök, a határúti megállóban várni fognak.
A hátralévő út során végig vonalban voltam a rendőrökkel, amiről természetesen tudtak a "biztonságiak". Hallottam mikor egymásnak odasúgták, hogy értesítettem a rendőrséget, és megbeszélték, hogy leszállnak, amint lehet. Ekkor már a Határ út megálló következett, ezért előttem, gyorsan egy csoportban leszállt a körülbelül 8 mellényes. A távolban feltűnt a kiérkező rendőrautó. A mellényesek sietősen az úttesten és korláton át lementek az aluljáróba.
A rendőrökkel tisztáztam, hogy én hívtam őket, igen segítőkészen betették a csomagjaimat a kocsijukba, majd közösen lementünk az aluljáróba a menekülők után. A csoportot már nem találtuk ott, de egy szemtanú látta, hogy sietve elmentek egyik oldalról a másikra.
A kiérkező rendőrök felvették a jegyzőkönyvet az egész estémről, rendőrségi bejelentést tettem.
Utolsó kommentek