BKV-figyelő

Szombaton a BKV-figyelőn a BKV hatályos szerződéseivel foglalkoztunk. A nyilvánosan is elérhető listából kiemeltem közel húsz most is hatályban lévő szerződést, amelyet a rövid leírásból és a mellette feltüntetett árból érdekesnek találtam, és arra kértem az olvasókat, keressenek túlárazott, szerintük felesleges szerződéseket.

Ma a BKV egy terjedelmes közleményt küldött ki a sajtónak, melyben cáfolják, amit a BKV-figyelő le sem írt. A társaság a közleményben többször is leírja, hogy "a blog állításával ellentétben", "állítás látott napvilágot" holott ha figyelmesen elolvassák az eredeti bejegyzést, akkor mindenki számára egyértelmű és világos, hogy a blog nem állított semmi ilyet, csak a szerkesztő számára érdekes szerződéseket emelt ki a 67 oldalas listából. Kiemelte, de nem állította, hogy túlárazott, ahogy azt sem, hogy felesleges, bár azok után, hogy a társaság a közel húsz dokumentum közül csak négyet tudott megcáfolni, megmagyarázni, azt sem tartjuk kizártnak, hogy a többivel valóban gondok vannak.

Most pedig jöjjön a BKV közleménye. A zárójeles dőlt betűs rész azért került bele, hogy az olvasó is lássa, mi a valóság.

Szerződéskötés és üzemeltetés szakmai alapon, gazdaságosan

A BKV Zrt. mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető legalacsonyabb költségszinten - az alaptevékenység ellátásának sérülése nélkül - biztosítsa az utazóközönség kiszolgálását. A sajtóban azonban sajnos több esetben pontatlan állítások hangzanak el, ráadásul többségében olyan szerződések miatt próbálják a Főváros és a BKV mai vezetését pellengérre állítani, melyeket a BKV - mára büntetőeljárásba vont - korábbi, 2006 és 2009 közötti vezetői kötöttek.

A BKV Figyelőben több pontatlan állítás látott napvilágot. (Helyesen: Ebben a témában a BKV-figyelőn egy állítás sem látott napvilágot). Elsőként vegyük a cikk beharangozására használt állítást: a BKV Zrt.-nek nincs 2 milliárd forintos, vagy azt meghaladó tanácsadói szerződése egyik partnerével sem, a BKV Figyelő erre vonatkozó állítása hazugság, mely miatt a BKV helyreigazítást kért az Origo hírportál blogjától. (A BKV-figyelő a 2 milliárd forintot az eddig megkötött tanácsadói szerződések összegének összességére írta, és a félreértések miatt ezt egyértelműen ki is emelte). A BKV-nak volt ilyen szerződése, Antal Attila kötötte és mára büntetőeljárás van emiatt folyamatban, a szerződést évekkel ezelőtt a BKV felmondta. Ezt úgy beállítani, hogy 2012-ben is a BKV erre költ pénzt, ferdítés és kizárólag azt szolgálja, hogy a közvélemény szemében a BKV-t továbbra is pazarló nagyvállalatként állítsa be, miközben az elmúlt évtizedek legnagyobb szabású intézményrendszeri átalakítása és belső megtakarítási programja zajlik a cégnél, melynek a korábbi évek gyakorlatával ellentétben nem a tarifaemelés és a járatritkítás áll a fókuszába, hanem a belső megtakarítási potenciálok kiaknázása. (A bejegyzésben Antal Attila ezen szerződése még csak említésre sem került, tehát nem a BKV-figyelő ferdít, hanem a BKV sajtóosztálya).

Ugyanitt megjelent, hogy a BKV jelentős összeget költ madárriasztóra. A madárriasztó alkalmazása a BKV területén több szempontból is indokolt. Egyrészt a madárriasztóval infrastruktúrát védenek, hiszen a galambok komoly károkat okozhatnak a műszaki berendezésekben, másrészt az utasokat védik a galambok okozta kellemetlenségtől, a madarak ürülékétől. Mindezeken túl, esztétikai szempontból, és ami még fontosabb, higiéniai okokból is elengedhetetlen, hogy a BKV érintett területeit madárvédelemmel lássuk el, ezek jellemzően fizikai védelmet, tüskék telepítését jelentik.

A példák között szereplő szódavíz automaták üzemeltetésére 2006-ban az ingatlanhasznosítási szakterület kötött szerződést az ESMA Magyarország Kft.-vel. A szerződés nyilvántartásban feltüntetett becsült értékek nem a kifizetést jelentik, hanem - az indokolt esetben szigorú ellenőrzési feltételek mellett - a szerződésből maximálisan lehívható összeget. Ez a szerződésben a lehívásra vonatkozóan jogi kötelezettségvállalást nem jelent. A szerződésből évente átlagosan 2,5 millió Ft megrendelést adunk ki, a BKV dolgozói számára (járművezetők, karbantartók, stb.) jogszabályban előírt, munkavédelmi szempontból kötelező védőital-ellátás érdekében, tehát a szerződéses keretösszegként a cikkben szereplő 134 millió forintot az átlagos költés alapján 54 év alatt költi el a BKV. (Bár a BKV-figyelő egyáltalán nem sajnálja a szódavizet a BKV dolgozóitól, így közel a csődhöz illene eldönteni, hogy annak az évi 2,5 millió forintnak nem lenne-e jobb helye, már csak azért is, mert a legtöbb helyen a védőital a csapvízzel, télen pedig a meleg teával egyenlő).

A BKV Figyelő állításával ellentétben (Kiemeljük ismételten, hogy a blog ezen szerződéssel kapcsolatban nem állított semmit!) a 300 ezer forint értékű keretszerződés, amelyet 2008-ban kötött a BKV, nem egyszeri domain regisztrációt jelentett, ami alapján botrányosnak próbálták ezt beállítani, hanem az ár magában foglalta az internet havi előfizetési díját, a nevek bejegyzését, IP címek rezerválását, a tárterület biztosítását. Az ár 2008-ban volt aktuális, üzleti partnerek számára, amely köztudottan magasabb, mint ami otthoni használatra vonatkozik. 2009. január 1-től a BKV a Synergonnal áll szerződésben, így minden domain regisztrációval, internet-szolgáltatással kapcsolatos költség őket terheli, a velük kötött szolgáltatási szerződés keretében, tehát a szenzációként tálalt szerződés 4 évvel ezelőtti. (A listában "domain név regisztrálása" szerepelt, amiért egyértelműen sok a 300 ezer forint).

Szintén a blog kifogásolja az ún. kikötőszemlézést, de ez a szemle nem egy-két órás rátekintést, hanem vízből kiemelést és elszállítást is magában foglal. A szemlézésre vonatkozó szerződéskötés a hatóság által előírt feladatokra 39.300e Ft értékben pályáztatás útján történt 2011-ben. A munka lényege az, hogy ezek olyan közforgalmú kikötők, amiket a BKV köteles üzemeltetni és mint ilyen, hatósági engedély szükséges a működtetésükhöz. A kikötőket a hajózási hatóság előírásai szerint 10 évente le kell vizsgáztatni, illetve meder- és parthasználati díjat kell fizetni. Ez az összeg a szemlén kívül tartalmazza a kikötők rögzítését, pótlását, elszállítását, vízből való kiemelését, szárazon történő festését, karbantartását, javítását, majd az ezt követő vizsgáztatást, a szemléztetést és az eredeti helyre történő visszaállítást. Ezek a kikötők a saját hajók üzemeltetéséhez szükségesek, ugyanakkor az sem mellékes, hogy a hajózás évente mintegy 30-40 milliós nyereséget termel a BKV-nak (részben kikötők bérbeadásából). (A listában parti szemle szerepel, amiért egyértelműen sok a 40 millió forint).

A BKV Zrt. a korábban kötött szerződéseket folyamatosan felülvizsgálja, szükségességüket ellenőrzi. Például a szintén hivatkozott, még 2007-ben Antal Attila által kötött Kontakt Busz Kft-vel határozatlan időre kötött szerződés megszüntetése folyamatban van, évek óta nem történt kifizetés erre a szerződésre. Nem minden szerződés mondható fel rögtön: például egyes szerződések esetében a garanciavállalások, jótállások miatt van még hatályban szerződés, de ez nem azt jelenti, hogy az évekkel ezelőtt kötött szerződésekre ma is kifizet összegeket a BKV.

A BKV Zrt. minden dolgozója és vezetője felelősségteljesen, legjobb szakmai megítélése szerint dönt, amikor valamely feladat ellátására külső partnerrel köt szerződést, a korábbi szerződéskötési gyakorlatot a társaság vezetése felszámolta. Egy BKV-hoz hasonló méretű gazdasági társaság életében mindig lehet olyan szerződéseket találni, melyek a valós háttér ismerete nélkül szenzációként állíthatók be. A BKV több ezer járművet üzemeltet, a legkisebb alkatrész beszerzésére vonatkozó keretszerződés is tízmilliós nagyságrendű lehet. Kérjük, mielőtt valaki szenzációt próbál gyártani ilyen témában, kérdezzen, válaszolni fogunk - a BKV Figyelő ezt elmulasztotta, ehelyett hazugságokkal vezeti félre a közvéleményt. (A BKV-figyelő a mai napig várja a BKV és a BKK válaszát a szabályellenes jegyellenőrzési rendszerrel kapcsolatban egy hónapja feltett kérdéseire. A sajtó tapasztalata az, hogy sem a BKV sem pedig a BKK nem szeret a számukra kényes témákra válaszolni, helyette húzzák az időt, amíg a téma körül elszáll az érdeklődés.)

A fenti képet olvasónk, Csilla találta az Urbanista blogon. Mint az a felvételen tökéletesen látható, a BKV térképésze Budapest új tömegközlekedési térképéről lefelejtette a Szentendrei HÉV Tímár utcai megállóját. Bár az elírások, hazugságok és megállócserék rendszeresek, a Budapesti Közlekedési Központ hónapokkal ezelőtt ígéretet tett arra, hogy a minőségbiztosítási rendszert felülvizsgálják, hogy többé hasonló hibák ne fordulhassanak elő. Elnézve az új térképet, melynek darabja több, mint 10 ezer forintba került, ez nem igen sikerült.

Ezek után kíváncsian várjuk a BKK ingyenes tömegközlekedési zsebtérképét, mellyel nyilvánvalóan a BKV-figyelő ingyenes kiadványát szeretnék megtorpedózni.

Ma este az RTL Klub híradójában is bemutatták azt a képet, melyen egy BKV ellenőr két közterület felügyelő társaságában dohányzik, és amit elsőként itt a BKV-figyelőn láthattak az utasok. A csatorna megkereste a közterület-felügyeletet és a BKV-t is, és megtudták, hogy minden szabályos, ami a képen látható. Azt is megtudtuk, hogy dohányozni csak a padkától számított két méteren belül nem szabad, tehát az érintett megállónak akár a közepén is rá lehet gyújtani, csak kérdés, hogy akkor mi értelme van így a törvénynek. Íme a videó:

Pénteken a "Sem tartózkodó sem illemhely, így dolgoznak a BKV-s biztonsági őrök" címmel megjelent bejegyzésemben a Kispest Kossuth téren tapasztalható állapotokra hívtam fel az olvasók, valamint az illetékesek figyelmét. A bejegyzésben többek között arról számltam be, hogy az 50-es villamos megállójában álló biztonsági őrök embertelen körülmények között kénytelenek dolgozni, ugyanis sem tartózkodó, sem WC nem található a közelben.

Gondolom senkit nem lep meg, de a BKV ezt is meg tudta magyarázni, és szerintük minden a legnagyobb rendben van. WC-t a Határ úton találnak, a csomagjaikat pedig a Nagyvárad téren tudják elhelyezni a biztonsági őrök. A WC-t valószínűleg csak 4 óránként tudják használni, kétlem, hogy az óránkénti 5 perces pihenő alatt megjárják az utat:

Tisztelt Gál Mihály!

A BKV Zrt. az alábbi tájékoztatást adja a megkeresésével kapcsolatban:

Mivel a bejelentés sajnos konkrét időpontot nem tartalmaz, ezért egyéni felelősségre vonásra nincs lehetőség azon biztonsági őrökkel szemben, akik jegyellenőrzés helyett beszélgettek, nevetgéltek.

Kőbánya-Kispest buszpályaudvar valamint a metró végállomás átépítési ideje alatt az 50-es villamos és a136E jelzésű autóbusz a Kossuth tértől metró-pótló járatként is közlekedik. A Kossuth téren a biztonsági őrök feladata, hogy az ott felszállók jegyét érvényesítsék, így azokkal a jegyekkel az utasok a metrót is igénybe vehetik, új jegy felhasználása nélkül.

Bizonyára még emlékeztek arra a bejegyzésre, melyben egy Facebook bejegyzés nyomán a metrók ajtajai fölé kihelyezett új matricákat kritizáltuk. A kritika tárgya az volt, hogy a 2-es metró szerelvényeire kiragasztott matricán két állomást felcseréltek. Így:

A BKV akkor azt a tájékoztatást adta, hogy a rossz matricák csak a 2-es metró bizonyos szerelvényeibe lettek kiragasztva, de azokat azonnal javították. Mára teljesen bizonyossá vált, hogy nem csak a 2-es metró, hanem a 3-as metró összes szerelvényébe ki lettek ragasztva a hibás matricák, és azokat egyszerűen átragasztották. Ezt bárki megnézheti a saját két szemével.

A BKV miért félt bevallani ezt a hibát? Miért próbálták szépíteni a dolgot, és miért állítottak olyasmit, amiről ők is tudták, hogy nem igaz? A BKV rendszeresen számon kéri a BKV-figyelőn, hogy pontosan és korrektül tájékoztassa az olvasóit, és fontosnak tartják, hogy a bejegyzésre küldött válaszaik is megjelenjenek. De így hogyan amikor engem és titeket is félrevezetnek…

(Szerencsére annyit sikerült elérnünk, hogy az illetékes már nem dolgozik a cégnél, és a minőségbiztosítási rendszert felülvizsgálják, tehát a panasz eredményes volt.)