BKV-figyelő

Alább két babakocsis kismamákkal történt esetet olvashattok. Az első történet főszereplője KZS, aki a 3 éves és a 18 hónapos kislányaival próbált meg felszállni a 82-es trolira. Már ekkor látszott, hogy a trolivezető vagy vak, vagy nem szereti a babakocsis anyukákat, ugyanis még fel sem szálltak, de ő már csengetett. Leszállásnál olvasónk letette a nagyobbik lányát, majd visszament a babakocsiért, de legnagyobb meglepetésére az ajtók bezáródtak, ő a buszon maradt, a 3 éves lánya pedig a megállóban üvöltött:

Tisztelt BKV Zrt!

2011. október 21-én pénteken délután a 82-es troli vonalán, a Mogyoródi úti megállóban 16.óra 7 perckor szerettem volna leszállni a járműről két kisgyerekemmel. Az egyik 3 éves múlt, a másik 18 hónaposan még babakocsiban utazik. A vezető már a felszállásnál is jelezte, hogy becsukná az ajtót, de én akkor még a babakocsit próbáltam felrakni a járműre. Leszállásnál azonban leraktam a "nagyobbik" lányomat, és fordultam vissza a babakocsiért, amikor is a kollégájuk úgy döntött, befejezettnek tekinti a le és felszállást (jelzem, a megállóban állt egy 40es férfi, aki felszállásra várt), és becsukta az ajtót. Így hát a hároméves gyerek lent üvöltött, én meg fentről próbáltam őt megnyugtatni, mondanom sem kell, sikertelenül. A sofőr elkezdte a kiállást a megállóból, mire végre az utastársak jelezték, hogy álljon meg.

Olvasónk, Gábor, október 21-én a 83-as trolibuszon utazott. A 613-es számú busz második ajtaja a Kálvária térnél annak ellenére nem nyílt ki, hogy az utasok jelezték a leszállási szándékukat, és többen várakoztak az ajtó előtt, hogy felszállhassanak. A trolivezető semmilyen tájékoztatást nem adott az utasoknak arra vonatkozóan, hogy az ajtó miért nem nyílik, inkább a fülkében ücsörögve nézte, ahogy a leszállni szándékozó utasok átverekedik magukat a tömegen az első ajtóig, és megküzdenek a felszálló utasokkal. Olvasónk kulturáltan megjegyezte, hogy "ki kellene nyitni a középső ajtót is", aminek anyázás lett a vége:

Tisztelt BKV-figyelő!

Ma reggel 7:55-kor az Orczy térről induló 83-as trolibuszon utaztam a Kálvária térig. A 613-as sorszámú jármű középső ajtaja a megállóba érkezés után, annak ellenére, hogy a leszállás jelzőt többen is megnyomták, illetve a reggeli csúcsforgalomban egyaránt zsúfolt troliról, illetve a tömött megállóból is rengetegen szerettek volna le-és felszállni, a troli vezetője a sem az ajtót nem nyitotta ki, sem pedig tájékoztatást nem adott arról, hogy az ajtó miért nem nyílik.

Az alább olvasható történet az, amiben nehéz igazságot tenni. Megértem a buszvezető cselekedetét, hiszen jogos elvárás, hogy a buszon olyanok ne utazzanak, akik nem felelnek meg az utazási feltételeknek. Ugyanakkor megértem az utas reakcióját is, hiszen ha mínusz van, talán nem az a legjobb megoldás, ha a buszon utazó részeget egyszerűen csak ledobjuk a buszról (főleg ha semmi kárt nem okozott), mert mág meg is fagyhat. Azt nen értem, hogy indulásnál a busz vezetője miért nem cselekedett? Miért nem az Örsön tette le a buszról emberünket?

Tisztelt BKV!

A mai napon 2011.10.16-án (vasárnap) tanúja voltam egy igen megdöbbentő szituációnak, ami az egyik sofőrük és egy illuminált állapotban lévő utas között zajlott.

A járat amin utaztam a 85 viszonylaton közlekedő első generációs (sárga kapaszkodós) Volvo 7700 típusú autóbusz, a vezetőállásban lévő OTE készülék kijelzőjéről az alábbi információkat olvastam le (V850F12) a jármű az Örs vezér téri végállomásról indult Kőbánya-kispest felé 23:06 perckor.

A busz vezetője, 2011.10.16-án 23:13 perckor Csősztorony megállónál észrevette, hogy az egyik utas -illuminált állapotából kifolyólag- eldőlt ülő helyzetéből, egyszerre két ülőhelyet is elfoglalva. (a másik ülésen senki nem ült)

Meztelen férfi riogatta az utasokat a budapesti Nagykörúton közlekedő 4-es villamoson - számolt be a Hír24 egyik olvasója. Az eset még hétfő délután történt, a Corvin negyed és a Boráros tér megállók között.

A Hír24 beszámolója szerint a férfi, miután felszállt a járműre, egy ideig mereven bámulta a padlót, majd az utasok döbbent tekintetétől kísérve hirtelen megszabadult a ruháitól és pucéran kezdett szaladgálni a járművön. Ezt követően a földre vetette magát, egy darabig egy helyben feküdt, utána felállt, felöltözött és tovább nézte a padlót.

Az alábbi levélben említett sofőr valószínűleg jó eséllyel pályázhatna "Az év pofátlan BKV-sa" címért, ha osztanánk ilyet. Ami kiemelkedővé teszi teljesítményét, az az, hogy mindezt egyetlen szó nélkül érte el. Kiállt a forgalomból, azonban arra sem vette a fáradtságot, hogy ezt közölje az utasokkal, vagy hogy két szót szóljon az őt kérdezgető, semmit nem értő tömeghez. A fizető vendég teljes ignorálása persze egyetlen civilizált társadalomban sem elfogadott eljárás, de nálunk ilyen is van. Legyünk optimisták: különleges helyen élünk!

Tisztelt BKV-figyelő!

Felháborító esetet szeretnék megosztani a blog olvasóival. Ma - szeptember 16-án - reggel 7. 35 perckor szálltam fel a a 927-es jelzésű régi típusú 74-es trolira a Wesselényi utcai megállónál. Jó sokan voltunk utasok, mert a járműre 20! percet vártunk, így az rettenetesen zsúfolt volt. El is jutottunk a következő megállóig, az Almássy térig, ahol le-és felszálló utasok is voltak bőven. Majd, miután a vezető bezárta az ajtókat, nem indult el. Mindenki feszülten várakozott, a troli állt a megállóban.