BKV-figyelő

A BKV-figyelő cikke után az Index riportere letesztelte a BKV új ellenőrzési rendszerét. Felszálláskor ellenőrizték, hogy van-e jegye, de arra senki nem figyelt, hogy lyukaszt-e, így akár ingyen is utazhatott volna. Több alkalommal letesztelte a rendszert, és egyszer sem találkozott ellenőrrel. Videó:  

Biztos többetekkel előfordult már, hogy ismeretlen helyre kellett mennetek, ahol még sosem jártatok. Az utastájékoztató rendszernek ilyenkor van a legnagyobb haszna. Jó látni a következő megállót, az átszállási lehetőségeket, esetleg a busz útvonalát. A BKV úgy gondolta, hogy erre nincs szükség, ezért a 2 hónapja megszűnt járatait ajánlja átszállási lehetőségként a járművek tábláin, és a metrótérképen is.

Tisztelt BKV-figyelő!

A minap utaztam a 19-es villamoson, ami számomra egy új járat, ugyanis gyerekkoromban utaztam vele utoljára, amikor még jó UV-k jártak rajta. A villamos vonalán azóta sok minden változott, ezért kénytelen voltam a tájékoztató táblát megnézni útközben, mégis hol tudok átszállni és mire, és hogy mégis merre megy a villamos. (képet csatoltam).

Sajnos a villamosban semmilyen tájékoztató nem volt, a vezető nem mondta még a megállókat sem, digitális utastájékoztatás pedig nem volt, így az ablakban lévő táblákat nézegettem. Meglepődve tapasztaltam, hogy olyan járatok szerepelnek rajta többségében, amik már több mint két hónapja megszűntek. Szerencsére az utasok rendesek voltak és segítettek, így nem vesztem el túlságosan Budán.

A BKV miért veszi ennyire semmibe az utasokat? Miért szarik a tájékoztatásra?

Kl.

Felelőtlen BKV-sokról alig néhány napja írtunk itt a blogon. Akkor egy 7-es busz füstölve, a 214-es busz nyitott ajtóval közlekedett. Most egy 1-es villamos ment tovább füstölve, hiába nyomták a vészjelzőt az utasok:

Kedves BKV-figyelő!

Ma (november 11.) reggel kb. 8.20-kor szálltam fel a Lágymányosi híd felé közlekedő 1-es villamosra a Vörösvári úti rendelőintézetnél (az utolsó kocsira). Az Árpád hídon már mindenki gyanakodva szimatolgatott, hogy mi lehet ez a penetráns büdös szag, valami biztosan éghet. A szag egyre intenzívebb lett (gondolom, valamelyik vezeték vagy szigetelése égett), mígnem az Árpád hídi megállót elhagyva füst kezdett felszállni a kerekek közül, mire az egyik utas megnyomta a vészjelzőt, és az utolsó két kocsit mindenki elhagyta.

A villamosvezető annyira lelkiismeretes volt, hogy nem engedte, hogy aggódjunk, így be sem mondott semmit, hogy mi történt, esetleg hogy szálljon le mindenki, sőt, azzal sem idegesített fel minket, hogy hátrajött volna, hogy megnézze, vajon miért nyomták meg a vészjelzőt és miért szállt le pánikszerűen kb. százötven ember.

Füstöt és bűzt húzva maga mögött folytatta tovább útját, és teljes lelki nyugalommal vette fel a következő megállókban az utasokat.

Csak én érzem úgy, hogy ez felelőtlen magatartás?

(Sajnos abban a pillanatban nem gondoltam arra, hogy a villamos számát felírjam, mert azt figyeltem, valamelyik lehetőségnél nem fordul-e vissza a végállomásra, de a következő villamos utolsó kocsijának a száma 4298 volt.)

Németh Csilla

Bár eleinte nem örültem, hogy a BKV a Kisföldalatti állomásaira is humanoid beléptető kapukat tett, mára már annyira megszoktam, hogy hiányoznak a sárga ruhás szekusok. Igaz, hogy eleinte sok utast megvertek, és egy kicsit túllépték a hatáskörüket, valami hasznuk mégis csak volt, mert a metrón és a földalattin drasztikusan csökkent a hajléktalanok száma. Most újból szabad a bejárat:

Kedves BKV-figyelő!

A BKV beléptetős ellenőrzést vezetett be a 4-es és a 6-os villamosok végállomásain, valamint az Etele téren (időnként jelennek meg). A szóvivő a rendszer bevezetésekor büszkén nyilatkozta a TV-ben, hogy több embert nem kellett felvenniük, mert átcsoportosítással oldották meg az új rendszert.

Ez egyrészről jó, mert takarékosak, és ezt becsülöm bennük. A cégen belül nagyon elfolyik a pénz, de legalább ezzel takarékoskodnak. Azt viszont elfelejtette mondani a BKV embere, hogy ezzel drasztikusan csökken a biztonságiak száma a többi vonalon.

Kevesebb biztonsági van az éjszakai buszokon, a metrókon és a földalattin. A hajléktalanok és a fizetni nem akaró brazilok száma pedig napról napra nő. Kitapasztalják merre mozognak a biztonságiak, és ahol nincsenek, ott felszállnak a járművekre. Amikor a BKV bevezette ezt a rendszer, nem értettem vele egyet, főleg a sok utasverés miatt, de az utóbbi időben összeszedték magukat, és valami hasznuk is volt. Most ismét szabad utat kapnak a bliccelők és a hajléktalanok?

Péter

Hetek óta egyre kevesebb jegyautomatát látok azon a rövid útvonalon, amin minden nap közlekedem. Az elmúlt hónapokban a BKV sok bérletpénztárát zárt be, hogy teret adjon a kutyaól pénztáraknak. De vajon miért? Ha nincs jegyértékesítés, hol vegyen az utas jegyet? Ha nem lehet jegyet venni, akkor az ellenőr jogosan kér? Joggal büntet meg, ha nem tudtam jegyet venni? Ezekre a kérdésekre keresem a választ:

Tisztelt BKV! Tisztelt Ombudsman!

Hónapok óta figyelemmel kísérem a BKV leépítését, mely néhány hete egy új fázisába lépett. A BKV vezetése úgy gondolta, hogy utasaiknak jegyautomatákra nincs szükségük, ezért több megállóból leszerelték azokat. Több automata eltűnt a körútról, és pl. a Kosztolányi Dezső térről is. A cég jegyértékesítési rendszere eddig is kritikán aluli volt ezért állok értetlenül a visszafejlesztés előtt. Az egész érdekessége az, hogy tapasztalatim szerint sokkal több jegyellenőr dolgozik ezeken a vonalakon, ahol az utasok nem tudnak jegyet venni. Véleményem szerint, itt az utasok szándékos szívatásáról van szó, és egyszerű bevételnövelésről.

Cégük évek óta harcol a bliccelés ellen, és a cég összes hibáját a bliccelőkre keni. Menetrendszerűen kiadnak félévente egy közleményt, hogy az utasaiknak 30%-a bliccel, és ebből 100-nál több új autóbuszt lehetne venni. Ezekbe a közleményekbe miért nem írják bele, hogy a lebuktatott bliccelők hány százaléka fizetett volna a szolgáltatásért, ha lett volna rá lehetősége? Nem minden utasuk budapesti, és a budapestiek körül sem mindenki engedheti meg magának, hogy gyűjtőjegyet hordjon magánál. (Nem tud minden budapesti előre felkészülni az utazásra). Véleményem szerint Önöknek kellene lehetőséget biztosítani a jegyvásárlásra a megállókban, a főbb csomópontokon, esetleg a járműveken. A jegyértékesítő rendszer fejlesztése helyett önök már évek óta visszafejlesztenek. Leszerelik az automatákat, csökkentik a jegyet értékesítő autóbuszvezetők számát, és bezárják a pénztárakat, melyek helyett néhol rosszabb szolgáltatást nyújtó, rendszeresen zárva tartó „kutyaól” pénztárakat üzemeltetésére adnak engedélyt, alvállalkozóknak.

Önök szerint igazságos a jelenlegi értékesítési rendszer? Mégis hol vásároljon jegyet az utasuk, egy külvárosi megállóban, ha se jegyautomata se bérletpénztár nincs a közelben? Jegyet sem a járművezetők, sem az ellenőrök nem árulnak, így aki egyszeri utasuk, nem készült az utazásra, jegy nélkül kénytelen utazni, egy esetleges ellenőrzéskor pedig 12000 forintra bírságolják az Önök fejetlensége miatt. Kérdem én: Szabályos eljárás ez? Mégis milyen jogon követelnek jegyet az ellenőreik, ha annak megváltására nincs lehetőség? Ha a bliccelés visszaszorításán dolgoznak, miért kényszerítik az utasokat bliccelésre?

Kérem Önöket, hogy a fent feltett kérdésekre válaszoljanak. A levéllel kapcsolatosan az ombudsman állásfoglalását és reakcióját is várom!

Tisztelettel: XY, szerk.