Olvasónk, Alíz két gyermekével utazott kedd délután a 148-as buszon. A járművön vita bontakozott ki két részeg, illetve egy józan utas között. Először csak veszekedtek, ordítoztak, majd a két ittas férfi verekedni kezdett. Mivel a buszvezető az egészet a zárt fülkéből nézte végig (hiába kértek többen is segítséget), az utasok maguk próbálták meg rendezni a problémát, csakhogy az egyik részeg lerántgatta a buszról az egyik női utast, majd egy kés is előkerült. A részleteket és a folytatást megtudhatjátok olvasónk leveléből:

Tisztelt BKV!

Azzal a szándékkal írom a levelemet, hogy panaszt nyilvánítsak ki az Önök egyik alkalmazottja, az egyik buszvezetőjükkel szemben. A levél hosszúságát, a problémám megértése végett indokoltnak tartom.

2011. április 12-én délután ¼ 4 és ½ 4 közötti időpontban utaztam a 148-as (rendsz.: LOV-863) buszon Erzsébetről (XX.ker.) Kispest (XIX.ker) irányába. Az utazás során velem voltak a 3 és az 1 éves gyermekeim is.  A buszon menet közben, nem mesze tőlünk, egy vita bontakozott ki két erősen ittas, középkorú férfi és egy vélhetően román állampolgárságú férfi között. Az elején csak hangosan veszekedtek, káromkodtak egymással, ami már alapból nagyon zavaró volt az utasok és az én számomra is. Odébb állni nem tudtam, mert adott helyen van a babakocsisok számára kijelölt hely, és az új típusú buszokon a közlekedő nem elég széles egy babakocsi számára.

A három férfi tovább folytatta a minősíthetetlen kiabálást és káromkodást, majd a két ittas férfi közül az egyik arcul ütötte a vélhetően román férfit. Ekkor megkértem őket, hogy ne itt verekedjenek és szálljanak le a buszról, ha nem tudnak viselkedni, hiszen itt kisgyermekek is utaznak. A következő megállóban a román férfi leszállt és a két másik utána eredt. A megállóban lökdösődni kezdtek egymással és kergetőztek, majd a busz indulásakor mind a hárman visszaugrottak a buszra. Ekkor a román férfi már közvetlen mellém került és engem is érintve tovább dulakodtak. Én nekik hátat fordítva próbáltam a testemmel védeni a gyerekeimet és közben segítségért kiáltottam, illetve kértem az utastársakat, hogy szóljanak a buszvezetőnek. Remélvén, hogy a sofőr majd leszállítja a rendbontókat. Az utasok értesítették a vezetőt, de semmi nem történt. A dulakodás tovább folytatódott és egy fiatal hölgy állt a pártomra és próbálta a férfiakat csitítani valamint leszállásra bírni. Eközben a hölgy a vészcsengőt is megnyomta, mert a román férfi agresszívan kezdett viselkedni vele. A vezető még ezek ellenére sem állt meg, nem érdeklődött a probléma iránt, de még a hangos bemondóban sem szólította fel a rendbontókat. Ez már alapból felháborító, de ami ezután következett végképp „kiverte a biztosítékot”.

A Wekerle telepen, a Koós Károly téri megállóba érkezvén, kinyílt az ajtó és a román férfi megragadta a védelmünkre igyekvő hölgyet és elkezdte leráncigálni a járműről, azzal a céllal, hogy megveri az utast. Én a karjánál fogva húztam vissza a nőt, mindeközben a másik karomban az egy éves kislányomat tartottam. A két ittas férfi, akik pedig már a kezdetektől fogva verekedni akartak, rárontottak a nőt bántalmazni akaró férfira és a megállóban először megkergették, majd a földre terítették, és rúgni kezdték a fejét és a testét. A buszon lévő utasokból pedig többen azt kiabálták, hogy –Kés van nála! A verekedés végkifejletét nem tudni, mert a buszvezető kényelmesen tovább gurult, bár ez az én panaszom szempontjából már nem is lényeges. Csak morális kérdéseket vet fel bennem.

Az eset leírása után a panaszom pedig a következő: Sajnálatra méltó és felháborító, hogy a sofőr minden jelzés és szemtanúsága ellenére – hiszen a megállókban és a járművön történteket ő is láthatta, akár a tükrökből is – semmit nem tett, az utasok biztonságáért nem vállalt felelősséget. Nem tudom milyen jogosítványai vannak ilyen estben egy BKV alkalmazottnak, nem azt kérem vagy várom el hogy veszélyeztesse a saját testi épségét, de minimum meg kellett volna kérdeznie, hogy mi a baj, illetve leszállásra szólíthatta volna fel a rendbontókat, vagy értesíthette volna a rendőrséget, mivel a történet jó 10 percen keresztül zajlott, így ideje lett volna rá. Meg kell jegyeznem, hogy a Koós Károly tértől kb. 2 percre található a kispesti Rendőrkapitányság. Azt gondolom, hogy az ami a buszon történik valahol az ő felelőssége is.

Végezetül pedig szeretnék panasszal élni az egyik kolléganőjükkel szemben is, akivel az eset után telefonon beszéltem. Köszönöm szépen a Hölgy szíves sajnálatát, de „magas lóról beszélve” tájékoztatott, hogy nem várhatjuk el a sofőrtől hogy a saját testi épségét veszélyeztesse, és ezért ő nem is vonható felelősségre.

Én nem is ezt várom. Én arra szeretnék magyarázatot kapni, hogy miért nem tett meg semmit a sofőr, a lehetőségeit kihasználva – így értem ezalatt, hogy megáll, vagy megkérdezi mi a baj, netán leszállásra szólítja fel a verekedőket, vagy értesíti a diszpécsert, aki aztán tud rendőrt hívni – mégis miért maradt passzív, amikor az utasai veszélyben voltak. Hiszen bátran kijelenthetem, hogy csak a jó szerencsén múlott, hogy a hölgynek, nekem, vagy ami a legfontosabb a gyermekeimnek, nem esett bajuk.

Szeretnék a sofőrtől egy bocsánat kérést és ígéretet, hogy ilyen többé nem fordulhat elő. Hiszen egy olyan nagy, neves és a köz érdekeit szolgáló cégnek mint a BKV Zrt. azt gondolom hogy tekintettel kell lennie az utasai biztonságára is.