BKV-figyelő

Január elseje óta új trolibuszmenetrendet vezetett be a BKK – vagy legalábbis tervezte azt. Mint kiderült, az új menetrendhez egyelőre nincs elegendő jármű. A BKK kivonta a napi forgalomból a régi ZIU típusú szovjet trolikat, helyettük használtan vásárolt MAN trolik, valamint felújított Ikarusok álltak, illetve állnak majd forgalomba.A BKK és a BKV azt ígéri, tavaszra helyreáll a menetrend.

Annak jártunk utána, milyen felújításokat végeztek el a külföldről beszerzett és a hazai használt trolikon, mennyibe került ez a beruházás, továbbá milyen hatással vannak a mostani felújítások a budapesti trolibuszflottára.

A tavaly elvégzett, illetve megkezdett fejlesztés Ikarus 411-es, 412-es, 435-ös, 280-as típusokat érintett, de ennek a projektnek a keretében újították fel és honosították a Németországból beszerzett MAN NGE típusú trolikat és életre kellett kelteni egy működésképtelen Ganz Solaris trolit is.

A BKK és a BKV összesen 908,8 millió forintot költött a flotta modernizációjára. A legnagyobb tétel a használt MAN trolik honosítása, részleges felújítása és forgalomba állítása volt, erre 420 millió forintot költöttek. Közülük 8 darab már közlekedik, további hatnak jelenleg zajlik a vizsgáztatása, ezt követően helyezik majd forgalomba őket.

Ugyancsak sokat, csaknem negyedmilliárdot költöttek az Ikarus 280-asok vizsgára való felkészítésére.

A járművek állapotától függően a felújítás vázjavítással, külsőburkolat-javítással, fényezéssel és korrózióvédelemmel, az üléskárpitok és a belső burkolatok cseréjével, oldalüveg- és szélvédőcserével, ajtójavítással, a padló és a kapaszkodórendszer felújításával járt. Ahol kellett, kijavították a tükröket, a kijelzőket és a jegykezelőket, felújították a gépészeti elemeket és az elektromos rendszert, valamint eltávolították a graffitiket.

A MAN trolikon kicserélték az oldalablakokat, átalakították a vezetőfülkét, kiépítették az elektronikus utastájékoztató rendszert, egyebek mellett új műszerfalat kaptak, felújították a kormányhidraulikát, továbbá fejlesztették az elektronikus rendszereket.

A decemberben még közlekedő 16 darab régi ZIU trolik kivonását az tette lehetővé, hogy a BKK és a BKV életet lehelt olyan járművekbe is, amelyek évek óta működésképtelenül várták a sorsukat; így kerülte el az enyészetet a BKV egyetlen Ikarus 411-es trolija, 3 darab 412-es, 10 darab 280-as és egy Ganz Solaris jármű.

A Budapesten közlekedő trolibuszok átlagéletkora a tavalyi év utolsó napján 18,2 év volt. A ZIU-k kivonásával és a felújított járművek forgalomba állításával a flotta átlagéletkora 15,6 évre csökkent, ami azt mutatja, hogy a troliállomány még ma sem fiatal. Igaz, a most forgalomba állított trolibuszok többsége lényegesen korszerűbb, mint a szovjet járművek voltak.

A felújított trolik egy része már közlekedik a városban, elektromos kijelző azonban – a használtan beszerzett Volvo és Mercedes buszokhoz hasonlóan – még nincs rajtuk. A BKK ugyanis a FUTÁR (Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer) kiépítését várja, akkor kerülnek majd a járművekbe az új, immár a központból irányítható, az ígéretek szerint folyamatosan naprakész információkat adó kijelzők.

"Az IK 412T és IK 435T típusú járművek a FUTÁR projekt részeként kapnak kijelzőket, az MAN NGE trolibuszok viszont, mivel a projektszerződés megkötésekor még nem voltak állományban, külön beszerzés keretében" – írta a BKV-figyelőnek a BKK. Közölték: az Ikarus típusok külső és belső utastájékoztató egységei a projekt járműszerelési ütemtervével összhangban kerülnek beépítésre a járművekbe.

"Szándékaink szerint a felújításra kerülő járművek - még ideiglenes vezérléssel - azonnal megkapnák új kijelzőiket, majd vezérlésüket fokozatosan vennék át a FUTÁR által szállított, érintőképernyős járművezetői kezelőfelülettel rendelkező fedélzeti egységek" – tájékoztatott a BKK. A FUTÁR várhatóan 2013 nyarának elejére fejezheti be a járművek új egységekkel történő felszerelését.

(Fotók forrása: Ik 435 - MTI, MAN - BKK, Ik 412 - olvasónk, Banovec Zoltán)

A tervek szerint 2015-re fejeződik be a Széll Kálmán tér átépítése – hangzott el egy keddi sajtótájékoztatón. A felújítást célzó korábbi, leginkább pénzhiány miatt meg nem valósult elképzelésekkel ellentétben a tér alapvetően megőrzi jelenlegi szerkezetét, továbbra is Közép-Buda legfontosabb közlekedési csomópontja marad, ám ezzel együtt városi térré is válik, legalábbis ezt ígéri a városvezetés.

A ma még Budapest egyik legnagyobb szégyenfoltjának számító tér átalakítására vonatkozó terveket kedden mutatták be az Erzsébet téri Desing Terminálban. A szeptemberben kiírt építészeti tervpályázatra 23 pályamű érkezett, közülük – 22 millió forint értékben – hetet vásárolt meg, illetve díjazott a zsűri. Az első díjat az Építész Stúdió Kft. és a Lépték-Terv Kft. munkája nyerte el.

A legtöbb pályamű – nyilván a források szűkössége miatt – nem számolt a Széll Kálmán tér radikális átépítésével, jobbára megmaradnak a villamosok és a buszok mai megállói, ahogyan a metrólejárat fölötti legyező alakú épület is. Az épülethez csatolt kisebb szárnyakat azonban várhatóan elbontják, amint elhangzott: megtisztítják a környezetét.

A rekonstrukció során egységes építészeti arculatot hoznak létre, akadálymentes átszállási kapcsolatokat alakítanak ki, a Várfok utcai buszmegállókhoz mozgólépcsőt építenek, átépítik a megállókat, elbontják a bódékat, megszüntetik a buszparkolókat és kerékpárral is átjárhatóvá teszik a teret.

A jövőben várhatóan a Volánbusz járatai is az egykori Moszkva térről indulnak, és ide érkeznek, kiváltva ezzel a szomszédos Széna téri megállókat. Utóbbiak parkosításával érnék el a környék zöldfelületeinek növelését.

Elegáns, visszafogott, friss, környezettudatos – így jellemezte a tér átalakításának terveit Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes, aki ugyanakkor megjegyezte, hogy a pályázatra nem érkezett olyan terv, amely a kiírásban szereplő valamennyi feltételnek megfelelt.

A tér funkcionálisan ma sem rossz, ugyanakkor lelakott, kényelmetlen, átgondolatlan – mondta a sajtótájékoztatón Vitézy Dávid, a projektet menedzselő Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója. Megjegyezte: a felújítással nő a tér használhatósága, a fonódó villamosoknak köszönhetően több villamos áll majd meg a Széll Kálmán téren.

A tér átalakítása mintegy 4 milliárd forintba kerül, ez részben a főváros saját forrásából, állami pénzből, illetve a fonódóvillamos-hálózatra elnyert uniós forrásokból áll össze. A konkrét tervek az év végéig elkészülnek, az építkezés ezt követően, várhatóan 2014 első felében kezdődik meg – legalábbis most ezt ígérik.

A "Kalef" átépítése legutóbb 2006-ban került komolyabban szóba, az akkori elképzelések azonban jóval nagyvonalúbbak voltak. A felszín alá vitték volna a buszok és a villamosok megállóit, fölöttük pedig - egy mesterséges domb építésével - közparkot terveztek kialakítani. Éppen ezek miatt az akkori terv körülbelül 30 milliárd forintos költségekkel számolt. 

(Látványterv: BKK)

Jövő májustól három hónapon keresztül áll forgalomba Budapesten az a 150 új Mercedes Citaro busz, amelyeket a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a főváros által kiírt pályázat alapján a VT Transman üzemeltet majd. A BKK nyolcéves szerződést kötött a szolgáltatóval.

A típus második generációjának Budapest az eddigi legnagyobb megrendelője, emiatt és a szűk határidő miatt a gyártó mindkét Németországi üzemében (Mannheimben és Ulmban) gyártják már a buszokat – mondta a keddi sajtótájékoztatón Ingo Fröhlich, az EvoBus Hungária Kft. Ügyvezető igazgatója.

A VT Transmannak 75 szóló és 75 csuklós buszt kell nap mint nap járatnia Budapesten, ezért a szolgáltató további 5 csuklós és 4 szóló buszt rendelt tartalékba, így a megrendelés 159 új buszról szól. Az első buszok márciusban érkeznek a fővárosba, ekkor kezdődik el a járművezetők képzése.

Az új buszok Euro 6-os környezetvédelmi besorolásúak, légkondicionáltak és alacsonypadlósak, a budapesti szabályoknak megfelelően zárt vezetőfülkével rendelkeznek, és térfigyelő kamerákkal is felszerelik őket. A szóló buszokon 66 férőhely (27 ülőhely), a csuklósokon 107 férőhely (35 ülőhely) lesz – sorolta Uray Dóra, a Mercedes Benz értékesítési vezetője.

"A busztenderről voltak viták, de közös pont volt, hogy Budapestnek új buszokra van szüksége" – mondta Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója. Hozzátette: a beszerzéssel nyugdíjba lehet küldeni a 25-26 éves "kohószökevény" Ikarusokat, bár mint megjegyezte: ezek a járművek megszolgálták az idejüket. A VT Transmannal kötött szerződéssel kapcsolatban a vezérigazgató elmondta: a járatkimaradásokat a BKK kötbérezni fogja, biztosítva ezzel a folyamatos üzemet.

Arról még nincs döntés, hogy pontosan mely vonalakon járnak majd az új buszok, de az biztos, hogy elosztják őket, hogy minél több vonalon legyen alacsonypadlós szolgáltatás. A 7-es buszcsaládon mindenképp járnak majd, és az 5-ös busz vonalán is lesznek új Mercedes buszok – tette hozzá Vitézy.

A VT Transman egyébként 17 gyártó (köztük a Solaris, az MAN, egyes hazai és török gyártók) buszai közül választotta ki a Mercedes Citarót; mint azt Dósa Mátyás, a szolgáltató cég ügyvezetője mondta: ezzel a minőséggel tudták vállalni a BKK-val kötött szerződésben foglaltakat.

"Sajnáljuk, hogy látszólag nem versenyben dőlt el a közbeszerzés" – jelentette ki Dósa, utalva arra, hogy a BKK pályázatára jelentkező három cég közül végül csak a VT Transman adott érvényes ajánlatot. A VT Transman beruházásának értéke mintegy 15 milliárd forint – hangzott el a sajtótájékoztatón.

Hosszas vita után fél döntést hozott hétfői rendkívüli ülésén a Fővárosi Közgyűlés a busztender ügyében. Ha úgy tetszik, a főváros kivonult az ügyből, a döntést a testület a BKK és a BKV igazgatóságára bízta.

Az ügynek megannyi szereplője van, és mindannyian különböző állásponton vannak. Jellemző, hogy Tarlós István főpolgármester - aki a közgyűlés ülése előtt hosszasan tárgyalt a Fidesz-frakcióval az ügyben - nem szavazott az előterjesztésről.

Az alábbiakban bemutatjuk az egyes álláspontokat.

Tarlós István

A főpolgármester nem látja biztosítottnak a tender pénzügyi fedezetét. A hétfői közgyűlésre eredetileg egy olyan előterjesztéssel készültek, amely kimondja: ha a 150 busz kiszervezéséhez többletforrásra van szükség, akkor azt a főváros nem tudja biztosítani. Ez a szövegrész végül kikerült a javaslatból.

Fidesz-frakció

A képviselőcsoport támogatja az úk buszüzemeltetési modellt. A Fidesz-KDNP álláspontja szerint a Fővárosi Közgyűlés a korábbi döntéseiben minden olyan keretfeltételt biztosított, amely alapján az igazgatóságok meghozhatják és meghozták döntéseiket.

BKV

Várszegi Gyula, a BKV igazgatóságának elnöke levelében arról tájékoztatta a főpolgármestert, hogy a 150 autóbusz külső üzemeltetése 3-3,5 milliárd forintos költségnövekedést okoz a BKV számára Várszegi ezt a társaság fix költségeinek magas arányával és változatlanságával indokolta. Várszegi szerint a kiszervezéssel járó létszámleépítés 500-600 millió forintjába kerül a BKV-nak.

BKK

A Budapesti Közlekedési Központ nem fogadja el a BKV költségszámítását; támogatja a buszkiszervezést. Vitézy Dávid vezérigazgató a kalkuláció alapvető hibájának nevezte, hogy noha a BKV-tól megrendelt autóbusz-üzemeltetési szolgáltatások 10 százalékot meghaladó mértékben csökkennek, a közvetett költségeket változatlannak tekintik, sőt egyes változókat is fix költségként próbálnak elismertetni.

Szakszervezet

Az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) szerint felmerült a veszélye annak, hogy BKV működésén spórolják meg a kiszervezés többletköltségeit. Az EKSZ vezetője szerint a munkavállalók és az utasok szempontjából is méltánytalan a helyzet, mert az igazgatóságok és a közgyűlés egymás között "tologatják" az ügyet, nincs felelős döntés.

MSZP

Az ellenzéki párt szerint a fővárosi busztenderrel kapcsolatban több a kérdés, mint a válasz, ezért elutasítják a szerintük pénzügyileg megalapozatlan döntést. Úgy vélik: az elképzelést "a közölt felszínes információk alapján érdemben még értékelni sem lehet".

LMP

A párt fővárosi frakciója szerint a mostani formában nem megoldás a BKV busztendere, új pályázat kiírására van szükség. Szerintük sikertelen az érvényesnek nyilvánított busztender, nem volt verseny a pályázaton, az egyetlen induló pedig drága volt. Az LMP szerint először meg kell teremteni a finanszírozást, utána lehet újra nekivágni.

Eredményesnek nyilvánította a busztendert a BKK és a BKV igazgatósága kedden. Ez azt jelenti, hogy jövőre 150 darab, alvállalkozók által üzemeltetett új Mercedes Citaro állhat forgalomba, kiváltva a régi Ikarusokat.

Az előminősítést követően egyedül a VT Transman adott be konkrét ajánlatot, amely 75-75 darab szóló és csuklós Citaro üzemeltetését vállalta. A tervek szerint az új járművek a belvárosban, Újpesten, Kelet-Pesten és Észak-Budán közlekednek majd.

A közbeszerzési kiírás szerint az új buszoknak alacsonypadlósnak kell lenniük, padlófűtéssel, klímaberendezéssel és kamerákkal kell rendelkezniük, és a legszigorúbb Euro5-ös környezetvédelmi normáknak kell megfelelniük.

Az, hogy az új autóbuszokat nem a BKV üzemelteti majd, tulajdonképpen kiszervezést jelent. Mint olvashattátok, az üggyel kapcsolatban nincs egyetértés.

Szakszervezeti vezetők szerint a kiszervezés valójában többletköltséget ró a BKV-ra, mert a buszüzemeltetésnek nemcsak közvetlen költségei vannak, hanem járulékosak is (telephelyfenntartás, vállalati költségek), amelyek továbbra is a BKV-t terhelik.

A BKK szerint azonban a kiszervezéssel pénzt takaríthat meg a főváros, már pusztán azzal is, hogy nem neki kell megvenni a 150 új buszt, amelyekre egyébként nincs is pénze. A BKK készített egy belső gazdaságossági vizsgálatot, amely szerint megéri kiszervezni ezt a 150 buszt.

Lássunk néhány érvet és ellenérvet!

A kiszervezés mellett szól:

- 150 darab vadonatúj, modern városi busz jöhet Budapestre,

- a fővárosnak, a BKK-nak és a BKV-nak nincs pénze új buszokra,

- az új buszok üzemeltetése nem a BKV-nak és a tulajdonos fővárosnak kerül pénzébe.

A kiszervezés ellen szól:

- ezek a buszok sosem lesznek a BKV buszai, azaz a mi buszaink,

- a járulékos költségek a jövőben is a BKV-t terhelhetik.