Megállapodott a BKV menedzsmentjével a sztrájkot hirdető tizenegy szakszervezet a 2009-es bérfejlesztésről hétfőn.
A Tömegközlekedési Dolgozók Független Szakszervezeti Szövetségének alelnöke elmondta, a sztrájkbizottság elfogadta a cégvezetés által kínált 5 százalékos bérfejlesztést és megállapodtak abban, hogy az év végi juttatásokat 45 ezer forintra emelik.
Nem lesz BKV-sztrájk
Bértárgyalás: Elmaradhat a BKV-sztrájk
A kötöttpályás szakszervezetek eddigi 7,5 százalékos követelésüket 6,5 százalékra mérsékelték a munkáltató ajánlatára reagálva.
Közeledtek az álláspontok a BKV-bértárgyaláson, miután a munkáltató egy százalékkal megemelte ajánlatát és a szakszervezetek is engedtek egy százalékot követeléseikből - közölték érdekképviseleti vezetők a szerdai egyeztetés után.
Nemes Gábor, a Tömegközlekedési Dolgozók Független Szakszervezeti Szövetségének szóvivője elmondta, hogy a munkáltató 3-ról 4 százalékra emelte az idei bérfejlesztésre tett ajánlatát, amelyre reagálva a buszos szakszervezetek egy százalékot engedtek az eddigi 8 százalékos követelésükből.
Hozzátette: a szerdai tárgyaláson megjelent Kocsis István, a BKV vezérigazgatója is.
Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke elmondta, hogy a kötöttpályás (HÉV, metró, troli, villamos) szakszervezetek az eddigi 7,5 százalékos követelésüket 6,5 százalékra mérsékelték a munkáltató ajánlatára reagálva.
A bértárgyalások pénteken folytatódnak.
(Hírszerző, MTI)
Újabb BKV-sztrájk lehet
BKV-sztrájk lehet január utolsó napjaiban, ezúttal azonban nem a buszosok, hanem a cég dolgozóinak, illetve tevékenységének egyaránt 60 százalékát lefedő kötöttpályás szakszervezetek szervezésében - tudta meg az MTI pénteken városházi és BKV-forrásokból.
Az érintett 11 érdekképviseleti vezető hétfőre egyeztetést kezdeményezett Kocsis István vezérigazgatóval, jórészt az általuk elhibázottnak tartott HÉV-kiszervezési terv kapcsán, illetve a dolgozók gazdasági és szociális érdekeinek, juttatásainak és munkakörülményeinek védelme érdekében.
Készek a sztrájkra
Gulyás Attila, a BKV-nál működő legnagyobb létszámú szakszervezeti szövetség elnökhelyettese, a metródolgozók szakszervezetének elnöke elmondta, hogy az egyeztetés eredménytelensége, vagy elmaradása esetén a munkavállalók érdekeinek megvédésére készek sztrájkot is hirdetni. A törvényi szabályozás szerint ha ez az egyeztetés hét napon belül nem vezet eredményre, sztrájkot is hirdethetnek - jegyezte meg.
Hozzátette, hogy várhatóan hétfő délelőtt folytatják a héten megkezdett bértárgyalásokat, ahol egyelőre még a múlt évi működési adatokat várják a cégvezetéstől. Hétfő délután pedig az általuk előkészítetlennek tartott HÉV üzletági kiszervezés lesz napirenden.
Érdekeket sért a kiszervezés
Az érdekképviseletek szerint nincs garancia arra, hogy a HÉV kiválásától pozitívvá válik a BKV közép- és hosszú távú gazdálkodása. Az viszont bizonyos, hogy egy ilyen lépés mind a BKV, mind a HÉV dolgozóinak gazdasági érdekeit jelentősen sértheti. Érdekesnek tartják azt, hogy egy olyan, számozás nélküli kormányhatározatra hivatkozva készíti elő a BKV vezetése a HÉV kiszervezését, ami a kormánydöntésként megjelölt napon, december 17-én meg sem jelent a Magyar Közlönyben. Az a 30 milliárd forint pedig, amit ez a kormányhatározat kilátásba helyezett a HÉV többségi tulajdonának megszerzése ellenében, aligha oldja meg a BKV gondjait.
Elmarad a csütörtöki BKV-sztrájk
Mégsem sztrájkolnak csütörtökön a BKV-s buszvezetők. Miután szerdai ülésén a kormány a BKV 40 milliárd forintos támogatásáról döntött, rendeződött a cég helyzete, ezzel okafogyottá vált a munkabeszüntetés.
Elmarad a BKV zömében buszos szakszervezetei által csütörtökre időzített félnapos munkabeszüntetés, jelentette be Nemes Gábor, a sztrájkbizottság szóvivője szerdán Budapesten a közlekedési vállalat vezetésével folytatott tárgyalás után.
A buszvezetők azért akartak sztrájkolni, mert a BKV vezetése nem tudta megszerezni a kívánt garanciákat a társaság anyagi gondjainak megoldására. A sztrájk hétfői bejelentése után azonban felgyorsultak az események. A keddi sajtóhírek még arról szóltak, hogy a BKV, ha a kívánt harmincmilliárd forintos garanciavállalást nem is, de tízmilliárd forintot kaphat.
Szerdán viszont még ennél is kedvezőbb döntés született a vállalat szempontjából. A kormányülésen úgy döntöttek, hogy a BKV 10+30 milliárd forintot kap az államtól, így a buszvezetők sztrájkja okafogyottá vált.
A szerdai döntés értelmében a vállalat 10 milliárdot (hitelkivásárlásra) valószínűleg idén már megkap, 30 milliárdot pedig jövőre.
(Index)
Jövő héten BKV-sztrájk?
Jövő hét csütörtökön tartanák félnapos munkabeszüntetésüket a BKV sztrájkot jelentő szakszervezetei, ha addig, pontosabban december 15-ig nem sikerül megegyezni a cég vezetőségével.
Nemes Gábor, a sztrájkbizottság szóvivője elmondta, ugyan érkeztek bíztató hírek arról, hogy a BKV vezetőségének sikerül forrásokat találnia a jelentős hiánnyal küzdő cég finanszírozására, de ha december 15-ig nem szolgálnak konkrétumokkal, akkor a sztrájkot megtartják.
A szóvivő elmondta 30 milliárd forint azonnali gyorssegélyre van szüksége a cégnek, hogy az idei és a következő évi tervezett hiányt pótolni tudják, és ne kerüljön veszélybe a BKV működése.
Nemes Gábor kitért arra, hogy a BKV-t előbb elérheti a műszaki-, mint az anyagi csőd: a vállalat járműparkja nagyon elöregedett; a naponta forgalomba kerülő 1200 buszból átlagosan 300 meghibásodik, ezek közül pedig mintegy harmincat nem is lehet a helyszínen megjavítani, azokat be kell vontatni a telephelyre.
A szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy a 2007-es adatokkal összehasonlítva idén 40 százalékkal több járatkimaradást regisztráltak.
A szakszervezetek öt pontban foglalták össze követeléseiket: szülessen törvényi szabályozás a városi közlekedés finanszírozásának rendezésére, az állam növelje a normatív támogatást és a finanszírozás átalakításával teremtse meg a cég stabil működését, a főváros vállalja át a BKV 80 milliárdos tartozásából keletkezett kamatterheket, vagy ennek megfelelő támogatással segítse a cég működését.
A követelések között az is megfogalmazódott, hogy a főváros ne a jegyárak növelésével pótolja a cég működéséhez hiányzó költségeket, hanem hozzon létre külön alapot, amely fedezetül szolgálhatna a BKV működéséhez.
(FigyelőNet, MTI)
Utolsó kommentek