BKV-figyelő

Olvasónk hiába várta a 212-es buszt majd' 1 órán keresztül a BAH csomópontnál, a Kongresszusi Központ megállóban, ahol a busz menetrendje ki van téve, kiderült, a busz nem is áll meg abban a megállóban, a menetrendet mégis kitette valaki. Menetrend és utastájékoztatás tekintetében a MÁV sincs a toppon, ezt a MÁV-figyelőn elolvashatod, ha ide kattintasz!

Tisztelt BKV, kedves olvasók!

2009. 09. 05.-én a BAH csomópont (Kongresszusi Központ) névre hallgató megállóban vártuk a 212-es autóbuszt, menetrendje ott volt a többi közt, így joggal gondolhattuk, hogy a busz érkezni is fog. Ez természetesen nem történt meg, így egy óra várakozás után érdeklődtünk a telefonos ügyfélszolgálatnál, ahol azt a választ kaptuk, hogy a buszok rendben közlekednek, nem volt járatkimaradás.

Olvasónk az internet egyik sarkában talált egy levelet, amit egy BKV-s dolgozó írt. Egy olyan BKV-s, aki a cégnél eltöltött 25 éve alatt látott már mindent, és minden erejével azon dolgozott, hogy ez a cég, melyet a magáénak érez jobb legyen, jobban működjön. Látta, ahogy Antal Attila kirúgja a jó szakembereket és székükbe a saját szaktudatlan ismerőseit ülteti, és akkor sem mondott fel, amikor kijelentették, több munkáért kevesebb pénzt kap, kevesebb pénzből kell etetni gyermekét, akit egyedül nevel.

Most mégis rajtuk csattan az ostor. Azokon a BKV-s dolgozókon, akik rendesen, tisztességesen dolgoznak, akik ezt a céget valóban működtetik, akiknek a prémium valóban járna azért, amit minden nap átélnek és elviselnek. A szöveg kicsit hosszú, de megéri végigolvasni:


Húszévesen jó ötletnek tűnt a BKV-hoz jönni dolgozni. Úgy gondoltam, hogy átmenetileg megteszi, csak, amíg nem találok jobbat. Idén megkaptam a 25 éves törzsgárda kitüntetésemet, amihez járult némi aprópénz. Nem több, amiből egy család egy középkategóriájú étteremben meg tud vacsorázni. Nem 100 millió, az biztos!

A 25 évem alatt átéltem én már mindent. Eleinte intelligens, emberközpontú főnökeim talán megláttak bennem valamit, amiért arra motiváltak, és azt mindenben támogatták, hogy egyik iskolát végezzem el a másik után. Végül a klimaxos kommunista főnökasszony megelégelte ezt a szép ívű pályát, talán ilyeneket mondogathatott magában: értelmes is, emberséges is és ráadásul szeretik is, hát tapossuk el! Pont akkor kezdtem el zuhanni segedelmével, amikor a színjeles kitüntetéses diplomámat átvettem, amit gyerek, háztartás, főállás, másodállás mellett szereztem meg a vérem verítékével.


Olvasónk a BKV ügyfélszolgálatán írásban tett panaszt egy buszvezetőre, aki vezetés közben dohányzik. A BKV kivizsgálta az ügyet, megkérdezték a buszvezetőt aki állította, nem szokott vezetés közben dohányozni. Az utas rosszul tűrte, hogy hülyének próbálják nézni, ezért tovább vitte az ügyet, megkereste a buszvezető felettesét és szembestést kért. Végül a buszos mindent bevallott:

Tisztelt BKV-figyelő!

Április 2-án a BKV egyik buszjáratával utaztam ahol a sofőr rágyújtott a cigarettára. Ahogy hazaértem jól bevett szokásomhoz híven meglátogattam az általam körülbelül egy éve létrehozott nonprofit szájtot és generáltam egy csinos kis panaszlevelet, amit elküldtem a BKV-nak ajánlva:

A BKV ügyvédje szerint olvasónk 5 éves fia unalmas perceiben egyedül utazgat és bliccel a metrón, a Nagykörúti villamosokon és a 7-es buszon. Az ügyvéd szerint a gyerek személyi igazolvánnyal igazolta magát, pedig nincs is neki, ráadásul ingyen utazik. Az utas levele alant:

Kedves BKV-figyelő!

Hétfő reggel kinyitottam a postaládát és találtam benne egy borítékot. A blogon is ismert ügyvédi iroda küldte címzett az 5 éves kisfiam volt. Az ajtóig menet elolvastam és az áll a levélben, hogy a gyerekem az utóbbi néhány hónapban rendszeresen bliccelt a 4-6 villamoson, a 2-es és a 3-as metrón illetve a 7-es buszon. Ez több okból is érdekes:

Az címben szereplő közösségi portálon napok óta terjed egy hír (üzenőfalon, levelekben), hogy a BKV jegyek nem csak a metrón, a felszínen is átszállásra jogosítanak, amennyiben az első lyukasztáskor "pecsételős" lyukasztónál érvényesítjük a jegyünk, és az utazás nem haladja meg a 60 percet.

Lehet ilyen üzeneteket terjeszteni, el is lehet hinni, de amikor a karszalagos kollega büntetést kezd írni, akkor ne a BKV-t tessék anyázni, hanem a körlevél elindítóját, illetve saját magatokat, amiért minden utánajárás nélkül elhittétek a leírtakat.

Sokan be is dőltek ennek, mert naponta 10-15 levelet kapok, hogy "Ez tényleg igaz?". Ezért mondom most itt, NEM, NEM IGAZ! (sajnos, már jó lenne). Így szól a vonaljegyes szabályzat: