BKV-figyelő

A BKV sajnálja, hogy nem lehet minden villamosában légkondi, ezért a nyitható ablakok mellett menet közben az ajtót is nyitva hagyják, hogy nagyobb felületen jusson hűs levegő az utastérbe.

 

Ha nem indul el a videó, kattints ide!

 

Egy olvasónk linkelte be a fentii videót a nyitott ajtós posztba még kedd délután. A YouTubeon nem csak a videót néztem meg, hanem a kommenteket is elolvastam, ahol a szerzőt piszkálják azért, amiért nem jelezte a hibát a villamosvezetőnek. Szerintem jól tette, hogy nem szólt. Kedden többen leugattak minket a nyitott ajtós és füstölő buszos postban, hogy ha nem tetszik valami, le lehet szállni. Ez a XXI. századi pesti felfogás…

Hiába szeretett volna a BKV a Volvo buszokba kamerát tenni, azok működtetésére az Ombudsman nem adott engedélyt, ugyanis sérti az utasok személyiségi jogát. Pedig a kamera visszatartó erő tud lenni. Senki nem szereti, ha 1-2 bizonyító felvételen mosolygós arccal szerepel, miközben firkálja a Volvo busz hátsó ablakát, vagy éppen a Combino ablakáról tépi fel a fóliát. Megfigyelhető, hogy az FLR-rendszámos, (harmadik szériás) Volvo buszokban, melyekben térfigyelő kamera van, mennyivel kevesebb rongálás, firkálás található.

Tegnapi életkép a Combinóról

Sajnos a legtöbb buszba nincs kamera, a Combino villamosokba se szereltek térmegfigyelőket, és úgy tudom, az új metrók is kamera nélkül érkeznek majd. A BKV szerint azért, mert erre nem kaptak engedélyt, Ombudsmantól, mert a személyiségi jogok, meg minden. Őszintén… Akinek nincs vaj a füle mögött, az nem fél semmitől, főleg nem egy kamerától. Sőt! Az átlag pesti lakos még örülne is neki.

A MÁV-nak adtak engedélyt, van is kamera a Talent és a Flirt motorvonatokban. Naponta legalább kétszer utazok ilyen vonaton, és egyáltalán nem zavar, hogy megy a kamera. Inkább örülök annak, hogy figyelnek a rendre. Nem firkálok, nem rongálok, mitől féljek? Ha kirabolnak vagy megtámadnak még valami kis esély is van arra, hogy megtudjam ki volt…

Basszus, ebben az országban tényleg mindenkinek csak joga van, kötelessége nincs? Miért kell folyton a mocskokat védeni? Miért az utasok kárára hoznak hülye döntéseket? A BKV-t így még a kamera se védi a rongálástól. Az Ombudsman hülyesége miatt pedig utazhatunk a lepukkant Volvo buszokon…

Ha a hibás BKV buszokat nem engednék forgalomba, akkor valószínűleg Budapesten a legtöbb ember gyalogolna, biciklizne vagy autóba ülne, mert arra a néhány forgalomban lévő buszra biztos, hogy nem férnének fel. Megértem én, hogy nem lehet kiállítani minden buszt a forgalomból, de tényleg szükség van arra, hogy balesetveszélyes buszok legyenek forgalomban?

Tegnap este (október 27.) találkozóm volt a Kosztolányi Dezső téren, ahová a megbeszélt időpont előtt értem oda. Sétálgattam, és ismerkedtem az ottani közlekedéssel. 5-10 percenként mentek buszok Nagytétény felé, mely közül az egyik nagyon felkeltette a figyelmem. A 17:29-kor induló, 214-es busz nyitott hátsó ajtóval állt ki a megállóból, amit a vezető nem vett észre.

Egyből a busz után mentem, hogy szóljak a vezetőnek, de ekkor már többen kopogtattak az ablakán, mire kihajolt, és megnézte az ajtót. Előre gurult a lámpáig, majd a hátrament, megnézte megvonta a vállát és visszaszállt a fülkébe. Amíg a fülkéhez visszaért, többen a nyitott ajtón szálltak le, és visszagyalogoltak a térre. Inkább vártak még egy buszt.

Vezetőnk megvárta a zöldet, majd nyitott ajtóval kikanyarodott a Bartók Béla útra. Nem ültem a buszon, nem tudom meddig ment nyitott ajtókkal, de már amikor látta, hogy nem tudja bezárni illetve megjavítani az ajtót, ki kellett volna állnia a forgalomból. Megértem, hogy nincs elég jármű, és kimaradtak volna így buszok, de talán még mindig jobb, mint a balesetveszély.

1975. október 28-án, azaz napra pontosan 33 éve nyitotta meg kapuit a kontinens első földalattijának emléket állító Budapesti Vasúti Múzeum, a Deák téren. Külön érdekességnek számít, hogy a kiállítási hely önmagában is műszaki emléknek tekinthető, hiszen a millenniumi földalatti vasút egy eredeti alagútszakaszán lett kialakítva a kiállítási terület, amelyet az 1955. évi vonalkiegyenlítési munkálatok során véglegesítettek.
 
A BKV 1996-ban, a teljes vonal rekonstrukciós munkálatai során, a múzeumot is felújította, de az eredeti táblák, feliratok megmaradtak. Az előtérbe lépve az egykori végállomás eredeti felirata, a „Gizella tér” fogadja a látogatókat. Itt látható az az emléktábla is, mely arról tanúskodik, hogy az ezredfordulói ünnepségekre Budapestre látogató Ferenc József 1896. május 8-án utazott a földalattin, és "legkegyelmesebben megengedte", hogy a vasút felvegye az ő nevét. Így lett az addigi Budapesti Földalatti Villamos Közúti Vasútból Ferencz József Földalatti Villamos Vasút Rt. A múzeum bejáratától jobbra a földalatti vasút három kocsija sorakozik: a 19-es, az 1-es és a 81-es pályaszámúak. Érdekesség, hogy a kiállított járműveket 1975-ben, a nyitott födémrészen keresztül, daruval emelték a vágányokra. A kocsikkal szemközti vitrinsorban eredeti dokumentumok, fényképek, modellek és tárgyi eszközök mutatják be a földalatti vasút történetét az építéstől, napjainkig.
 
A múzeum - hétfő kivételével - egész évben várja a látogatókat, 10-17 óra között, felnőttek számára 270, gyermekeknek 220 forintos belépővel, jelenleg a „Városi közlekedés bélyegeken” című kiállítás látogatható.
 
2008. október 28.

BKV Zrt.

Na nem én gondolom ezt, hanem valószínűleg a BKV azon szakemberei, akik napi szinten szívatják a mozgásukban korlátozott utasokat. A paraméterkönyv bevezetésével ugyanis a jól átlátható alacsonypadlós rendszert megbolygatták, és most már össze-vissza járnak az alacsonypadlós buszok. Megértem, hogy jót akartak, de miért nem kérik ki néha az érintettek véleményét? Így látja egy érintett:

Kedves BKV Figyelő!

A nagy BKV-átalakítások óta eltelt 6 hét tanulsága alapján megállapítható, hogy a kerekesszékeket szállító alacsonypadlós buszhálózat jószerivel alkalmatlan a közlekedésre.

1. A "mindenre jusson alacsonypadlós járat" elgondolás jól kommunikálható ugyan, ellenben azt eredményezte, hogy mindenhová maroknyi szerelvény jut, teljesen kiszámíthatatlanná téve ezzel a valahová való időben érkezést. Eddig jól működő, legalább a fél várost átszelő járatok lettek "ritkítva", egyedül a Mozgássérültek Egyesületének Országos Szövetségének székhelye közelében guruló 86-os busz maradt 100 %-os lefedettségű.

2. Nem egy járat van, ahol óránként egy járat megy, ha éppen, és ezek véletlenül sem csatlakoznak egymáshoz. Személyesen vártam a 196-os buszra a fóti úti végállomáson szerda reggel. A 7.40-est épp lekéstem, amint látható, a következő is megfelelt volna. De nem, mert magas volt. A 8.33-as is, így a 8.53-as volt újra alacsonypadlós. A két elvileg alacsony járatnak híre-hamva sem volt, a sofőrök pedig rendre állították, a következő az lesz. Ezen a helyen nincs nagyon alternatíva, alacsonypadlós pedig különösen. A várakozás így 75 perc volt.

3. A 173-as, elvileg vegyesen közlekedtetett járatán sem ritka az 50-60 perces várakozás a reggeli csúcsidőben. Volt eset - nem egyszer -, hogy 8 régi típusú busz ment el előttem az újpalotai Vásárcsarnok megállójában, mire megjött az alacsony. Tervezzen így az ember időre!

4. A legfurcsább dolgok viszont a 105-ös buszon történnek. Az eddig minden harmadik buszával alacsonypadlós járatot jelentősen ritkították, most jó esetben minden ötödik használható kerekesszékkel. Ez 6 járművet jelent, mind a 6 az Alfa Busz Kft tulajdona, az eddigi teljes BKV-tulajdonnal szemben. Először csak egyik-másik, múlt hét óta - a buszvezetők elmondása szerint - viszont mind a hat busz platója le van törve. Némelyiké ketté is repedt. Valószínűleg nem 120 kg-ra hitelesítették. Ahogy a buszvezetők mondják, hiába jelentik be, a cég munkatársai nem mennek ki megjavítani. Talán direkt, nem tudom. Azért azt elgondolnám, én mit kapnék a főnökömtől, ha azt mondanám, nem végzem el a feladatomat. Úgy néz ki tehát, egy teljes vonal elesett.

5. Az így kialakult helyzet úgy fest, hogy Budapesten jó nagy kerülőkkel lehet csak közlekedni. Az itt látható térképen megfigyelhető az alacsonypadlós és a normál közlekedés közötti nagy különbség. A naggyal még nem volna gond. Az eddiginél nagyobbal (ami jele a visszafejlődésnek) annál inkább.

6. Szeretném végül jelezni, hogy a leírt esetek az én mindennapjaimból merítenek, s így mint olyanok, valószínűleg egyediek. De számos, az enyémhez hasonló probléma rejtőzik még a kérdésben, ami nem engedi a kerekesszékes tömegközlekedést úgy elintézni, hogy "azért a pár emberért nem kellene". Ilyen állapotok között nem is lesz máshogy.

Figyelmüket megköszönve maradok tisztelettel:
S. András