BKV-figyelő

Az Index által kedden ismertetett luxusmetró-tanulmány után újabb hasonló szerződés került a birtokunkba. A tanulmányíró reklámcég ugyanaz, de ezúttal nem kevésbé fontos ügyben, a libegő, a sikló és a fogaskerekű népszerűsítése ügyében kellett értekeznie kilencmillió forintért.

A 2008. április 1-én megkötött szerződés szerint a BKV megbízza a Soda Reklám Kft.-t, hogy két hónap alatt készítsen el egy tanulmányt a libegő, a sikló, és a fogaskerekű vasút népszerűsítéséről. A megbízási ár pont annyi, mint a luxusmetró tanulmány esetében: kilencmillió forint.

Nem panasz, nem dicséret, még csak nem is észrevétel a lenti, inkább egy szívhez szóló történet, olvasónkról, édesanyjáról:

Ülök a villamoson, bambulom a szememmel már sokadszor befogadott látványt, végül is minden nap oda-vissza megteszem ugyanezt az utat, semmi újdonságot nem rejt már számomra, otthon-munkahely, munkahely-otthon távolság. Büdös város, rozzant járatok, amik képesek megállótól megállóig minden tilos jelzést mutató lámpát megtalálni, miközben mi szaunázunk, szabadulunk a veseköveinktől, a hullámokban megcsapó szagmintákat próbáljuk elemezni, miközben összes kezünkkel kapaszkodni próbálunk még ülve is és kémleljük, hogy vajon hol jutnánk le időben, ha kigyulladna a jármű alattunk. Néha még elmélkedem azon, hogy vajon ennyi pénzért hol máshol is kaphatnánk ilyen exkluzív szolgáltatásokat, de csak hogy vigyorra húzódott képpel vonjam le a következtetést: megéri. Szóval csak a jól megszokott fíling, egy napomból összesen három órát adhatok át a színtiszta belső elmélkedésnek, amíg semmi értelmeset nem tudok tenni, csak utazgatok, mint akinek nincs jobb dolga. Talán teret kaphatna lassan valamiféle izmus az életemben, mivel a meditálás részét már sikeresen tudom alkalmazni bármilyen zajtól függetlenül.

A neten napok óta kering egy levél, aminek írója összehasonlította, hogy mennyit keresnek a különböző állami vállalatok vezetői, és a nemzeti bankok elnökei nálunk és az államokban. Ebből kiderül, hogy a magyar, rosszabbul dolgozó vezetők többet kapnak, mint amerikai kollégáik, és azt is megtudhatjuk, hogy Obama alig 40 százalékkal keres többet, mint egyes vezetők a közlekedési vállalatnál. (Ha összehasonlítjuk a két munkát, azt is mondhatnánk, hogy kevesebbet keres).

Az, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke háromszor többet keres, mint a Federal Reserve elnöke, az Magyarországon teljesen normális dolognak számit. De, hogy a BKV menedzsmentjének egyik tagja 100 millió Ft végkielégitést kapjon, az azért már túlzás. Nem kicsit, nagyon! Egyébként a kalkuláció alapja az a havi 4 azaz négy millió forintos jövedelem volt, ami a fizetésből és más juttatásokból jött össze.

Gondoltam egy merészet és utána néztem, vajon Amerikában mennyit keresnek az állami vállalatok menedzserei, ezen belül is a személyzeti osztály (Human Resources) vezetői, különös tekintettel a közlekedési vállalatokra.( Public Transportation). Itt most mindenki vegyen egy mély levegőt, mert később nem fog kapni, az biztos!

Amikor a biztonsági őrök bunkóságáról születik poszt néhányan azzal védik őket, hogy a nehéz, fárasztó munka miatt ilyenek. Valahol megértem, tényleg nem lehet könnyű 12 órát állni a huzatban, de saját problémánk miatt talán nem az utast kell cseszegetni. Olvasónk egy pozitív biztonsági őrös sztorit írt meg nekünk. Főszereplő egy barátságos, segítőkész, angol nyelvet beszélő őr:

Kedves BKV-figyelő!

Egy újabb kellemes meglepetésről szeretnék beszámolni Neked. Történt ugyanis, hogy a Népliget felé tartottam, a Nagyvárad téren szálltam fel a metróra. A bejáratnál annak ellenére ott voltak még az ellenőrök, hogy este 8 óra volt. Most viszont jól jött, hogy ott voltak.

A BKV ügyvédje szerint olvasónk 5 éves fia unalmas perceiben egyedül utazgat és bliccel a metrón, a Nagykörúti villamosokon és a 7-es buszon. Az ügyvéd szerint a gyerek személyi igazolvánnyal igazolta magát, pedig nincs is neki, ráadásul ingyen utazik. Az utas levele alant:

Kedves BKV-figyelő!

Hétfő reggel kinyitottam a postaládát és találtam benne egy borítékot. A blogon is ismert ügyvédi iroda küldte címzett az 5 éves kisfiam volt. Az ajtóig menet elolvastam és az áll a levélben, hogy a gyerekem az utóbbi néhány hónapban rendszeresen bliccelt a 4-6 villamoson, a 2-es és a 3-as metrón illetve a 7-es buszon. Ez több okból is érdekes: