BKV-figyelő

Olvasónk, Éva nem mindennapi esetet írt meg a BKV-figyelőnek. Kedden 11 óra körül a János Kórháznál egy pizsamás, papucsos bácsira lett figyelmes a buszmegállóban. Szinte biztos volt abban, hogy az illető a kórházból szökött meg, úgyhogy a segítségére indult. A bácsi zavarodott volt, lökdöste, ezért a kórháztól kért segítséget. Sajnos az idős úr a közben megérkező 22-es buszra felpattant, így a betegszállítók kiérkezése előtt elhagyta a helyszínt. Olvasónk hiába szólt a buszvezetőnek, hogy az illetővel valami nincs rendben, elindult a Széll Kálmán tér felé.

Kedves BKV-figyelő!

Ma, 11.15-én délelőtt 11 óra körül a Szent János Kórház villamosmegállóban egy bácsira lettem figyelmes, aki a meglehetős hideg ellenére pizsiben papucsban sétált. A jelentős gyalogos forgalom ellenére senki nem törődött vele. Miután valószínűnek tartottam, hogy valamelyik közeli kórházból lépett meg, próbáltam vele szóba elegyedni, esetleg meglesni a csuklóját, van-e rajta karszalag.

A bácsi totál zavart, ellenséges és agresszív volt, igyekeztem meggátolni, hogy lelépjen, közben felhívtam a Kútvölgyi főnővérét, hogy küldjön le egy betegszállítót, hátha többre megyünk (nekem egy bringát is kellett tolnom, így nehezített volt a mozgásom). Közben a bácsi nekem lökte a bringát és felszállt az éppen beálló 22-es buszra. Kértem a sofőrt, hogy ne induljon tovább, hívtam segítséget, ez a bácsi valamelyik közeli kórházból lépett meg, nem kellene nagyon elvinni.

A sofőr viszont egyre csak azt hajtogatta, hogy neki indulnia kell, és így is tett, fedélzetén a zavart, pizsamás bácsival. Én felhívtam a 112-t, és tájékoztattam őket, megígérték, hogy szólna a Moszkva (bocsánat, Széll Kálmán) téri kollégáknak. Remélem valaki megtalálta a bácsit még mielőtt nagyobb baja esett volna. Nagyon megdöbbentő volt látni, hogy kb 5 fokban valaki pizsamában papucsban sétál az utcán, és senki nem próbál segíteni.

Éva

A fenti képet olvasónk, Péter készítette november 5-én a 182/184 busz vonalán. Mint az a felvételen is látható, az Ikarus busz hátsó ajtajánál a lépcső mellett egy nagy lyuk tátong. Feltételezem, hogy nem a garázsból való kiállás után kezdett rozsdásodni, és lyukadt ki, éppen ezért sem értem, hogy ilyen busz hogyan kerülhet ki a garázsból.

Olvasónk, Attila a születésnapját feleségével együtt a pomázi kastélyban ünnepelte. Mivel pillanatnyilag nincs autójuk az utat BKV-val tették meg, nem kis bosszúságok árán. Az odavezető úton elhajtott mellettük a busz, így 30 perccel tovább tartott az utazás, visszafelé pedig akkorát fékezett a busz, hogy a csomagjuk az ajtó és a lépcső előtt landolt:

Kedves BKV-figyelő!

Történt a minap, hogy párom meglepett egy hosszú hétvégével félévszázados évfordulóm alkalmából a pomázi kastélyban. Mivel újpestiek vagyunk, és pillanatnyilag nincs autónk, az időjódok meg beígérték a korai telet, így biciklivel nem mertünk útnak indulni, maradt a BKV.

Az indulást október 13., csütörtökre terveztük. Az egyik ismert Útvonaltervezővel megnéztem, hogyan is menjünk. Idézem: 96 busz 9:57 Felszáll Bucka utca… Ezzel csak az volt a baj, hogy mikor kiértünk a megállóba, kiderült a kihelyezett menetrendből, hogy hétköznap 10:01-kor indul a busz a megállóból. Ez abból a szempontból, hogy amúgy is később indultunk el, már nem volt érdekes… A következő busz 10:31-kor jön a tábla szerint. Talán egy picit hamarabb is jött. Nem is baj - gondoltam -, legalább elérjük a Tungsramnál a 204-est. Megnéztem a menetrendet: 10:33-kor kell jönni. Tehát mindjárt. Közben a váróban volt egy plakát, ahol kávét reklámoztak. Épp azt beszéltük meg, hogy hogyan lehet olyan szépen tálalni, amikor 10:36-kor elhúzott mellettünk a busz. Persze nem láthattuk, hogy jön, mert háttal álltunk. Nem is hallhattuk, mert a Váci út annyira forgalmas, hogy a nagy zajban nem lehetett észrevenni. Ráadásul egy halkabb típus volt. Feldühített a dolog, mert félóránként jár, így elég sokat kellett várni a következőre. Miután volt időm a következő busz érkezéséig, felhívtam a BKV közönség szolgálatát. Közöltem: panaszkodni szeretnék. Elmeséltem a történteket. A hölgy elmondta, hogy ha nem egyértelmű az utas szándéka, vagy nem veszi észre az utas, hogy ott a busz - mint a mi esetünkben - meg kell állni, akár dudálnia kell, hogy az utas ha akar, fel tudjon szállni. Nos, ez most nem történt meg. (Zárójelben jegyzem meg, hogy pár éve a Fóti úton jártam így. Ültem a félóránként járó 96-os buszmegállóban, és olvastam. Mire észrevettem, hogy az aluljáróból előtűnik a busz, már el is húzott.)

Olvasónk, Miki, a pénteken publikált pozitív hangvételű bejegyzésünk után döntött úgy, hogy most vasárnapi tapasztalatait megosztja veletek. Az alábbi történet főszereplője a 124-es busz vezetője, aki olvasónk szerint a lehetőségekhez képest maximális odafigyeléssel végezte a munkáját, és több ponton is odafigyelt arra, hogy a buszán utazó emberek kellemesen érezzék magukat. Úgy gondolom, hogy az ilyen hétköznapi esetekről is meg kell emlékezni, így lehet ugyanis ösztönözni a BKV dolgozóit a jó cselekedetre, az utasokat pedig arra, hogy a jóra is figyeljenek fel, ne csak a rosszra. Íme a levél:

Kedves BKV-figyelő!

A pénteki posztot olvasva ugrott be egy most vasárnapi történet, amiben noha semmi rendkívüli nem történt, mégis összességében feltűnt, hogy milyen is az, amikor normálisan áll hozzá valaki a munkájához. Végül a pénteki, jó fej garázsmenetes buszos adta az inspirációt, hogy a magam történetét megírjam - aztán ha úgy érzed, nem üti meg az "érdemes szólni róla" szintjét, hát legfeljebb nem közlöd.

Olvasónk, Endre egy pozitív történetet osztott meg velünk. Alább olvasható levelében egy igen jófej buszvezetőről ír, aki a belső sávból kiállva tájékoztatta, hogy rossz helyen várja az éjszakai buszt, majd felajánlotta, hogy elviszi. Útközben további utasokat vett fel a garázsmenetes járat:

Tisztelt BKV-figyelő!

A blogját olvasva sajnos azt veszem észre, hogy a leadott esetek többsége sajnos negatív, de én most szeretnék egy kis pozitív történettel hozzájárulni a teljes képhez.

2011. Október 30-a hajnalán egy III. kerületi szórakozóhelyről tartottam hazafelé Zuglóba. Előzetesen mindent megnéztem az interneten, ezért tudtam, hogy az első járat ami nekem kell az a 901-es éjszakai járat amit legkönnyebben a Flórián téren tudok becserkészni.A szórakozóhelyről körülbelül az utolsó éjszakai járat megállóba érkezésének ideje előtt 10 perccel indultam el. A Kiscelli utcánál úgy láttam, hogy most már ideje kocogásba majd futásba váltanom mert nem fogok odaérni 4 óra 2 percre. Na igen de itt jön a bibi, hogy még soha sem utaztam a 901-es járattal így azt sem tudtam, hogy melyik megállóban áll meg téren. Lesz ami lesz alapon kiválasztottam azt ami az útvonal alapján nyilvánvalóbbnak tűnt( Vörösvári út,az áruházzal szemben) és igyekeztem odaérni. Nagyjából 2 perccel a határidő előtt ott is voltam majd vártam a buszt.