BKV-figyelő

Írtunk már arról, hogy kutyát hogyan kell levinni a metró területére, hogy ne legyen baja. Egy olvasónk a szabálynak megfelelően, az álló mozgólépcsőn sétált le a kutyájával, de eddig ismeretlen okból elindították a lépcsőt.

Tisztelt Ügyfélszolgálat!
 
A következő problémával fordulok Önökhöz: Ma napon 18:00 előtt pár perccel a Deák Ferenc téri metróállomáson az M3-as vonaláról szálltunk át az M2-es vonalára.

Mivel kutyával utaztunk, ezért a kettes metróhoz levezető második, rövid mozgólépcső esetében az álló lépcsőt vettük igénybe lefelé menet. Amikor már leértünk volna az állattal, körülbelül a lépcső vége előtt lehettünk 1-2 fokkal(!!), amikor számunkra érthetetlen módon elindították a mozgólépcsőt. Nagy szerencsénkre nem lefelé indult el, ugyanis ez esetben a kutyám lábait szinte biztosan becsípték volna a fogak. Annyi időm persze már nem volt, hogy felkapjam az állatot. Tehát a lépcső felfelé indult el, s a kutyámnak sikerült még leugrania, de én a lépcső végénél elestem.

Kérdésem az volna, hogy hogy történhet meg ilyen eset, hiszen számomra nyilvánvaló lenne, hogy aki elindítja a lépcsőt, belenéz a kamerába!? S ez esetben láthatta volna, hogy körülbelül 2-3 másodperc múlva leérünk!! Mi az oka annak, hogy olyan iszonyú sűrgős volt beindítani a lépcsőt, miért nem tudták volna megvárni azt a pár másodpercet, amíg leérünk?? A lépcső alján egyetlen ember sem volt, nemhogy tömeg, hogy indokolt lett volna a hirtelen beindítás!

Számomra teljesen felháborító ez a mentalitás! Nagyon nagy szerencse, hogy nem sérültem meg komolyabban, csak felszíni horzsolásaim és húzódásaim vannak az esés következtében. De nem a kollégájukon múlott, hogy nem lett nagyobb baj!

Az esetet legalább fél tucat, ott tartózkodó ellenőr is tudja tanúsítani. Mivel nem értünk rá helyben panaszt tenni, ezért ezúton szeretném kérni az eset kivizsgálását!

Egy éve indult járműpark tesztünk eddig szünetelt, de nem ért véget. Ma a Ganz első csuklós villamosát mutatja be nektek TA-TB nevű olvasónk, saját cikkével, és saját képeivel. Igény esetén további járműveket fogunk hasonló részletességgel bemutatni, tesztelni.

Bemutató

Ezt a villamostípust 1965-67-ben kezdték el kifejleszteni a Ganz-MÁVAG gyárban, az akkor szolgáló 50-60, sőt 70 éves villamosok kiváltására. Akkoriban ez a villamos a legkorszerűbbnek számított, hiszen csuklós volt, már nem közvetlen kapcsolású, hanem távvezérelt. Ezen kívül szokatlanul gyors volt. Az első ICS még csupán hattengelyes volt (3730-as pályaszámú), ezt azonban 1965-ben megtoldották egy középrésszel, és nyolctengelyes lett."Születésükkor" még két áramszedőjük volt: egy az A járműrészen, egy pedig a B részen.(Mára csak egy szedő maradt meg, az A végen.) Az első kocsikban még utastéri fűtés is volt.

A sorozatkocsikat azonban csak 1967 és 70 között vették állományba. A kocsikat az 1301-1370, valamint 1400-1481 pályaszámokkal látták el. A kocsi üzemi fékezése villamosfékkel történik , amely a motorral nem rendelkező forgóvázakon lévő tárcsafékekkel működik együtt. Ez a rossz anyagminőségű fékbetétek miatt sokszor furcsán és élesen nyikorog. Vészfékezéskor a forgóvázakon 2-2 elosztásban elhelyezett sínfékek (szlengben tappancsok) állnak rendelkezésre. Az ajtók elektromos motorral működnek, ezáltal a villamosban nincs levegőrendszer. Ha két szerelvényt összecsatolunk, mint anno a Körúton, mindkét áramszedőt fel kellet engedni, ugyanis a két kocsi között csak vezérlési csatolások vannak, erős áramú nincs.

Jelen

Manapság az ICS az a villamostípusunk, amely a legtöbb változáson ment keresztül. 1997 és 99 között 30 kocsit korszerűsítettek az akkor még működő GANZ-ban, ezek lettek a KCSV-k.

A sima ICS-kocsik rengeteg változáson mentek keresztül: A kocsik eredetileg műbőr üléshuzattal és körtés világítással voltak ellátva, ezeket az ezredforduló éveiben kezdték el kicserélni a korszerű fénycsöves világításra és kárpitozott ülésekre. A villamosok egyik hátránya a mai időkben az ablak, mivel anno az elődeink ún. vonatablakkal gyártották ezeket a kocsikat.

Ezeket az ablakokat megfelelő karbantartás esetén rendesen lehetett mozgatni, ez azonban 2000-2003 környékére egyre inkább kezdett romlani. A kocsik ablakait a főműhelyes javításokkal, korszerűsítésekkel együtt kicserélik a sokkal jobban mozgatható, a hannoveri villamosokból megismert nagy, eltolható ablakokra. Ezek nyáron kitűnő szellőzést biztosítanak. A kocsikba 2003-tól elkezdték visszaépíteni a fűtést, ami télen kicsit jobb időt biztosít az utasnak. Utaskomfortból megemlítendő, hogy néhány kocsit felszereltek ún. egyedi ajtónyitási lehetőséggel, amelyet az idei téltől folyamatosan használnak 25 fok alatt.

Budapesten jelenleg Pesten, a Ferencvárosban találhatók ICS-k, illetve ebben a kocsiszínben található mind a 30 KCSV. Budán is vannak ilyen villamosok, mégpedig a 19-es és a 41-es vonalon, továbbá a kelenföldi kocsiszín látja el villamosokkal a 2B vonalat.

A két üzem között rendkívül nagy különbség van mind komfort, mind műszaki állapotot illetően: Kelenföldön találhatók a legfrissebb fővizsgás kocsik, szám szerint negyven. Ezekben többnyire megtalálható a fűtés is. Itt van kettő kivételével az összes egyedi ajtós kocsi.

Ferencvárosban van a legtöbb ICS és az összes KCSV. Itt már sokkal rosszabb komfort- illetve műszaki állapotban lévő kocsik vannak, ami egyaránt köszönhető az elhasználódásnak és a gyengébb karbantartásnak.

KCSV-k jellemzése

Ezeket a kocsikat, mint már fentebb említettem, a régi ICS-k ből alakították át 1997 és 99 között. A felújítási munkákat a Ganz-Hunslet és a Ganz-Ansaldo cégek végezték. A jármű kocsiszekrényét a Ganz-Hunslet építette át, míg a műszaki berendezések átalakítását a Ganz-Ansaldo végezte.

Műszaki újdonságok:

A járművet egy vezérlőelektronika, számítógép vezérli, amely a járművezető parancsára működik.

A jármű irányváltását, illetve a menet-fék átkapcsolásokat is a számítógép végzi, ezzel kevesebb kontaktort használva. A jármű tetején találhatók a vasutas szlengben használt "kutyaházak", amelyekben az elektronika, illetve a GTO tirisztoros szaggató berendezés található. Ez hivatott elősegíteni a kevesebb indítóáram-felhasználást, illetve fékezéskor az áram visszatáplálását a felsővezetékrendszerbe. A járműben elektronikus hibanaplózás történik, amely - több-kevesebb sikerrel - képes javaslatot tenni a hiba orvoslására. A karbantartás hiánya miatt ez a rendszer sokszor meghibásodik és érdekes dolgokat képes produkálni :)

Komfort változás:

A napokban új számítógépeket tettek a metróállomásokra (oda ahol eddig is volt). Magam is szoktam használni, ha kicsit többet kell várni a metróra. Névtelen levélírónk küldött nekünk egy képet és egy kis szöveget, amit most nem publikálunk. Pontos dátumot, időpontot nem írunk. (Csak mert nem!)

/ Kollégának biztos balhéja volt egy utassal, és most nézi, felkerült-e a BKV-figyelőre:) /

Néhány napja foglalkoztunk a Deák Ferenc térrel, és az átszállási lehetőségekkel. Viszonylag kulturáltan megvitattuk az útvonalakat és a kijáratot. Tegnap este arra jártam és körbenéztem. Egyértelmű tájékoztatást sehol nem találtam, csak annyi volt kiírva, hogy aki át akar szállni, az lyukasszon. Ebből én, mint utas arra következtetek, hogy aki nem száll át, az ne lyukasszon, csak menjen tovább a kijárat felé.

Napokban egy osztálytársam keresett meg azzal, hogy számlát küldött neki a BKV. Állítólag megbüntették egy olyan villamosvonalon, amelyet nem is használ, és az adott hónapra bérlete is volt. Szerencséje van, mert eltette a bérletét, és be tudja mutatni. Megkértem, hogy fényképezze le a csekkel együtt és küldje el:

 

 

Az rendben, hogy bizonyítható, hogy volt bérlete, de szerintem ez így akkor sincs rendben. A BKV bárkit megvádolhat azzal, hogy csalt, lopott, bárkinek felelősségre vonás nélkül megsértik a becsületét?

Szakembereknek egy kérdés: Milyen pert lehet kezdeményezni a BKV ellen ilyen esetekben?