UPDATE1: A BKV oldalán javítva lett a hiba, elérhetők az információk. Köszönjük!
Utasbiztosítás
UPDATE1: A BKV oldalán javítva lett a hiba, elérhetők az információk. Köszönjük!
Dulakodás és sokkoló a Deákon
Tisztelt BKV!!
Tegnap, 2008. január 10.-én, este 22:35 körül, a Deák téri metróállomáson, a 3-as metró peronjára vezető mözgólépcső alján három BKV-ellenőr ellenőrzött, amikor egy nagy darab részeg belekötött a nála három fejjel alacsonyabb nyugdíjas-forma ellenőrbe.
Lökdöste, rángatta - az utasok nézték, a kollégái próbálták kezelni a helyzetet. Sikertelenül, ugyanis mindegyik kisebb-gyengébb volt az inzultálónál, ráadásul egyikük a gyengébb nem tagja. Mikor a részeg már totál sarokba szorította a szerencsétlen ellenőrt, egy utas, egy vele egymagasságú-súlyú, hátulról leráncigálta az áldozatról a részeg embert, és ketten kezdtek tovább dulakodni.
Csakhamar birkózás alakult ki köztük, ám az egyik rossz fogási kísérlet után részegünk kiszabadult és tovatántorogni igyekezett. (A megtépázott ellenőr eközben arcát törölgette, fejét fogta, kollégái gyűrűjében vígasztalódott.) Dühöngőnk egérútja azonban rövid életű volt: a hős utas ugyanis kihasználta a szünetet, és miután zsbeéből elővette, néhány előkészítő, szakszerű és gyors mozdulat után egy sokkolót kezdett maga elé tartva sercegtetni, és a részeg után eredt. A kék elektromos kisülés sercegő hangjára a részeg megfordult, majd egyensúlyát vesztve majdnem ráaesett (pontosabban meglökte) a háta mögött várakozó utasra. Itt jött a metró, és felszálltunk rá.
Pusztán azt szeretném kérdezni, hogy normális-e, hogy egy európai főváros legforgalmasabb metrócsomópontján ("a" csomóponton), csaknem éjszaka, mindössze három ellenőr teljesít munkát, akik közül egy nő és egy nyugdíjas, továbbá hogy a metrórendőrség fogalma általában kimerül két cingár biztonságí őrben, akik általában a kijáratoknál cigiznek, és akiknek most hűlt helyük volt.
Azt már a rendőrségtől kérdezném meg, hogy normális-e, hogy bár budapesti vagyok, rendőrjárőrt húsz év alatt eddig kb. ötször láttam, nemhogy a metróban, hanem egész Budapesten, mikiözben az al-Kaida rendszeresen megfenyegeti Európát. Természetesen az mellékes, hogy ha véletlenül otthonhagyom a jegyemet, megbüntetnek, de azt hozzáteszik, hogy a tömegközlekedés is ugyanolyan szolgáltatás, mint pl. egy étterem vagy egy számítógépes üzlet, amiért fizetni kell (az érvet el is fogadom), de a fenti eset miatt erre most azt válaszolnám, hogy ha évi nettó 90.000,- HUF költök a tömegközlekedésre (feleségemmel együtt ez 180.000,- HUF), akkor elvárnám/elvárnánk, hogy ha valaki tombolni kezd a város közepén, ne az utasoknak kelljen kis híján meglincselni (ha már fizetek a "szolgáltatásért").
Zárójelben jegyzem meg, hogy ami a várost mentálisan jellemzi, az elképesztő: este 21.00 óra után 10 fiatalemberből 6 illuminált állapotban hangoskodik, és épp jön egy kocsmából, vagy megy egy kocsmába - ami persze nem bűn, csak a rendőrség és a BKV nem hajlandó erről (sem) tudomást venni.
Kérem, járjanak a fentebb leírtz eset után, nyilván több kamera is rögzítette, és vagy harmincan nézték.
Tisztelettel, Antal Péter
Másik:
Utazó õrök állják el az ajtót a büdös utasok elõtt
A BKV véget vet a hajléktalanproblémának. A cég tervet dolgozott ki, hogyan lehetne megszüntetni, hogy ápolatlan, koszos, büdös emberek ingyenes melegedõnek használják az éjszakai járatokat. A közlekedési cég utazó biztonsági õrökkel szortírozza a jeggyel rendelkezõ utasokat is - írja a Népszabadság.
A BKV hosszú évekig nem nézett szembe a jármûveit melegedõnek használó hajléktalanok okozta problémával. Februártól viszont biztonsági õrökkel igyekeznek betartatni az utazási szabályzatban foglaltakat, például azt, hogy az utas ruházatával és egyéb módon sem szennyezheti mások öltözetét és a jármûvet.
Regõczi Miklóstól, a BKV kommunikációs vezérigazgató-helyettese a Népszabadságban jelentette be, hogy a cég egy hónap múlva radikálisan új stratégiát vezet be az eddig fel nem vállalt konfliktus kezelésében. A hajléktalan potyázók februártól nem szállhatnak fel az éjszakai buszokra. Minden éjszakai járaton õrök vigyázzák a rendet és a kulturált utazási körülményeket, ha pedig a módszer beválik, nappal is kiküldik a biztonságiakat. Regõczi értékelése szerint a szigorítást nem a hajléktalanok ellen, hanem az utazási rend betartása, és elsõsorban a fizetõ utasok érdekében vezetik be.
A BKV megduplázza a jelenleg alkalmazott biztonsági õri gárda létszámát, 50-rõl 100-ra. A BKV-nál az a profi biztonsági õr kaphat éjszakai munkát - óránként 800-900 forintért -, aki sikeresen levizsgázik a szükséges kiegészítõ jegyellenõri, jegyeladási tanfolyamon is. Ez utóbbi átlagosan a jelentkezõk mindössze kétharmadának sikerül. Újra bevezeti az éjszakai járatokon az elsõ ajtós felszállást. A biztonsági õrök feladata lesz az új rend elfogadtatása is.
Az éjszakai jármûvön utazó õrök - buszonként akár 2-3 is - ugyanis csak azokat az érvényes, 350 forintos éjszakai jeggyel vagy bérlettel rendelkezõket engedik felszállni, akik megfelelnek az utazási szabályzatnak is: ruházatukkal és egyéb módon sem szennyezik mások öltözetét és a jármûvet. De nem szállhatnak fel az ittas és feltûnõen mosdatlan utasok sem, még akkor sem, ha van jegyük. A biztonsági emberek nem mérlegelnek, hogy ki a hajléktalan, s ki az, aki csak átmenetileg nem felel meg az utazási feltételeknek, annyi empátiával mégis kell rendelkezniük, hogy tudják, melyik elutasított ember kezébe nyomják azt a kis kártyát, amin az összes menhelyszálló címe és a segélyhívó számok rajta vannak. Az õrök nem büntetnek, nem igazoltatnak senkit, de akinek nincs jegye, azt nem engedik felszállni a jármûre. Jegyet náluk és a buszvezetõknél is lehet venni.
Forrás: index
Megbüntetik az ellenőrt, ha emberként viselkedik?
A történet egy nagyon kedves és a munkáját a végletekig precízen, emberiesen végző ismerősömmel történt meg. Ő nem HÉV vezető jegyvizsgáló, de sajnos azon a végzetes napon, amikor az emberi hülyeség megmászta nála a csúcsot, épp ezt a beosztást kellett teljesítenie. Maga a történet elég régi már: azóta a szabályok és sok más dolog talán megváltozott, de a történet lényege nem is ez: inkább az ellenőr és az emberség összefüggése, avagy lehet-e, kell-e, illik-e, hogy emberséges legyen egy ellenőr? A következő történet a vezető jegyvizsgáló szemszögéből kerül leírásra (a megállónevek nem biztos, hogy korrektek):
"Reggel 6.20 körül álltunk meg Szilasligeten. Láttam, hogy egy hölgy fut a szerelvény felé, magával vonszolva több kisebb gyermekét, nagyjából 100 méter távolságból. Megvártam őket, addig nem indítottam a szerelvényt. Majd elindultunk és én a kocsiban lévő utasok jegyét kezeletem. Így értem el szépen lassan a hölgyhöz. Kiderült, hogy nem volt jegye... Sajnos ez problémát jelentett, mint hogy a pénztár 6.00-kor nyitott azon a helyen, ahol ő felszállt. Erre ő azt mondta, hogy nagyon sietett a HÉV-hez, de nem tudott már jegyet venni, Így is éppenhogy elérte. Ezt ugyebár én is láttam és lévén nem vagyok egy szívtelen alak, nem büntettem meg. Adtam neki jegyet, de a jegyen a felszállás helyeként Gödöllö Palotakertet jelöltem meg, ahol nem volt pénztár, amikor arra járt a vonatunk, tehát olyan jegyet ki tudtam neki adni. Senki nem bukott egy forintot sem. Mondtam neki, hogyha jönnek a karszalagosok (fővizsgálók) később, akkor mondja azt nekik, hogy Palotakerten szállt fel. A szolgálatom a Cinkotára történő érkezéssel befejeződött, de én a HÉV-en maradtam egy másik kocsiban és így mentem hazafelé. Egyszercsak előre jött egy karszalagos és azt mondta, hogy gond van az egyik utas jegyével hátrébb és menjek vele. Ekkor már gyanítottam, hogy a hölggyel van a gond. Hátraértem és azt látom, hogy egy másik karszalagos fogja a hölgy jegyét, majd a hölgy arca felderül, ahogy meglát és a fejére csap: - Jaj, már emlékszem, ez az úr (rám mutat) mondta azt, hogy mondjam azt, hogy Palotakerten szálltam fel!... Így lebuktam, a karszalagosok előtt nyilvánvaló lett, hogy mi történt. Egy szép nagy összeget levontak a fizetésemből és természetesen a hölgyet is megbűntették. Nos azóta ha véletlenül jegyvizsgálónak kell állnom, CSAK a szabályokat veszem figyelembe. Ha nincs jegy, akkor helyszíni bírság, személyi igazolvány, leszállás a három opció."
Utastájékoztatási tanácsok
Hello BKV Figyelő!
Az utastájékoztatás javításáról írnék egy keveset. A BKV egyik legnagyobb rákfenéje, az utastájékoztatás, vagyis annak a hiánya. Persze áll előtte pár fontosabb dolog is - úgy mint borzasztó átszállások, takarítás hiánya, szervezetlenség -, de ez se egy lényegtelen téma.
Az utasokat 4 módszeren keresztül lehet tájékoztatni. Ezeket lehet két alcsoportba tenni. Egyrészről meg kell különböztetnünk az audális (hangi) és vizuális (képi) tájékoztatást. Ezeknek két típusa lehet: statikus (állandó) és dinamikus (változó). Persze az általam felsorolt lehetőségek előfeltétel a rendszeres karbantartás és frissítés. Talán sok ember számára túlbonyolítottnak tűnhet a rendszer, de semmiképpen sem felesleges. Gondoljunk csak a nagyothallókra, gyengénlátókra, vagy turistákra.
1) Vizuális tájékoztatás. Erre van szükség elsőképpen, hiszen a külvilágból érkező jelek köze 80 százaléka képi jel. Hogyan is lehet tájékoztatni az utast vizuálisan? Kezdjük a táblákkal. Mindenki találkozott vele a megállókban, viszont az utas ismeretlen környezetben csak megtippelni tudja, hogy hova is tud átszállni. Jó lenne tudni ezt már felszállás előtt, nem? Ugyanez érvényes a buszon található táblákra. Vagyis nem található, ugyanis az Ikarus 400-as család megjelenésével eltűntek ezek a táblák. Valószínűleg már beolvasztották, ugyanis az előkerülő régebbi Ikarus 200-as családon alig találkozni olyan busszal, ahol egynél több tábla található. Helyettük van kézzel írt A4-es lap, vagy régebbi táblák módosítása, például 239->139 letakart kiinduló állomással, papíron átírt viszonylatszámmal. Nem túl profi megoldás egy ekkora cégtől. Aztán emellett, vagy részlegesen felváltva használható dinamikus kijelző, mely az aktuális, illetve következő megállóról ad információt. Párás ablakú buszból elég nehéz megnézni a megálló nevét - amelyet nagyon helyesen feltüntetnek - pláne egy csuklós busz hátuljából. Ezeken a kijelzőkön ugyancsak fel lehet tüntetni az átszállásokat, és az időt. Erre jó példa a működő FOK-GYEM , vagy a Volvo buszok kijelzői. A dinamikus kijelző előnyei, hogy könnyen frissíthetőek, ha pótlóként használják a buszt, vagy az átszállási kapcsolatoknál történik változás. Például a metróépítés miatt nem áll meg mondjuk a Móricz Zsigmond körtéren a 18-as villamos. Fontos még, hogy a járműveken megfelelő távolságban legyenek elhelyezve ezek, ugyanis bentről is olvashatóaknak kell lenniük, illetve kintről is érdemes tudni , hogy milyen buszra szállunk fel. Ne kelljen a csuklós busz, hosszú villamos elejéhez rohangálni, hogy megtudjuk: milyen járat is ez. Valamint a jármű végére is kell elhelyezni egy tájékoztatós zemközt , hogy látjuk elmenni, akkor tudjuk milyen járatról maradtunk le. Külső, dinamikus kijelzőket is lehet alkalmazni - ilyeneket találhatóak a Csepeli HÉV-nél, a Boráros téren, illetve a 86-os vonalán - melyeken járat-információk lennének kiírva. A jelenlegi négy opció található meg. Vagy csak a következő indulásig számol vissza (már ha visszafelé számol, lásd metró), vagy túl sok értelmetlen információt ad (nem hiszem, hogy bárkit is érdekelne, hogy hány méterre van tőle egy busz, inkább az a fontosabb, hogy mikor ér oda). Vagy nem működik, vagy azt írja ki, hogy "Figyelje a menetrendet" Ettől eltérően ezeken a táblákon a járat számát lehet jelezni, illetve hogy mikorra várható. Külső esemény esetén kaphatnak az utasok tájékoztatást, hogy egy adott járat késik dugó vagy baleset miatt. Illetve akár a járműre várakozva lehet olvasni a BKV híreit, vagy akár hirdetőit.
2) Audális tájékoztatás. Másrendűként állandóan kell tájékoztatni az utasokat, például a megállók nevéről, illetve átszállási kapcsolatokról, valamint a végállomási indulás időpontjáról. ezután dinamikusan lehet információt adni az eltérésekről. Statikus lehet, amikor a kellemes női hang bemondja, hogy mikor indul a következő metró a végállomásról, vagy előre beprogramozva bemondják a megállókat. A dinamikus és statikus közti átmeneti állapot, amikor alacsonypadlós járműnél felhívják a figyelmet, hogy mozgássérült számára biztosítsák a szükséges helyet. Dinamikus tájékoztatás lehet, amikor elromlik a tájékoztatás, ekkor bemondja a sofőr a megállókat, illetve ne csak a körúti hangosbemondó próbáját hallja az ember, hanem mondják is be, ha baleset miatt nem közlekednek a villamosok.
A BKV megfogadhatná ezeket a tanácsokat, mivel ezek jóval több utast vonzanak, mint a jelenleg futó, értelmetlenül pénzt felemésztő kampányok.
Rocko
Utolsó kommentek