BKV-figyelő

Vajon mi járhat annak az ellenőrnek a fejében, aki rögtön a felszálláskor kéri az utas jegyét, noha az még a lyukasztóig sem jutott el? (Ha egyáltalán van a szerelvényen ilyen.) Így járt pórul olvasónk, és így kerekedett balhé teljesen feleslegesen a HÉV-en. Íme.

Munka után igyekeztem a Közvágóhíd HÉV-megállóhoz, s mire beértem a megállóba, pont jött is a vonat. Velem együtt szálltak fel az ellenőrök és a közterület-felügyelők is. Épp, hogy felszálltam, illetve még csak fél lábbal voltam fenn, elém pattant az egyik ellenőr, hogy mutassam a jegyemet vagy bérletemet.

Odaadtam neki a jegyemet, és elkezdte, hogy érvénytelen, mert nincs kilyukasztva (eközben még mindig szálltak fel az utasok). Hát, mondom, valóban, mert még nem fértem a lyukasztóhoz.

Azt mondta, hogy őt ez nem érdekli, eddig a megállóban voltam, lett volna időm rá. Hiába kérdeztem rá, hogy ott, a megállóban ugyan hol lyukasszak, nem érdekelte, és kérte az irataimat. Természetesen nem adtam, erre hívta a közteres kollégáját, aki megkérdezte, mi a probléma. Az ellenőr mondta, hogy nem akarom odaadni az irataimat, én pedig felvilágosítottam, hogy mégis miért nem.

Ekkor záródtak be az ajtók, és indult el a HÉV. Aztán elkezdett hangosabban, durván beszélni, hogy na persze, ha nem azonnal kérte volna tőlem a jegyet, akkor nem is lyukasztottam volna ki és hasonlók. Ekkor már a mellettem álló hölgy is beszállt, és mondta, hogy tényleg ahogy felszálltam, már rögtön rám ugrott, és még egy úr is, hogy azért kicsit vegyen vissza, és gondolja már át, ha lehetőséget sem kaptam arra, hogy eleget tegyek a dolgoknak.

Erre az volt a válasza, hogy ne szóljon bele, mert nem telefon! Az úr ekkor mondta, hogy akkor most igazolja magát, ugyanis feljelentést fog tenni, mert milyen hangnemben beszél az utasokkal, és a közteres úr lesz a tanú. Erre az volt a válasz, hogy "hidegen hagy, nyugodtan lehet feljelentgetni", max. munkaidő után megkeresi a lakásán, és utána többet nem fog beledumálni semmibe, mivel a feljelentésnél meg lesz a címe...

Ezután rákérdezett az úr, hogy ezt most komolyan gondolta egy hivatalos személy előtt? De akkor már megint én voltam a célpont, és nem hagyott békén, végül kínomban már mondtam neki, hogy magánál van a jegy, felőlem lyukassza ki vagy amit akar, csak hagyjon már békén. Erre megint csak megkaptam, hogy ő nem a csicskásom...

Eltépte a jegyemet visszadobta, és megint kezdődött a veszekedés, hogy miért fenyegeti lakáslátogatással az utasokat. Itt már nem bírtam tovább, és inkább leszálltam egy megállóval hamarabb, mert már nem bírtam idegekkel, így nem tudom, mi lett a vége az ügynek.

De azért nagyon szépen köszönöm az említett úrnak és a hölgynek is, hogy segítségemre voltak az igazam bizonyításában! Nem tudom, hogy a nevemet le merjem-e írni, mert még a végén házhoz jön a kedves ellenőr úr...

Amint arról korábban beszámoltunk, október 21-én a kora esti órákban megvertek egy embert a 3-as metró Lehel téri aluljárójában. Az esetre olvasónk, Csilla hívta fel a figyelmet, aki azt tapasztalta, hogy a metrólejáratnál szolgálatot teljesítő őrök nem nyújtottak semmilyen segítséget, sőt, meg is tagadták azt, amikor erre olvasónk felszólította őket.

Csilla panasszal élt a Budapesti Közlekedési Központnál, ezt a levelet közölte blogunk is. A napokban megérkezett a válasz a BKK-tól, amelyet azonban olvasónk nem fogadott el, így újabb levelet írt. Az alábbiakban a BKK levelét, illetve Csilla válaszát közöljük, mindkettőt olvasónk hozzájárulásával.

Elsőként a BKK válasza olvasónk októberi panaszára:

Tisztelt ... Csilla Úrhölgy!

Hivatkozva a Társaságunkhoz 2012. október 22-én érkezett elektronikus levelére szíves tájékoztatásul közöljük, hogy a metróállomásokon a Társaságunkkal szerződésben álló biztonsági cég, a DDTH Kft. "zöld karszalagot" viselő munkatársai látnak el beléptetéses jegyellenőrzést. Feladatuk ellenőrizni – a metró igénybevétele előtt – az utasok jegyének, bérletének érvényességét, hitelességét, illetve betartatni az Utazási feltételeket.

Társaságunk "kék karszalagos" jegyellenőrei a metróállomásokon a kijáratnál, a szerelvényeken, illetve a peronon teljesítenek szolgálatot. A DDTH Kft. a bejelentésben foglaltakat kivizsgálta. A vizsgálat során a munkáltatói jogkörgyakorló vezető az adott állomáson szolgálatot teljesítő biztonsági őröket meghallgatta az esettel kapcsolatosan, akik jól vissza tudtak emlékezni az esetre, de elmondásuk szerint, az nem a bejelentésben leírtak szerint történt meg.

A .......-es, valamint .......-es számú biztonsági őrök a Lehel téren, a Búcsú (helyesen: Bulcsú - a Szerk.) utcai metróbejáratnál teljesítettek szolgálatot. 19 óra körül hangos szóváltásra, kiabálásra lettek figyelmesek. Felállási helyükről látták, hogy kettő ismeretlen személy egy férfi után szalad. Tekintettel arra, hogy ezt követően a kiabálás, üvöltözés megszűnt, nem tulajdonítottak az eseménynek nagy jelentőséget, mivel sajnálatos módon elég sűrűn előfordul az állomás területén, hogy az emberek szóváltásba keverednek egymással.

Körülbelül 15-20 perc múlva utasok mentek a biztonsági őrökhöz és jelezték számukra, hogy a zöldséges előtt egy magatehetetlen ember fekszik a földön. A egyik biztonsági őr emlékezett Önre egy korábbi ellentét kapcsán, és elmondta, hogy Ön kérdőre vonta az őröket, hogy miért nem intézkedtek eddig. Ekkor az egyik biztonsági őr szolgálati helyét egy rövid időre elhagyva az üvegajtóig előrement, és látta, hogy valóban fekszik a földön egy férfi.

Ezt követően elindult visszafelé, hogy telefonáljon a mentőknek, de ekkor az utasok közül valaki jelezte számára, hogy már értesítették a mentőket, és a rendőrséget is. A rendőrök körülbelül 20 perc elteltével megjelentek, és kikérdezték az állomáson lévő biztonsági őröket, elkérték személyes adataikat, majd távoztak.

A .......-es számú biztonsági őr megjegyezni kívánta, hogy nem mondott olyat, hogy a "földön fekvő férfit két kopasz verte meg" a szemük láttára. Annyit láttak, hogy egy férfi után két másik ismeretlen személy szalad. A biztonsági őr elmondta, hogy Önnel szemben igyekezett udvariasan kommunikálni, annak ellenére, hogy Ön provokálóan viselkedett vele szemben. Ekkor, hogy a további konfliktusokat elkerülje, és nem azért, hogy Ön a kitűző számot ne tudja leolvasni, a biztonsági őr a kulcsmásoló, és a cipőjavító felé indult.

Az őr hozzátette továbbá, hogy természetesen intézkedett volna a rendőrség, illetve a mentők értesítéséről, abban az esetben, ha ezt más személy már ne tette volna meg, mivel ez állampolgársági kötelezettsége. A biztonsági őrök kihangsúlyozták, hogy szolgálati helyükről a zöldséges előterében történteket nem látják, így azt sem vették észre, hogy a földön egy magatehetetlen ember fekszik.

A fentiek alapján a biztonsági őrök a megfelelő módon jártak el, és értesítették volna a hatóságokat, amennyiben ezt egy másik személy nem tette volna meg hamarabb. Kérjük tájékoztatásunk szíves elfogadását.

Csilla az alábbi levélben reagált a BKK írására:

Tisztelt ...!

Tájékoztatását nem tudom elfogadni. Sejtettem, hogy a válaszukban a biztonsági őröket fogják megvédeni, engem pedig meg fognak hazudtolni. Így is történt. Sajnos az említett biztonsági őr (aki szerint én provokatívan viselkedtem) nem mond igazat, mert:

1. A megvert férfi ugyan valóban a zöldséges előtt feküdt, de úgy, hogy a biztonsági őrök is látták. Javaslom, hogy menjenek ki helyszíni szemlére és nézzék meg, hogy ahol az őrök álltak, onnan meddig lehet a területet belátni. Ki fog derülni, hogy ahol a férfi feküdt, az jól látható az őrök helyéről. Több tanú van erre, pl. az az úr, aki mentőt hívott. Meg lehet őt is keresni, mármint ha tényleg ki akarják vizsgálni az ügyet, nem csak színleg.

2. Az említett biztonsági őr, aki szerint én provokatívan viselkedtem, azt mondta nekem: "én leengedő vagyok, nekem nem dolgom, hogy mentőt hívjak, ha akar, hívjon mentőt maga".

3. Azt, hogy "két kopasz verte meg" az áldozatot, valóban nem az a biztonsági őr mondta, aki szerint én provokatívan viselkedtem, hanem a társa, a másik biztonsági őr. Azonban az említett biztonsági őr is hallotta, hogy a társa ezt mondta nekem.

Továbbra sem kaptam választ arra a kérdésemre, hogy az a biztonsági őr, aki szerint én provokatívan viselkedtem, miért nem engedte meg már két ízben (egyszer tavaly karácsony táján, egyszer meg most ebben az esetben), hogy leolvassam a számát? Kérem, hogy erre adjon nekem választ.

(Megjegyezném még, hogy amikor tavaly karácsonykor szerettem volna leolvasni a számát ennek a biztonsági őrnek és nem engedte, akkor én le szerettem volna fényképezni a mobiltelefonommal, mire ő a telefonom után kapott és el akarta venni tőlem. Ehhez van joga? Gondolom, erre az lesz a válasz, hogy: egyrészt nekem nincs jogom őt fényképezni, másrészt nem is akarta elvenni a telefont, hanem én voltam provokatív.)

Szeretném azt is megkérdezni, hogy Ön szerint "provokatív"-e a következő néhány mondat:

- hívtak mentőt ahhoz az emberhez?

- értem, hogy Ön itt "leengedő", de egyúttal ember is, nem? Emberi kötelessége, hogy mentőt hívjon egy sérülthöz.

- leolvashatom a számát a táblájáról? nem? miért nem?

- tavaly karácsonykor sem engedte leolvasni a tábláját.

Én ezeket a mondatokat intéztem az említett biztonsági őrhöz. Ha ez "provokatív", akkor vállalom, hogy provokatívan viselkedtem. Kérem, hogy válaszoljon a kérdéseimre, elsősorban arra, hogy van-e joga ISMÉTELTEN megtagadni az említett biztonsági őrnek a táblája leolvasását egy utas részéről. És kérem, írja meg nekem, hogy megnézte-e a BKK kivizsgálója a helyszínt. Ha megnézte, akkor látnia kellett, hogy az említett terület a metrólejárattól jól látható.

Szomorú, hogy a BKK ilyen embereket (is) foglalkoztat, akik az utasokkal szemben jogszerűtlenül járnak el, pökhendiek, durvák, de a BKK minden esetben a dolgozóit védi meg, csak nekik hisz és esze ágában sincs soha, hogy az utasokat megvédje az ilyen alkalmazottaitól. Most is, egyoldalúan, Önök azt fogadták el, amit a dolgozójuk mondott, amit én mondtam, azt valótlannak állítják.

Ön személy szerint miből gondolja, hogy az alkalmazottaik mondanak igazat és én hazudok? Abból, hogy mindkét őr ugyanazt mondta? Hiszen mindenki tudja, hogy a biztonsági őrök és az ellenőrök mindig megvédik egymást, ami érthető, mert ezt diktálják az érdekeik. Várom szíves válaszát.

Ötven százalékos esélye volt a BKV hajnali utasainak a napokban arraa, hogy a megfelelő villamosra szálljanak fel a Móricz Zsigmond körtéren. Megfelelő tájékoztatás hiányában több tucat utas maradt a megállóban, miközben egy Combino üresen idult el. Olvasónk, Álmos osztotta meg velünk az alábbi történetet.

2012. november 9-én, pénteken hajnalban utaztam a Móricz Zsigmond körtéren keresztül, a 6-ossal szerettem volna a Corvin-negyedig menni. Reggel 4:45-kor értem oda a villamos peronjához, ahol mindkét vágányon állt bent szerelvény.

Az egyiken (a 7-es buszok felől nézve a bal oldalin) a lámpák le voltak kapcsolva, az ajtók zárva voltak és a kijelzőn is csak a jármű sorozatszáma volt látható, míg a jobboldali szemmel láthatóan indulásra készen volt. A peron elején lévő kijelző - mely a következő induló villamost és indulásának idejét jelzi - ekkor még nem mutatott semmit.

Mint a többi 40-60 utastársam, én is felültem a jobb oldali villamosra, amikor többen is láttuk, hogy a másik szerelvényen is felkapcsolták a lámpákat. Ránézve újra a visszaszámolós kijelzőre, a másik villamos felé mutatott a nyíl. A peronon volt néhány biztonsági őr (akik vélhetően az éjszaka folyamán utaztak a villamosokon), így néhányan tőlük próbáltak érdeklődni, hogy akkor most melyik fog elindulni? De ők csak a sokszor hallott "nem tudom" válaszra méltattak.

Érdekesség, hogy 1-2 perc múlva ők már a másik, bezárt ajtós villamoson ültek (a vezető mögötti ajtón kérezkedtek fel). Eljött az utolsó perc (4:52), a sok utas a peronon állt, próbálták kinyitni a nyíl által jelölt villamos ajtajait is, illetve néhányan a másik villamos kinyitott ajtajait "őriztük", hogy ha az indulna, még gyorsan felszállhassunk...

Sok változás nem történt egészen addig, amíg a 00:00 villogni nem kezdett a kijelzőn, majd ekkor - a nyíl igazat nyerve - a bezárt ajtós villamos elindult, rajta a két biztonsági őr (akik 2-3 perce még "nem tudták", melyik villamos fog indulni). Így egész egyszerűen a munkába, vonathoz, időpontra siető emberek ott maradtak a peronon (én személy szerint a repülőtérre tartottam, így nekem az érvényes bérletem mellé taxit kellett fizetni), és újabb 10 perces várakozásra kényszerültek a következő, 5:03-as villamosig.

Két lehetőség jutott eszembe: vagy az elindult villamos vezetőjének hanyagsága/önfejűsége miatt történt az eset, vagy pedig egyéb, például műszaki okból az a villamos nem szállíthatott utasokat. De ez esetben egyrészt a villamos kijelzőjén nem a szokásos '6 Széll Kálmán tér' feliratot kellett volna megjeleníteni, másrészt adhattak volna valami tájékoztatást vagy az őrök, vagy a villamosok vezetői, harmadrészt akár a másik villamossal lehetett volna pótolni a kimaradt járatot.

De azt hiszem, az első lehetőségnek van a legnagyobb esélye! A nagyobb hangú utasok felháborodva mentek a váltónál lévő BKV-s pihenőhelyhez, ahol a - gondolom - másik villamos vezetője itta volna reggeli kávéját, mit sem sejtve kollégája utasbarát viselkedéséről, illetve a történtekről, és rajta kérték számon, hogy miért nem tudja, hogy mi történt, hiszen ő is BKV-s!

Természetesen ez nem megoldás, hiszen ő nem volt ott, ő nem vett részt ebben. Viszont a 4:53-as villamos vezetőjét és a biztonsági őröket, azt gondolom, számon kell kérni a történtekről, mert nem elfogadható viselkedést tanúsítottak. Megvárakoztattak 50-60 utast, nem tájékoztattak megfelelően és talán szándékosan nem végezték megfelelően a feladatukat (utasok elszállítása).

Kata tudta, hogy kutyát tartani felelősség. Azt is, hogy ennek komoly költségei vannak. Azt viszont nem is sejtette, hogy kutyájának megvásárlásával olyan tortúra veszi kezdetét, amely lassan az őrületbe kergeti. Olvasónk több levelet is küldött, ezeket egyben, szerkesztve és rövidítve közöljük.

Vásároltunk egy kutyát (közepes termetű lesz). Mivel szeretünk mindennek utána járni, ezért felvettük a kapcsolatot a BKV központjával telefonon, hogy milyen szabályok vonatkoznak a kutya utaztatására. Egy kedves hölgy (sajnos nem tudom már, hogy ki, mert 3 hónappal ezelőtt volt), azt mondta, hogy amíg nagyon pici, addig vihetem a kezemben, de a szabályok azt mondják hordózóba kell tennem. Vettünk egy hordozót 6000 forintért, annak tudatában, hogy tudtuk: jó esetben 3-4 hétig lesz jó neki. Tehát maximum 3 hónapos koráig.

Mivel mindez a legnagyobb kánikulában történt, vettem a bátorságot és arra gondoltam, hogy törölközőbe rakom és viszem a kezemben, hogy ne kapjon hőgutát! Gondoltam, csak nem szólnak, hiszen a metrókocsikban és a villamosokon is fullasztó meleg volt! Szegény a hordozóban teljesen kikészült, mivel nulla légmozgás volt a BKV járatain. Így utaztunk kb. 2-3 hétig, míg meg nem történt az első incidens...

Mentem lefelé a Blaha Lujza téren lévő metróhoz, mikor egy rettentően intelligens, kb. 19 éves ellenőr letegezve (33 éves múltam), nagyon agresszív módon azt mondta, hogy a két és fél hónapos kutyám nem mehet le, mivel nincsen rajta szájkosár! Mondom, tessék? Nem is lehet rá kapni, mivel még olyan kicsi az orra! Ő kiabálva, folyamatosan letegezve válaszolt, hogy ő most vizsgázott és így nem mehet le! Nem az volt a baj, hogy nincs hordózóban, hanem miért nincs rajta szájkosár!

Persze utána már az is baj lett! Jelen esetben nekem az állat jóléte fontosabb volt, mint a BKV-szabály a hordozóról! Abban a melegben állatkínzásnak minősült volna hordozóba rakni! Válaszoltam neki, hogy esetleg abból nem vizsgáztál, hogy nem tegezhetsz le senkit? Kérdeztem tőle, hogy mit is vársz tőlem, kössem össze egy spárgával? És amíg ilyen meleg van a járatokon, nem rakom bele semmibe, mert megfullad!

Majd az egyik középkorú kollégája leállította, és azt mondta: menjen, hölgyem, nyugodtan! Mivel nem szeretem az ilyen dolgokat elmentünk szájkosarat venni, hogy ezt a problémát is letudjuk! Hát nem! Teljesen őszintén mondom, bejártuk egész Budapestet, mire találtunk egy olyat, ami jó lett neki (semmi baj, hiszen olcsó a benzin), mindent a BKV-ért! Oké, szájkosár, törölköző, nyolcvan fok a szerelvényeken, a BKV kérte, mi megtettük!

Majd jött a következő, hogy vegyek jegyet! Kérdeztem miért, hiszen még mindig a kezemben cipeltem, szájkosárral és nem foglal semmilyen helyet?! (Kérdezem én, ha neki akkor kellett, akkor azokra a hatalmas bőröndökre miért nem kell fizetni?!) Azt mondták, mert nincs hordozóban! Mondtam jó! Lyukasztás megtörtént, táska a vállamon, kutyának érvényes a jegye, bérletemet mutatom, de hoppá nincs rajta a szájkosár! És addig nem mehetek le amíg rá nem adom! No, mindegy táska, kutya le, bérlet, jegy zsebbe, szájkosár fel! Induljunk neki harmadszorra!

Mivel közben Nudli kutya megnőtt, és nem szerettem volna neki minden nap jegyet venni, ezért kapott egy bérletet havi 9800 forintért! Nudlikának megvan a bérlete, bérletigazolványa, szájkosara. Úgy gondoltam most már nincs semmi baj, most már nem tudnak mibe belekötni?! Hát tévedtem és ez volt az utolsó csepp!

Ma megyünk le a metróhoz a Stadionoknál és mi történik? Mutatom mindkettőnk érvényes bérletét és bérletigazolványát és megkérdezi a szintén intelligens rettentően kedves BKV ellenőr, hogy a kutyának lyukasztottam-e jegyet? Mondom, itt a bérlete, jól megnézte. Mivel az rendben volt, jött a következő hol van a szájkosár? Na, most már legszívesebben üvöltöttem volna, hogy b... meg, hát rajta! Észrevette!

Az egyik ellenőr azt mondta, vegyem fel a kutyát! Kérdeztem, miért is? Jött a válasz: "mert csak úgy lehet levinni" ( nem mozgólépcsőnél voltunk). Na, ez tette be a kaput! Mondtam neki, hogy nem fogom felvenni, van bérlete havi 9800 forintért!

Egy másik eset: reggel nem történt semmi különös, sőt kedvesek voltak az ellenőrök. Viszont este már nem. A Blaha Lujza téri metróhoz szerettem volna lemenni. Felmutattam az érvényes bérletet a bérletigazolványokkal együtt, majd egy szemüveges, pocakos ellenőr elém állt és nem akart leengedni, mert nincs nálam a kutya oltási könyve! Elszakadt a cérna! Mondtam, hogy nem érdekel már mit akar, mindennap kitalálnak valamit van bérlete, szájkosara, és elindultam lefelé.

Mikor leszálltam a Stadionok megállónál, bemondták, hogy ellenőrzés van. Félve közeledtem. Azt mondta az ellenőr "köszönöm szépen"! Megkérdeztem könnybe lábadt szemmel, mert már tényleg nagyon elegem van, "Uram mit kellene még tennem, hogy békén hagyjanak, mert 2,5 hónapja megy ez a tortúra és már nagyon elegem van! Kérdezte mi a baj? Elmondtam, hogy oltási könyvet kértek tőlem! Azt mondta: nem, azt nem kell bemutatni! Menjen nyugodtan, hölgyem!

Mondtam, jó de én holnap személyesen megyek be panaszt tenni! Kérni fogok egy hivatalos papírt és azt is mutogatni fogom nekik, mert ez idegtépő! Remélem kapok!

Egyik, akkoriban a BKV-nál dolgozó ismerősöm egyszer azt mondta: a BKV-nak nem utasai vannak, hanem túszai (akkoriban még nem létezett a BKK). Ez jutott eszembe a tegnap közölt levél olvasásakor, de a mai észrevétel is erre reflektál.

Nem az a baj, hogy a BKK jogszerűtlenül járt el az alábbi esetekben, valószínűleg a mai levélben leírtakat is meg tudja magyarázni a BKK szabályzatának valamely passzusa. A gond az, hogy ez a szabályzat életszerűtlen; mintha a társaságnak nem az lenne az érdeke, hogy problémás esetben segítse az utast, hanem kizárólag a büntetés.

A mai történet is azt sugallja: minél többet pofázol, annál többet fizetsz. Miközben évek óta ódákat hallunk arról, hogy versenyképessé kell tenni a közösségi közlekedést, gyakran az a tapasztalat, hogy a BKK nem partnerként, hanem ellenségként kezeli a szorult helyzetbe került utast.

Lányom 2012. augusztus elején lent volt velem a család vidéki telkén és sikerült a sok nyárias öltözés-pakolás során a diákigazoványát beejtenie az ágy mögé. Augusztus 9-én egy ellenőr megállította és a kisebbik pénztárcájában tartott érvényes, kitöltött havi diák bérletszelvény mellé nem tudta felmutatni diákigazolványát, amelyet jegyzőkönyveztek.

A kapott készpénzátutalási megbízásra az ellenőr felvezette, hogy érvényes tanulmányi szelvénnyel rendelkezett, valamint azt, hogy DIÁK IG. NÉLKÜL. Még aznap délután főiskolájában beszerezte az igazolást, hogy valóban fenn áll hallgatói jogviszonya, azonban pénteken vidékre utaztunk, és csak következő hét közepén érkeztünk újra Budapestre.

Közben lejárt az ellenőrzéskor még érvényes bérletszelvénye, amely helyett a szokásoknak megfelelően édesanyja újat vásárolt és a régit kidobta, mivel már szükségtelennek ítélte.

A megjelölt 8 napos határidőn belül (17-én az utolsó napon) az Akácfa utcai irodában lányom megkísérelte befizetni a kapott tájékoztatón szereplő 2000 forintos bírságot a főiskola által kiállított igazolás alapján, amelytől az ott dolgozó ügyintéző elzárkózott, a pénzt nem volt hajlandó átvenni, mivel álláspontja szerint be kellett volna mutatni az ellenőrzéskor érvényes bérletszelvényt is.

Tekintettel arra, hogy az ellenőr felvezette a bírságról szóló lapra, hogy volt érvényes (025/189828/3850,-) TAN. SZELVÉNYE, ezért az ügyintéző eljárását nem tudtuk elfogadni, különösen azért nem, mert kijelentése szerint "NEM HISZ AZ ELLENŐRNEK", hogy akkor volt érvényes szelvény.

Mivel nem akartam lekésni a határidőt, ezért még azon a napon átutalással teljesítettem a bűntetés befizetését és panasszal fordultam az irodához, amelyre szeptember 11-én választ is kaptam, bár kissé furcsa stílusban és modorban.

Az érintett szervezet vezetője nem vizsgálta az irodában történteket, de felvilágosított, hogy a nyilvántartásuk szerint : "Pótdíjazás oka:tanuló értékszelvény diákigazolvány nélkül" !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!, és tájékoztatott, hogy megérkezett a 2000 forint befizetésem, de azt csak részösszegként tudja lekönyvelni, ugyanis jelenleg fennálló tartozásom 30 500 forint, mivel nem fizettem be 2 munkanapon belül a 8000, illetve a 30 napon belüli 16 000 forintos pótdíjat.

Állítása szerint a "BKK Zrt. hatályos Üzletszabályzata szerint" állapította meg a pótdíjat (amit természetesen valahol biztosan meg lehet tekinteni), illetve az "átvett pótdíjazási csekk és a HOZZÁ TARTOZÓ TÁJÉKOZTATÓ" alapján tisztában kellett volna lennünk, hogy be kell mutatni a bírságoláskor érvényes bérletszelvényt.

Nos, a tájékoztató ILYET NEM TARTALMAZ, csak azt, hogy a bírság összege 2000 forint, ha rendelkezett a bírságoláskor érvényes bérlettel... Ezt pedig éppen az ellenőr igazolta akkor, amikor a pótdíjazásról szóló csekket kitöltötte, de ez a BKK Zrt.-t nem érdekli, NEM HISZ SAJÁT ELLENŐRÉNEK, olyan irat (szelvény) becsatolását kéri, amiről maga is elismeri a nyilványtartása szerint is, hogy létezett.

Ismételt levelében már csak arra futotta a vezetőnek, hogy megfenyegessen a végrehajtási eljárással és költségekkel. Nem tudom...

OK, lányom figyelmetlen volt, nem volt nála a diákigazolványa, de az igazolást beszerezte (azóta előkerült a régi diákigazolvány is), nem mondom, hogy a 2000 forintos pótdíj nem jogos (bár azért ez nem a szabálysértési törvény szerinti helyszíni bírság kategóriája, vannak országok, ahol a nem szándékos hibákért nem büntetnek), rendben, befizettem.

Az ügyfélszolgálaton használt minősíthetetlen hangnemet használó, a saját kollégáját "hazugnak tartó", jegyzőkönyvét el nem fogadó ügyintézőt talán ne én minősítsem, de legalább ezt a vezetője sem tette meg, hiszen a panasz ezen részét nem vizsgálta.

Ön, aki többet látott nálam, talán meg tudja ítélni, tényleg ki kell fizetnem a lányom után a további 30 500 forintot? Utolsó levélváltásunkban jeleztem a BKK Zrt. szervezeti elem vezetőjének, hogy ha továbbra is ezen az állásponton maradnak, akkor az általa fenyegetett végrehajtási eljárás miatt találkozunk a bíróságon...

Az azért biztos, olcsóbb lesz egy darabig kocsival elvinnem Pesten jópárszor, mint a bérleten kívül ezt is kifizetni... Minden dokumentumot szívesen bocsátok rendelkezésére...