„És nem volt senki, aki közbeavatkozott volna” -rendszeresen jelennek meg ilyen, vagy ehhez hasonló kommentek a támadó hajléktalanokról, bunkó ellenőrökről vagy biztonsági őrökről szóló bejegyzéseknél. Olvasónk a 6-os villamoson találkozott össze két bunkó utassal, akik dohányoztak, köpködtek és hangoskodtak, de ezt nem nézte tétlenül. Először csak szólt az utasoknak, de egyikőjük az arcába fújta a füstöt és leköpte, erre olvasónk válasza egy tekintélyes pofon volt. Olvasónk azon lepődött meg igazán, amikor egy utastársa panaszt tett a környéken lévő rendőröknél, hogy megverte a dohányzó srácot.

A lenti levél is rámutat arra, hogy összefogásra van szükség, egyedül nem lehet rendet rakni. Nem várhatunk mindig arra, hogy a járművezetők lépjenek fel a nemkívánatos személyekkel szemben. Elég csak 2-3 utasnak összefogni és az ilyen kis férgek futva hagyják el a helyszínt (és az őket védő utasokat is elgyepálhatná már valaki):

Tisztelt BKV-figyelő!

Régóta olvasgatom a különböző leveleket, történeteket, hozzászólásokat. Sokszor visszatérő kijelentés a "valaki miért nem tesz valamit", és a "többi ember csak nézte" kijelentések. Két évvel ezelőtt a 6-os villamoson nekem is volt afférom, két utassal. Két fickóval, akik semmibe vettek mindent amit kultúrának lehet nevezni. Természetesen az utazók kiválóan hallhatták, hogy mi is a véleményük rólunk, "köcsögökről", "birkákról".

Majd ennek betetőzése képpen egyikük rágyújtott. A másik talán érezte, hogy egy kicsit túllőttek a célon, mert szólt a barátjának, hogy ezt nem kéne. A "barát" erre közölte, hogy ki a fasz merne szólni, itt mindenki gyáva. Nos én nem voltam az. Nem volt nehéz odajutni a két ifjú emberhez hiszen a többi utas elég nagy kört hagyott szabadon. Megálltam mellette, és kértem, hogy oltsa el a cigarettáját. Ezen eléggé megdöbbent, de hirtelen felugrott, és mint egy kanos majom kidüllesztett mellkasát csapkodva elkezdett üvölteni: "Na, üssél meg g*ci, üssél meg." "Üssön meg a guta. Csak arra kértelek, hogy oltsd el a cigarettát."

Ezután vettem észre, hogy a haverja eltűnt a szemben lévő székről. A srác is észre vette, mert igen teátrális mozdulattal ledobta a földre a cigit, de előtte egy nagy adag füstöt az arcomba fújt. Részemről én lezártnak tekintettem a kérdést, és otthagytam a gyereket, Viszont ő nem. Egy tekintélyes méretű köpést küldött utánam, ami a nadrágomon landolt. Igyekszem béketűrő lenni. Feleslegesen nem csinálom a bajt,viszont azt nem engedhetem hogy csak úgy leköpjenek. Kétlem, hogy lenne ember, aki eltűri. Megfordultam, és kiosztottam a srácnak egy amolyan jóféle parasztlengőt, amitől rögtön le is ült. Mindezt persze mindenki végignézte, és aki tehette az ajtó felé nyomakodott. Mivel épp a Blaha Lujza térhez érkeztünk, én is leszálltam.

És hogy ne érje szó az emberek segítőkészségét: Ezúton szeretném megköszönni annak a "hölgynek" a segítségét, aki készségesen rohant az ott posztoló rendőrökhöz, és ugyan ezzel a készséggel magyarázta el nekik, mennyire is megvertem a fiatalembert és, hogy merre is mentem. Kívánom annak a hölgynek, hogy köpjék le őt is, és javaslom menjen szemészetre, vagy legalább  legközelebb forduljon meg, mert pár méterre álltam tőle, és a rendőröktől. Nem mentem sehová.

Ez volt az első, és utolsó eset, hogy tettem valamit. Én is elfordítom a fejem, és nem törődöm embertársaimmal.

Péter