BKV-figyelő

Demszky Gábor önmérsékletre szólította fel a BKV vezérigazgatóját. A főpolgármester szerint válság idején nem illik drága autóval flangálni. A közlekedési vállalat szóvivője szerint viszont kell a drága autó a hiteltárgyalásokhoz.

Demszky Gábor főpolgármester levélben szólította önmérsékletre a BKV vezérigazgatóját, Kocsis Istvánt, akinek vadonatúj, nagyjából húszmillió forint értékű, felső kategóriás Audi A6-os luxusautót bérelt a közlekedési vállalat - írta a szombati Népszabadság, a Népszava és a Magyar Nemzet.

A lapok információi szerint a főpolgármester levelében azt írta: egy BKV-hoz hasonló költségvetésű magáncég első emberének valóban járna egy hasonló vagy még jobb szolgálati autó, a közlekedési vállalat viszont közpénzekből gazdálkodik, és nehéz anyagi helyzetben van.

A Népszabadság és a Népszava idézi azt is, miszerint a főpolgármester megjegyezte: az egyre drágább jegyet váltó utasoknak "nehéz lenne elmagyarázni, miért jár drága, új autóval a BKV vezetője".

Az RTL Híradó szerint azzal védekezett a 82 milliárdos veszteséggel küzdő vállalat vezetője a szóvivőn keresztül, hogy azért van szükség ilyen drága autóra, hogy legyen mivel eljutni a tárgyalásokra, amiken újabb kölcsönöket lehet kérni.

„Nagyon sokat lendíthet az ügymeneten, hogy el tud jutni azokra a helyszínekre, ahol neki dolga van, és abban az ügyben tárgyal, hogy a BKV-nak stabilabb legyen a finanszírozása” – mondta Szilágyi Károly, a BKV szóvivője az RTL Híradónak.

Mint azt pénteken megírtuk, Kocsis István, a BKV nemrég kinevezett vezérigazgatójának egy felső kategóriás gépkocsit bérel a közlekedési cég.

Az Audi A6 (TDI 3000, extrákkal) ára szakértők szerint mintegy 20 millió forint. Mint megtudtuk, a BKV a szűkös anyagi helyzetére tekintettel nem vásárolta vagy lízingelte az autót, hanem bérli inkább, ami a vállalat szerint csak harmad akkora kiadást jelent.

A BKV az Index megkeresésére a következő tájékoztatást küldte: "Az autó nem tekinthető luxusautónak és a BKV eddigi legdrágább szolgálati autójának, mivel bérelt - diesel - járműről van szó, így csak a bérlés költségeit lehet egy ilyen összehasonlításban figyelembe venni. Az autó megadott értéke (20 millió Ft) sem állja meg a helyét, de valójában ez indifferens, hiszen bérelt autóról van szó. Az autó nem fullextrás, ahogy azt a cikk sugallja."

(Index/MTI)

Hetek óta egyre kevesebb jegyautomatát látok azon a rövid útvonalon, amin minden nap közlekedem. Az elmúlt hónapokban a BKV sok bérletpénztárát zárt be, hogy teret adjon a kutyaól pénztáraknak. De vajon miért? Ha nincs jegyértékesítés, hol vegyen az utas jegyet? Ha nem lehet jegyet venni, akkor az ellenőr jogosan kér? Joggal büntet meg, ha nem tudtam jegyet venni? Ezekre a kérdésekre keresem a választ:

Tisztelt BKV! Tisztelt Ombudsman!

Hónapok óta figyelemmel kísérem a BKV leépítését, mely néhány hete egy új fázisába lépett. A BKV vezetése úgy gondolta, hogy utasaiknak jegyautomatákra nincs szükségük, ezért több megállóból leszerelték azokat. Több automata eltűnt a körútról, és pl. a Kosztolányi Dezső térről is. A cég jegyértékesítési rendszere eddig is kritikán aluli volt ezért állok értetlenül a visszafejlesztés előtt. Az egész érdekessége az, hogy tapasztalatim szerint sokkal több jegyellenőr dolgozik ezeken a vonalakon, ahol az utasok nem tudnak jegyet venni. Véleményem szerint, itt az utasok szándékos szívatásáról van szó, és egyszerű bevételnövelésről.

Cégük évek óta harcol a bliccelés ellen, és a cég összes hibáját a bliccelőkre keni. Menetrendszerűen kiadnak félévente egy közleményt, hogy az utasaiknak 30%-a bliccel, és ebből 100-nál több új autóbuszt lehetne venni. Ezekbe a közleményekbe miért nem írják bele, hogy a lebuktatott bliccelők hány százaléka fizetett volna a szolgáltatásért, ha lett volna rá lehetősége? Nem minden utasuk budapesti, és a budapestiek körül sem mindenki engedheti meg magának, hogy gyűjtőjegyet hordjon magánál. (Nem tud minden budapesti előre felkészülni az utazásra). Véleményem szerint Önöknek kellene lehetőséget biztosítani a jegyvásárlásra a megállókban, a főbb csomópontokon, esetleg a járműveken. A jegyértékesítő rendszer fejlesztése helyett önök már évek óta visszafejlesztenek. Leszerelik az automatákat, csökkentik a jegyet értékesítő autóbuszvezetők számát, és bezárják a pénztárakat, melyek helyett néhol rosszabb szolgáltatást nyújtó, rendszeresen zárva tartó „kutyaól” pénztárakat üzemeltetésére adnak engedélyt, alvállalkozóknak.

Önök szerint igazságos a jelenlegi értékesítési rendszer? Mégis hol vásároljon jegyet az utasuk, egy külvárosi megállóban, ha se jegyautomata se bérletpénztár nincs a közelben? Jegyet sem a járművezetők, sem az ellenőrök nem árulnak, így aki egyszeri utasuk, nem készült az utazásra, jegy nélkül kénytelen utazni, egy esetleges ellenőrzéskor pedig 12000 forintra bírságolják az Önök fejetlensége miatt. Kérdem én: Szabályos eljárás ez? Mégis milyen jogon követelnek jegyet az ellenőreik, ha annak megváltására nincs lehetőség? Ha a bliccelés visszaszorításán dolgoznak, miért kényszerítik az utasokat bliccelésre?

Kérem Önöket, hogy a fent feltett kérdésekre válaszoljanak. A levéllel kapcsolatosan az ombudsman állásfoglalását és reakcióját is várom!

Tisztelettel: XY, szerk.

Vajon kinek jó, kinek éri meg, hogy a központban bezárt BKV-pénztár mellé, két, alvállalkozó által működtetett pénztárat helyez ki? A BKV több része, már így is alvállalkozók kezében van, amik nem csak silányabb szolgáltatást nyújtanak, valószínűleg a beszervezések drágább is volt, mint ha a BKV maga végezné el a kiszervezett munkát. Hiába a több pénztár, több olyan feladatot nem látnak el, amiért mégis a BKV pénztárat kell felkeresnünk, amikből sajnos egyre kevesebb van…

Tisztelt BKV Zrt!

Budapesten egyre több helyen tűnnek fel az alvállalkozók által üzemeltetett, a köznyelv által csak "kutyaólnak" hívott bérlet, és jegypénztárak. Ez egyfelől jó, mert a jegy és bérletárusítást kiterjesztik, másfelől rossz, mert olyan helyen is nyílik alvállalkozói pénztár, ahol BKV pénztárat zártak be, valószínűleg azért, hogy az alvállalkozónak adjanak teret.

Sajnos társaságuknál egyre több az alvállalkozó. Alvállalkozó cég biztosítja a biztonsági őröket, tartja karban az automatákat, üzemeltetnek autóbuszjáratokat, és már a jegyet is alvállalkozótól vesszük. Sajnos az ilyen cégek messze nem nyújtanak olyan szolgáltatást, mint önök régen. Bár a társaságuknál lévő ellenőrökre, buszvezetőkre és pénztárosokra is érkezik panasz, ez messze nem éri el azt a szintet, amit a különböző alvállalkozók által biztosított szolgáltatások miatt kapok.

Épp néhány napja, hogy blogomon megjelent egy észrevétel, melyben az olvasó az alvállalkozó pénztárosra tett panaszt, mert hamis, lézernyomtatóval készített bérletet akart eladni neki. Nem elég, hogy a pénztáros okirathamisítást követ el, társaságukat károsítja meg. Úgy hiszem ilyet még a BKV-nál dolgozó pénztárosok sem engedtek meg maguknak.

Az alvállalkozó emberei véleményem szerint azért engedik el ennyire magukat, mert tisztában vannak vele, hogy sokkal nehezebb őket megtalálni, és felelősségre vonni, mint egy BKV-s dolgozót, és az őket alkalmazó cégek is védik őket.

Nem tudom milyen megfontolásból, de a Boráros téren az önök által működtetett jegy, és bérletpénztárat, bezárták. Központi helyen volt, mert a téren lévő összes járathoz közel volt. E pénztár helyett, önök a HÉV megállóban, és a 23-as busz megállójában kutyaól pénztárakat nyitottak, mely nem csak felesleges (hisz ott a pénztár az aluljáróban, amit bezártak), Budapest képét is rombolja. Ilyen csodálatos pénztárat nyitottak még a Bocskai úton, és a Móricz Zs. körtéren is, ahol szintén van jegypénztár.

Kérem önöket, adjanak tájékoztatást arról, hogy miért döntöttek a jegy és bérletértékes alvállalkozóknak kiadása mellett, és mennyire takarékos, bezárt BKV jegypénztár mellé, két, alvállalkozói bódét nyitni.

Levelemről másolatot küldök Hagyó Miklósnak, és a héten Beleznay Évát, Budapest főépítészét is megkeresem, hogy a fent említett, városképromboló pénztárakkal kapcsolatosan, foglaljon állást, és mondja el véleményét azokról. Levelem mellé fényképet csatoltam a bezárt, és a két nyitott pénztárról.

Üdvözlettel: G. Mihály, BKV-figyelő blog.

Tisztelt Figyelő!

 

Szerda délután indultunk a Baross utcából két barátommal, és barátnőmmel a Déli pályudvar felé. Hogy mivel? Hát riksával. A riksa három kerekű bicikli szerű alkotmány, amelyen elöl ül a vezető, aki teker (jelen esetben én) és hátul az utas, vagy utasok (jelen esetben a barátnőm) aki(k) nem teker(nek). Másik két barátom egy-egy riksát vitt üresen. Az útvonalunk: Baross utca-József krt.-Kőfaragó u.-Gyulai P. u.-Rákóczi út-Erzsébet híd-Attila út-stb.

 

 

A körúton kisebb dugó fogadott minket, ezért nagy örömmel fordultunk le róla, ám ezután következett a Rákóczi út. A riksa aránylag alacsony sebességéből adódóan biztonságosabb vele a busz-sávon közlekedni, mint attól jobbra, ezért a már előbb említett jobb szélső sávot választottuk. Tudom, hogy szabálytalan, de biztonságosabb.

 

Igyekeztünk úgy közlekedni, hogy ahol csak lehet lehúzódtunk (pl a Károly körútnál) és elengedtük a buszokat. Ennek ellenére volt, hogy csak araszolásra kényszerítettünk egy-két buszt, még az Erzsébet hídon is.

 

Meglepődve tapasztaltam a buszvezetők előzékenységét, egy rossz szó, egy dudálás, de még egy mogorva arckifejezés sem történt, aminek nagyon örültem. Amikor behúzódtunk egy-egy utcába, hogy elengedjük a mögöttünk araszoló buszt, többen mosolyogva bólintottak, vagy intettek köszönés képpen.

Ez úton szeretném megköszönni a szerda késő délután Rákóczi út-Erzsébet híd útvonalon közlekedő számos buszsofőrnek, hogy egyenrangú közlekedési partnernek tekintettek, és nyugalmukkal, előzékeny közlekedési stílusukkal biztosították mindannyiunk biztonságos közlekedését. Köszönöm!

Remélem annak ellenére, hogy nem egy véres sztorit írtam le egy renitens sofőrről, vagy egy széteső elképesztően koszos buszról felkerül a blogra, mert gondolom a jó példát is meg kell mutatni, ami követhető, és irányadó.