BKV-figyelő

A BKV-nál ismét feltalálták a spanyol viaszt: A Combino villamosokon először kikapcsolták az automatikus ajtózáródási rendszert, mert a cég szerint felesleges volt, és a budapestiek nem tudták volna használni. Most visszakpacsolták és kampányolnak, hogy mennyire jó fejek.

A BKV közleménye:

Tisztelt utasaink!

A Combino villamosokon, a 4-6-os vonalán új ajtózáródási rendszert vezetünk be. Az ajtókat jelenleg a járművezető egyedi, vagy központi nyitással tudja működteti. Az ajtó mindkét esetben a le-és felszállás befejezése után nyitva marad.

Az új ajtózárási rendszer szerint az ajtóknál elhelyezett fotocellák érzékelik az utascsere befejezését, majd 4 másodperccel később az ajtó automatikusan becsukódik. Ezt követően a bezárt ajtókat a leszállásjelző gombbal vagy külső ajtónyitó gombbal mindaddig ki lehet nyitni, amíg a jelzőgombok világítanak.

Olvasónk egy "jó, hogy nem csukta rám az ajtót" mondattal jelezte a várbusz vezetőjének, hogy szerinte hülyeség az indulásjelzőt akkor működtetni, amikor még bőven vannak le- és felszálló utasok. A buszosnak ez nem tetszett. Megvárta az utast a zebránál, majd amikor át akart kelni padlógázt nyomott:

Kedves BKV-figyelő!

Tegnap (11. 11.) este a férjemmel hazafele a várbusszal mentünk a Moszkva térre. Rengeteg csomagunk volt (mindkettőnknél 3-4), így utoljára maradtunk leszállónak. A buszvezető már akkor zárta volna az ajtókat (gondolom ismerik ezt az "ajtók mindjárt záródnak hangot"), mikor még bőven a busz belsejében voltunk (és még sokan mások), ami mindig felbosszant, mivel már többször csukták így rá a lábamra, táskámra az ajtót. A várbusz egy kisbusz, elég jól lehet látni, hogy ha valaki csomagokkal próbál leszállni, felesleges ezzel félelmet kelteni és sürgetni, nyilván a körülményekhez képest sietni fog. De ezt biztos nem írnám meg, hiszen ez teljesen mindennapos. Azt viszont leszálláskor megjegyeztem félhangosan elég mérgesen, hogy "jó, hogy nem csukta rám az ajtót".

Tisztelt Gál Mihály!

A BKV-figyelő Blogon megjelent "Unatkozó ellenőrök vegzálják az utasokat" című bejegyzésre a BKV Zrt. az alábbi tájékoztatást adja:

A Volánbusz Zrt-vel kötött együttműködési megállapodás alapján természetesen elfogadjuk a Volán pénztárban váltott bérletszelvényeket is. Ebben az esetben nem bélyegzővel, hanem biztonsági tollal van feltüntetve azok érvényessége. Erről természetesen valamennyi jegyellenőrünket, jegyvizsgálónkat, fővizsgálónkat, illetve a korlátozott jegyellenőri feladatot ellátó biztonsági őrünket tájékoztattuk. Az említett esetről a Társaság eddig nem szerzett tudomást.

Olvasónk felesége két gyermekével a városba indult. Autó helyett trolival mentek, mert nagy volt a dugó a városban. Anyuka feltette a nagyobbik gyereket a buszra, fordult vissza a babakocsiért, ám a troli ajtajai bezáródtak, és elindult:

Kedves BKV-figyelő!

Feleségem úgy járt, hogy vette a bátorságot, és két gyerekkel elindult a városba. Nem autóval ment, mert nagy volt a forgalom abban az időben, és a nagyobbik gyerek szereti is a trolit, villamost és metrót. Asszony áll a megállóban, troli megjön, kinyílik az ajtó, felteszi a nagyobbik gyereket hátul, mert csak ott lehet babakocsival mozogni, visszafordul a második gyerekért, majd közben troli ajtó becsuk, és elindul.

Sosem értettem, hogy a földalatti vezetői hová sietnek. Beállnak az állomásra, nyitják az ajtókat, és már szól is az indulásjelző, a szabályszerű le- és felszállásra alig 2-3 másodpercet adnak. Ha pedig valaki az ajtók között marad, mindig az "Indulásjelző megszólalása után nincs le-, felszállás szabályra hivatkoznak, ami betarthatatlan.

Olvasónk kisfiával utazott vasárnap a földalattival. Éppen a babakocsit tolta ki a peronra, amikor a vonatvezető jelzett, és rácsukta az ajtót a babakocsira és a benne ülő 11 hónapos gyerekre. Az ajtó később kinyílt, anyuka a gyerekkel együtt a peronon landolt. Később megpróbált panaszt tenni, de senki nem segített neki.

Tisztelt Gál Mihály!

Szeretnék egy esetről beszámolni, bár nem vagyok feljelentgetős típus, de mindennek a legalja, ami történt kicsi fiammal és velem vasárnap 12.10 perckor, a Vörösmarty téri kéregalatti végállomásánál.

Az állatkertbe tartottunk, éppen kiszállni készültem 11 hónapos, babakocsiban üldögélő Misó fiacskámmal, amikor a tisztelt vezető rácsukta a gyermek fejére az ajtót. Ahelyett, hogy kiszállt volna, nemes egyszerűséggel kinyitotta az ajtót, majd tovább hajtott. A hirtelen kinyílt ajtó pedig azt eredményezte, hogy a gyermek babakocsistól (könnyű szerkezetű, könnyen mozgatható kocsiról van szó), anyukástól együtt arccal a peron kövére zuhant. ha nincs a helyszínen két kedves, KÜLFÖLDi hölgy, a gyermek még percekig a földön feküdt volna. Én első ijedtségemben bekopogtam (dörömböltem) azon a kis ajtón, ahol az ügyelet üldögél, majd előadtam - elkiabáltam, hogy mi történt.