BKV-figyelő

Mit lát a városból és az itteni tömegközlekedésből egy turista, ha a Ferihegyi repülőtérről a 200E busszal közelíti meg a várost? Olvasónk kipróbálta a 200-as buszt, és azt is megnézte, mi fogadja a turistát, külföldi példákat is ír:

Kedves BKV-figyelő!

Pár napja jöttünk haza egy nagyon kellemes görögországi nyaralásból és hát mit ad Isten rákényszerültünk autó hiányában, hogy igénybe vegyük a BKV 200E járatának kellemesnek igencsak nem mondható szolgáltatását, lévén hogy repülővel jöttünk és Ferihegy 2-ről ezzel lehet eljutni metró közelbe. Lehet hogy mi kényelmesedtünk el Krétán, de úgy gondolom, hogy ha egy görögországi szigeten, ahol bár fokokban tényleg melegebb van, mint Magyarországon, ámbátor a hőérzet jóval kellemesebb ott, mint itthon, akkor legyen már az a minimumok minimuma, hogy egy nemzetközi repülőtérről Budapestre közlekedő járaton van egy nyavajás légkondícionáló. Krétán a legkisebb faluba közlekedő helyijáraton is ez egy alapvető szolgáltatás. Tudom turizmus miatt ott nagyon fontos, na de kérem szépen, hát tán Ferihegyre nem jönnek turisták? Innen mindenki csak elrepül és csak magyarok térnek mindig vissza? Felszállunk a buszra és mindenkiről patakokban csorog a víz, csak azért mert az egyébként szinte vadonatúj Volvo buszon nincs, vagy nem kapcsolja be a sofőr a legkondícionálót? Hát hol élünk mi?

Ha valaki fizetett a szolgáltatásért (megveszi a Budapest-bérletet) akkor nem mindegy, hogy ki használja a bérletet? Egyszerre úgyis csak egy ember utazhat vele, -mondja olvasónk a levelében:

Tisztelt BKV figyelő!

Már régóta gondolkozom rajta, hogy miért ilyen drága Budapesten a tömegközlekedés, arról nem is beszélve, hogy a normális 'mezei' bérlet nem átruházható.

Sokkal jobb lenne, ha a bérlet nem lenne névre szóló, mert egyszerre úgy is csak egy ember tudja használni. Például Svájcban a havi bérlet nem szól névre, nincs is fényképes bérlettok náluk, bárkinek legálisan kölcsön adhatod a bérleted és a svájciak nem érzik úgy, hogy ezzel ők bliccelnek, mert ez nem bliccelés, sőt volt olyan, hogy nekem rákérdezés nélkül felajánlották, hogy használjam csak, mert épp nincs rá szükségük. Pedig aztán a svájciak nagyon pedánsak és becsületesek, ebben sokat tanulhatnánk tőlük. Szerintem, ha valaki egyszer már kifizette a bérlet teljes ellenértékét, akkor miért ne használná illetve használnák ki maximálisan, hiszen - mint már írtam - egyszerre csak egy ember utazhat vele. Az autópálya matricát is autónként és nem személyenként veszi meg az ember. Visszatérve Svájcra, ott egy havibérlet ára másodosztályra 150 CHF (25.500 HUF), a minimál bér náluk törvényileg nem meghatározott, de legtöbbször 3000 svájci frank (510 ezer forint, ha 170 forintos árfolyamon számolunk).

Pekingben továbbra sem emelkednek az olimpia közeledtével tavaly bevezetett alacsony tömegközlekedési tarifák, a kínai főváros vezetése inkább a támogatások mértékének növelése mellett döntött.

A közel 200 kilométer hosszú, naponta mintegy 3,6 millió utast szállító pekingi metróhálózaton távolságtól függetlenül 2 jüanba (65 forintba) kerül egy menetjegy, a 22 ezer autóbuszon azonban 0,4 jüanért (13 forintért) is lehet utazni.
 

Budapesten jelenleg 290 forintba kerül egy menetjegy, amit buszon és metrón egyaránt lehet használni. Budapest önkormányzata mintegy 10 milliárd forinttal támogatja a BKV működését.

Az alacsony viteldíjak kompenzálására a városvezetés az idén közel 10 milliárd jüant (323 milliárd forintot) készül kifizetni. A hozzájárulás mértéke 2007-ben 5 milliárd jüan (161 milliárd forint) körül alakult, az olimpia évében a metróhálózat jelentős bővülésével együtt a támogatás 8 milliárd jüanra (259 milliárd forintra) emelkedett.

Az alacsony tarifákkal a pekingieket a személyautók használatáról szeretnék leszoktatni, a városi fejlesztési bizottság tervei szerint ezek az árak a következő néhány évben sem fognak változni.

A város tömegközlekedési hálózata felkészült a távolságalapú viteldíjszámítás bevezetésére, az ehhez szükséges beléptetőrendszereket és újrahasznosítható elektronikus jegyeket 2008 májusától használják, azt azonban egyelőre még nem lehet tudni, hogy a más ázsiai nagyvárosokban is működő rendszerhez hasonlóan az utasoknak mikortól kell majd a megtett kilométerek alapján fizetni.

Jóllehet a 2-5 jüan (65-162 forint) közötti óránkénti parkolási díjat a háromszorosára fogják emelni, a város zsúfoltabb területein a londoni dugódíjhoz hasonló behajtási illetéket nem kívánnak bevezetni.

Az olimpia idejére bevezetett rendszámtábla alapú forgalomkorlátozás egy könnyített formája fél éves próbaidővel április elsejéig marad érvényben, amely szerint az autósok hetente egyszer egy-egy napon nem használhatják járműveiket.

A korlátozással naponta 800 ezer személyautót sikerült eltávolítani az utakról. Ez azonban hamarosan ismét kevésnek bizonyulhat, ugyanis 2008-ban 370 ezer új személyautó került a kínai főváros útjaira, a pekingi autók száma ezzel elérte a 3,5 milliót.

(Index/MTI)

Tisztelt BKV-figyelő!
 
Sokan azt mondják, hogy a BKV színvonala Magyarország egyik legjelentősebb unikuma. Pedig a németeknek is van mi miatt szégyenkezniük.

Egy átlag 17 éves szolnoki srác vagyok, akinek volt szerencséje német barátnőjével eltölteni egy hetet Oberhausenben (Dortmundtól kb. 100 km-re lévő Debrecen méretű város). Ottartózkodásom idejére kaptam egy 4 napos gyűjtőjegyet, amit a városban elszórt automatákban lehet vásárolni. Az ára 20 euró körül volt ami még elfogadható a 2,10 eurós menetjegyekhez képest.

Egy étteremből utaztunk hazafelé egy helyi járaton, amikor kiszúrt engem 2 StoAG ellenőr (oberhauseni BKV). Jöttek a szokásos jegyeket bérleteket szöveggel, én pedig mit sem sejtően odaadtam nekik a gyűjtőjegyem, amit pont azon a napon érvényesíthettem utoljára. Kb. 10 percig nézegették, majd többszöri kérésre végre ki tudták nyögni, hogy "Rosszul érvényesítettem". Én erre azzal reagáltam, hogy hogy lehet egy gyűjtőjegyet rosszul érvényesíteni. Ők elmagyarázták nekem tőmondatokkal, hogy nem szabad a jegy ugyanazon a részén 2x érvényesíteni (náluk nem lyukasztó van, hanem egy dátumot a jegyre bélyegző szerkezet). A gyűjtőjegyen semmilyen tájékoztató jellegű szöveg nem volt, tehát erről én nem is tudhattam. Mondtam nekik, hogy külföldi vagyok, mire elvették a személyimet, majd 5 perc bogarászás után (nem tudták leolvasni a születési dátumomat) barátnőmét is. Majd azzal az indokkal, hogy a barátnőmnek ezt tudnia kellett volna, meg akartak bírságolni. Mellékesen megjegyezném, hogy barátnőm a diákigazolványa mellé éves buszbérletet kap, tehát neki is kb. annyi ismerete volt a jegyekről mint nekem. Ezt elmagyaráztam nekik, de őket ez teljesen hidegen hagyta. Látszott, hogy ezek direkt arra mentek, hogy meglegyen a napi kvóta, és látva az egyik ellenőr ellenséges fellépését velem szemben, rögtön meg is értettem. 10 perc pötyögés után kaptam egy cetlit arról, hogy hol kell fizetnem, illetve a végösszegről is kaptam egyet. 40 eurós bírságot kaptam (kb. 10k forint), amit legszívesebben az ellenőrök torkán dugtam volna le.
 
Ezek után vettem 4 darab menetjegyet, hogy legyen elég a maradék 2 napra. Persze arról nem szólt senki , hogy a menetjegyek 90 percig érvényesek a vétel után. A jegyen sem szerepelt semmi. Én pedig futhattam a 8 euróm után.
 
Megelégelve ezt az egészet megnéztem a StoAG honlapját, ahol SEMMI nem szerepelt a jegyeket illetően. 20 perc böngészés után még mindig csak az árakat tudtam meg. Egy szemernyi információt sem találtam a jegyek érvényességét, érvényesítését illetően! Egy mezei turista hogy a fenébe tudna egy ilyen honlapon a jegyekről tájékozódni?! Hát sehogy. Szinte Budapesten éreztem magam.
 
Történetem azzal végződött, hogy a barátnőm édesanyja elment a StoAG központjába, ahol udvariasan elküldték őt a jó francba, mondván hogy már megtörtént a dolog és semmit sem tudnak/akarnak tenni. Ennyit a turistákkal való jó bánásmódról.
 
Végezetül ha valaki Németországban a "drága jó" tömegközlekedést szeretné használni, tegye a következőt a "félreértések" elkerüléséért:

- vegyünk pályaudvaron jegyet, mert az információs pultoknál 2 agysejtnél többel rendelkező droidok posztolnak.

- ugyanitt érdemes a különböző árzónákról tájékozódni. A belvárosra érvényes jegyek rendszerint olcsóbbak mint az egész városra érvényesek.

- ha nem találunk információs pultot, és csak automata van, akkor inkább a buszvezetőnél vegyünk 1(!) darab jegyet. Az automaták komplexitása néha az egeket veri, és csak perfekt némettudással lehet őket kezelni.

- ha az automata nem működik érdemes arra hivatkozni és jobbik esetben kapunk egy ingyen menetet. Roszabbik esetben menetjegyet kell váltani.

- ha ellenőrbe botlunk érdemes odamenni hozzá, vagy a buszvezetőhöz és minimum háromszor megkérdezni a lehető legrosszabb németséggel, hogy jó-e a jegy
 
Üdvözlettel: H.Martin