BKV-figyelő

Elsőként a Budapesti HÉV Zrt. létrehozását javasolja a BKV vezetése, amelyben a BKV mellett a Máv-Start és a Volán is részt venne, áll abban a javaslatban, amelyet a város vezetése hétfői ülésén megtárgyalt. A terveket kocsis István, a BKV vezérigazgatója ismertette.

A BKV 2008-as költségszerkezetét ismertetve Kocsis István vezérigazgató a kabinet hétfői ülésén elmondta, hogy a tavaly kiadott 130 milliárd forint 44 százaléka bérre, 16 százaléka üzemanyagra, 12 százaléka az értékcsökkenés pénzügyi leírására (azaz amortizációra), 5 százaléka pedig kamatkiadásokra ment el.

Ez azt jelenti, hogy - ezen nehezen befolyásolható tételeken túl - a költségek egyötöde az, ahol valamilyen módon költségmegtakarítást lehet elérni. Ilyen takarékossági intézkedés lehet a cégstruktúra átalakítása, kisebb költséggel működő, holdingszerkezetű szervezetté.

Az átalakítási javaslatot a Közlekedéstudományi Intézet, a Corvinus Egyetem, a Műegyetem, szakértő cégek és civil szervezetek bevonásával készítette elő a társaság. A holdingrendszer kialakításának célja a legkisebb költség elvének érvényesítése, a társaság által végzett közel ezer résztevékenység újragondolása.

A vezérigazgató jelentősen, 350 fővel csökkenteni kívánja a mintegy 850 fős központi szervezet létszámát is. A holdingcéghez tartozó leányvállalatok önálló jogi személyek lennének, feladatuk az egyes közlekedési eszközök üzemeltetése, karbantartása.

Elsőként a Budapesti HÉV Zrt. létrehozását javasolja a BKV vezetése, amelyben a BKV mellett a Máv-Start és a Volán is részt venne. Emellett a BKV Autóbusz Zrt., a BKV Kötöttpálya Zrt., a BKV Metró Zrt., a BKV Trade Zrt., a BKV Felújítási Zrt. és a közlekedésszervezésért felelős BKV Szolgáltató Központ Zrt. létrehozását tartalmazza a javaslat.

Kocsis István szerint a folyamatok újraszervezésével évi 4-5 milliárd forint költség takarítható meg, és átláthatóbb, gyorsabb reagálóképességű szervezet alakítható ki. A leginkább elöregedett buszok cseréjére is javaslatot tett a vezérigazgató, ehhez hosszú távú bérleti konstrukciót dolgoznának ki.

A Főpolgármesteri Kabinet első olvasatban tárgyalt a beszámolóról, és a bemutatott konstrukció előzetes, elsősorban pénzügyi vizsgálatára tett javaslatot. Elhangzott: ebben a kérdésben kulcsfontosságú lehet a Főváros hitelminősítését végző nemzetközi auditorcégek véleménye. A szükséges döntéseket a 2009-es üzleti terv elkészítéséig kell meghozni. A kabinet várhatóan két-három hét múlva tárgyal újra az átalakítási tervekről.

(Index)

Fenti cím akár a Szóvicc blogon is elférne, főleg a post előzményeivel együtt, amolyan szójátékként. Történt ugyanis, hogy december 29-én panasszal fordultam az ÁNTSZ-hez, melyből postot is készítettem „Szarban úszik a Bocskai úti aluljáró” címmel. Ebben a postban képeken mutattam be, hogyan néz ki a 4-es csodametró egyik állomásához épített aluljáró. A postra az ÁNTSZ és az FKF is e-mailben reagált, utóbbit „Kitakarították a Bocskai úti aluljárót” címmel tettem közzé. Levelében az FKF leírta, hogy az aluljárót kitakarították, kifertőtlenítették, és ígéretet ettek arra, hogy kitalálnak valamit, hogy a hajléktalanok többé ne rondíthassák tele az aluljárót, és az üzleteket. Ígéretüket betartották:
 

Az ügyintézés menetéről, gyorsaságáról a BKV példát vehetve. Ezúton köszönöm az ÁNTSZ és az FKF Zrt. együttműködését!

Szia!

Azért írok, mert szemtanúja voltam 2008.12.31-én reggel 7 óra körül az 1-es villamoson egy ellenőri túlkapásnak. Egy fiatal srác bliccelt és a következő megállónál leszállt (Hős utca) erre az ellenőr belerúgott. Egy másik fiatal utas számon kérte, hogy miért kellett ez erre vele elkezdett kötekedni. Az ellenőr száma 182,ezt jegyeztem csak meg.

Klassz az oldalad további sok sikert hozzá!

Üdv: Kriszti

Az alant található levelet ma éjszaka küldtem el az ÁNTSZ-nek. A téma csak részben BKV-s, de szerintem helye van itt a blogon, hisz a hajléktalanprobléma az egész városra, így a BKV-ra is kiterjed:

Tisztelt ÁNTSZ!

2008. december 28-án, vasárnap jártam a 4-es villamos Fehérvári úti végállomásán (Bocskai út) ahol a 4-es metróhoz épített, már megnyitott aluljárón keresztül közlekedem.

Már írtam arról a blogomon, hogy az aluljáróba beköltöztek a hajléktalanok. A helyzet mára annyira eldurvult, hogy az ott lakó emberek az üzleteknek kialakított helyiségekben alszanak, és oda végzik kis és nagy dolgukat is, ami undorító, büdös és fertőző is. Ha valaha megépül a 4-es metró, valószínű, hogy ezen a helyen egy üzlet nyílik majd. Trafik, ruhás üzlet, büfé, még nem tudni, minden esetre a csatolt kép kitűnő reklám a bérlőknek, és a leendő vásárlóknak egyaránt. A legnagyobb probléma az, hogy az urak a folyós és a szilárd végterméküket is egy helyre ürítik, így napról-napra egyre nagyobb barna lé folyik az aluljáró közele felé.

Tisztában vagyok vele, hogy nincs mindenkinek lehetősége fűtött szobában, ágyban aludni, ezért egyáltalán nem zavarnak a hajléktalanok, még az aluljáróban sem, nekik is kell aludniuk valahol, de nem hinném, hogy a képen látható állapotot nekem el kellene viselnem. Egyáltalán nem elfogadható, hogy állatra hasonlító emberek ilyet művelnek bárhol a városban.

Bízom benne, hogy az aluljárót rövid időn belül kifertőtlenítik, kitakarítják, és az üzleteknek fenntartott helyet lezárják.

Levelemről és a csatolt képekről másolatot küldtem az önkormányzatnak, és a DBR metrónak is.

Rendszeres BKV utasok már valószínűleg kitapasztalták, hogy mikor, merre lehet ellenőrökkel találkozni. Sajnos a rendszer nagyon átlátható, és vannak olyan vonalak, ahol szinte sosincs ellenőrzés. Vajon ezeken a vonalakon megéri megvenni évente majd’ 100 ezer forintért a bérletet, vagy kifizetődőbb néhány alkalommal helyszíni bírságot fizetni?

Tisztelt BKV, Kedves BKV Figyelő Blog!

Naponta használom a BKV által nyújtott szolgáltatást, utazok buszon, metrón, földalattin és villamoson, napi rendszerességgel "csak" villamoson és buszon, munkába menet és hazafelé is.

Az elmúlt fél évben azt tapasztaltam, hogy nem nagyon láttam ellenőröket se a buszon, se a villamoson. Emlékeim szerint csak 2-3 alkalommal találkoztam ellenőrrel, a fél év során megtett kb. 4-500 utazásomból, az átlagos, egy járművön töltött időm 10-20 perc. Azt tudom, hogy a földalattin és a metrón befele menet kérik a bérleteket, nem is ezért írok.

Mi az oka annak, hogy a BKV nem ellenőrzi az utasok jegyeit, bérleteit? Vannak-e "ingyenes" járatok, ahova szándékosan nem küldenek ellenőrt? Ha nincsenek, akkor hogy lehet, hogy nem találkoztam az ellenőrökkel? Mit üzennek ezzel a BKV-t jogosan használó, fizető utasoknak? Hogyan várják el azt, hogy bevételük legyen a tömegközlekedésből, ha láthatóan nem érdekli önöket, hogy ki fizet és ki utazik ingyen?

Én személy szerint kiszámoltam, hogy fél év alatt 8300 x 6 = 49 800 Ft-ot költöttem bérletre. Az az ember, aki ugyanígy utazik (kivéve metrón), háromszor kifizeti a 6000 Ft-os helyszíni büntetést, 18 000 Ft-ból "megússza" ugyanezt.

Kérdezem én: csodálkoznak, ha ennyien lógnak a járataikon?

Köszönettel, NJ